81 percet tárgyalt a történelmi találkozón Trump, Hszi és Putyin – Kinek, mit hozott a tárgyalás?

•

Példátlan diplomáciai eseményre került sor a dél-kínai Sencsenben. Tárgyalóasztalhoz ült Donald Trump amerikai elnök, Hszi Csin-ping kínai államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Bár a 81 perces zárt ajtós megbeszélés nem hozott látványos megállapodásokat, mindhárom vezető úgy érezheti, komoly politikai nyereséget jelentett maga a találkozó ténye.

A robotika fővárosának Sencsennek külvárosában található Kylin Villa kerekasztalánál – ahol Hszi foglalt helyet középen, egyenlő távolságra amerikai és orosz partnerétől – mindhárom politikus a nagyhatalmak globális felelősségét hangsúlyozta.

A történelem azt tanítja nekünk, hogy amikor a nagyhatalmak békében élnek, a világ biztonságos; amikor összecsapnak, a világ káoszba süllyed

fogalmazott a tárgyalások kezdetén a kínai elnök.

Donald Trump pedig úgy vélte, történelmet írnak azzal, hogy nem utasítják el a párbeszéd lehetőségét – írja a CNN.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai államfõ és Donald Trump amerikai elnök (b-j) megbeszélésükre érkeznek az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) kétnapos csúcstalálkozójának második napján a dél-kínai Sencsenben 2026. november 19-én.
MTI/EPA/Kreml/Szputnyikpool/Vjacseszlav Prokofjev

Mit nyert a három vezető a találkozóval?

Bár a háborúk, a gazdasági viták és a csúcstechnológia kérdéseiben feszülő ellentétek feloldására kevés volt a szűk másfél óra, minden fél elérte a saját kommunikációs célját:

Vlagyimir Putyin közel öt évvel az ukrajnai invázió megindítása és a nemzetközi elszigetelődés kezdete után újra a legmagasabb világszintű diplomáciai színpadon jelenhetett meg.

A találkozó után kiadott közös nyilatkozat ráadásul „alapvető fontosságúnak” nevezte az állami vezetők mentelmi jogát – ami különösen jelentős üzenet az orosz elnök számára, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa van érvényben.

Hszi Csin-ping a hazai gazdasági nehézségek közepette is globális békeközvetítőként és az Egyesült Államokkal egyenrangú diplomáciai nagyhatalomként mutathatta be Kínát – anélkül, hogy bármilyen kényelmetlen kötelezettséget kellett volna vállalnia. Ez komoly politikai muníciót jelent számára a jövő évi kulcsfontosságú pártkongresszus előtt, ahol negyedik elnöki ciklusát kívánja bebiztosítani.

Donald Trump, akinek elnöki mozgásterét jelentősen szűkítette a novemberi időközi választásokon elszenvedett republikánus vereség, megmutathatta, hogy továbbra is a világpolitika meghatározó alakja. A megbeszélések előtt mindkét autokrata vezetőt a barátjának nevezte, és kijelentette: amíg ő és Hszi irányítják a dolgokat, nem lesz gond a két ország között.

Ukrajna, Irán és a nukleáris fegyverkezés

A csúcstalálkozót eredetileg Putyin kezdeményezte azzal a céllal, hogy Kijev részvétele nélkül tárgyaljanak az ukrajnai háborúról – ami Európában és Ukrajnában is komoly aggodalmat keltett, sokakban az 1945-ös jaltai konferencia emlékeit idézve fel.

Nyitóbeszédében mind Hszi, mind Putyin utalt a második világháború utáni időszakra, amikor a nagyhatalmak közösen formálták a világrendet.

A háttérben két elhúzódó konfliktus is feszültséget okoz: miközben Trump már 667 napja adós az ukrajnai háború 24 órás lezárásával kapcsolatos kampányígéretével, az általa indított iráni konfliktus is elhúzódott, ami komoly belpolitikai népszerűségvesztést és energiaár-emelkedést okozott az Egyesült Államokban.

Trump ugyanakkor nem gyakorolt nyomást sem Moszkvára, sem Pekingre az Iránnal ápolt kapcsolataik miatt, sőt nemrég enyhítette az orosz dízelre kivetett szankciókat is az üzemanyagárak mérséklése érdekében. Emellett az amerikai elnök a nukleáris fegyverkorlátozás kérdését is napirendre tűzte, bár Kína – jóval kisebb atomarzenálja miatt – eddig nem mutatott hajlandóságot egy háromoldalú egyezményre.

A mesterséges intelligencia árnyékában

A sencseni csúcstalálkozót beárnyékolta a technológiai verseny is. A kínai chipgyártás fellegvárában tartott megbeszéléseket megelőzően nagy port kavart az Nvidia volt vezérigazgatója, Jensen Huang és egy feltételezett kínai hírszerző körüli botrány, valamint az Egyesült Államokban tapasztalt, részben MI-frissítésekhez köthető szolgáltatáskimaradások.

Miközben a washingtoni kormányzat egy része szigorítaná a csúcstechnológiás chipek kínai exportját, Trump hangsúlyozta: nem akarja megfojtani a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségeket, és elutasít mindenfajta globális szabályozást, bár elismerte, hogy a technológia veszélyeit óvatosan kell kezelni.

Végül közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok.

Az elfogadott dokumentum szerint a három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként támogatja a világszervezet reformját annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon reagálni a globális kihívásokra, és eredményesebben tölthesse be a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló feladatát.

A nyilatkozatban a felek az olajtermékek előállításának és szállításának növelését, valamint az energiapiaci ellátás stabilitásának megőrzését is célul tűzték ki.

Egyetértettek abban is, hogy tiszteletben kell tartani az államok hozzájárulásának elvét és az állami tisztségviselőket megillető mentességeket, a Nemzetközi Büntetőbíróság és más hasonló szervezetek pedig nem élhetnek vissza jogköreikkel.

A dokumentum nukleáris kérdésekben megerősíti azt az elvet, hogy atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem is szabad megvívni. A három ország emellett párbeszédet kezdeményez a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.

További hírek