Az OVB Nyugdíjról, megtakarításokról készített kutatása rámutat, hogy a generációk között ráadásul jelentős különbségek mutatkoznak ezen a téren: miközben a fiatalabbak magasabb havi összegből képzelik el nyugdíjas éveiket, jóval kevesebben tesznek félre erre a célra. A 18–25 éves megtakarítóknak mindössze 5 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, és minden harmadik fiatal még azon sem gondolkodott el, mennyi pénzre lenne szüksége időskorában.
A nyugdíj miatti aggodalom már a legfiatalabb generációban is jelen van:
a 18–25 évesek 79 százaléka tart attól, hogy az állami nyugdíja nem fedezi majd a megélhetését. Ez az arány az életkor előrehaladtával tovább emelkedik, a 46–55 évesek körében már eléri a 90 százalékot.
A bizonytalanság ellenére a válaszadók mindössze 16 százaléka számolta ki, mekkora nyugdíjra számíthat. Vagyis miközben a többség tisztában van a lehetséges problémával, kevesen rendelkeznek konkrét elképzeléssel arról, mekkora különbség lehet a várható nyugdíjuk és a kívánt életszínvonal fenntartásához szükséges összeg között.
A fiataloknak havi 600 ezer forint is kellene, az idősebbek kevesebbel is beérnék?
A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy nem feltétlenül az idősebb korosztályok számolnak magasabb nyugdíjas megélhetési költségekkel.
A 26–35 évesek 41 százaléka havi 400–600 ezer forintot tartana elegendőnek nyugdíjas éveiben, miközben a 46–55 évesek 28 százaléka úgy véli, már havi 200–400 ezer forintból is meg tudna élni.
A különbség arra utal, hogy a generációk eltérő anyagi elvárásokkal tekintenek a nyugdíjas évekre. A fiatalabbak magasabb összegekkel terveznek, ugyanakkor éppen ők azok, akik a legkevésbé készülnek tudatosan ennek pénzügyi megteremtésére.
Minél fiatalabb valaki, annál könnyebben halogatja a nyugdíjtervezést
A kutatás szerint a nyugdíjcélú megtakarítás jelentősége az életkor előrehaladtával egyre inkább felértékelődik. Míg a 18–25 éves megtakarítóknak csupán 5 százaléka tesz félre kifejezetten a nyugdíjas éveire, a 26–35 évesek körében már 27 százalék ez az arány. A 36–45 éves megtakarítóknál 33 százalék, a 46–55 éveseknél pedig 45 százalék.
A legfiatalabbak körében ráadásul nemcsak a megtakarítás hiányzik sok esetben, hanem maga a tervezés is: a 18–25 évesek 32 százaléka még nem gondolkodott el azon, mekkora havi jövedelemre lenne szüksége nyugdíjasként.
„A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok már most tartanak az alacsony nyugdíjtól, mégis sokan későbbre halasztják a felkészülést. Pedig a nyugdíj-előtakarékosságnál az idő az egyik legnagyobb előny: aki korábban kezd el rendszeresen félretenni, annak hosszabb idő áll rendelkezésére a kívánt összeg felépítéséhez. A halogatás viszont azt eredményezheti, hogy később jóval nagyobb havi megtakarításra lesz szükség ugyanannak a célnak az eléréséhez” – hangsúlyozta Papp Ádám, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója.
Nemcsak az a kérdés, mennyi lesz a nyugdíjunk, hanem az is, mennyiből szeretnénk élni
A nyugdíjtervezés egyik legfontosabb kérdése, hogy mekkora különbség lesz a várható állami nyugdíj és az időskorban kívánt életszínvonal fenntartásához szükséges jövedelem között. Ezt a különbséget nevezik nyugdíjszakadéknak.
A kutatás eredményei alapján sokan érzékelik ennek kockázatát, de a tényleges felkészülés még elmarad az aggodalom mértékétől.
„A tudatos nyugdíjtervezés első lépése, hogy reálisan felmérjük, milyen jövedelemre számíthatunk, és ehhez képest mekkora összeget szeretnénk biztosítani magunknak. Nem feltétlenül nagy összeggel kell elkezdeni a megtakarítást, a lényeg, hogy időben és a saját lehetőségeinkhez igazodva hozzunk döntést. Ebben nyújthatnak segítséget az OVB Magyarország pénzügyi tanácsadói is” – tette hozzá Papp Ádám.
