Csodálatos Rubik találmányok, a kockán túl

Ötven éves a Rubik kocka, míg Rubik Ernő a feltaláló július 13-án volt 80 éves. A Rubik kocka az a termék, amelyet a világ minden részén ismernek, popkulturális ikon lett, amely számtalan helyen megjelent. A találmányról külön könyv is jelent meg, de számtalan beszámoló olvasható a feltalálóról, a találmányról és annak történetéről is. Elemezték szinte minden tudomány képviselői annak hatását, működését, népszerűségét. Azonban a Rubik kocka nem az egyetlen Rubik Ernő tervezte játék, a kockát a következő évtizedekben több más találmány követte. Most ezeket kívánjuk bemutatni.

A kocka nagyon sok változatban jelent meg az elmúlt fél évszázadban, reklámtárgyként vagy a klasszikus 3*3*3 felosztástól eltérő kockaszámmal. A kezdet nem volt egyszerű, ugyanis eredetileg oktatási segédanyagnak szánta a feltaláló, játékként a Politechnikai Ipari Szövetkezet kezdte gyártani, így került a trafikok polcára Bűvös kocka néven, különösebb hírverés nélkül.

A kocka rövid története

Szinte véletlen, hogy kikerült a világ nagy játékvásárára, a nürnbergi expóra. Kis darabszámban eljutott nyugati országokba és az Egyesült Államokba is, ahol előbb matematikusok figyelmét keltette fel. A kockában az Ideal Tools játékforgalmazó cég látott fantáziát, de évekbe került, egészen 1980-ig tartott, amíg a hazai bürokráciával sikerült megegyezni a forgalmazási és a gyártási jogokról. Ezt követően a „bűvös kocká”-ról „Rubik kocká”-nak átnevezett játék berobbant a világpiacra, és 1985-ig a világ szinte minden részére eljutott.

Egyéb Rubik találmányok

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az alábbi találmányokat tartja számon Rubik Ernő neve alatt:

• Térbeli logikai játék (170 062, 1975.01.30.) „Bűvös kocka”v. „Rubik-kocka”
• Tolókás logikai játék (180 167, 1980.09.01.)
• Térbeli logikai játék nyolc játékelemmel (180 384, 1980.10.02.) 2x2x2-es kocka
• Térbeli logikai játék (180 385, 1980.10.03.) oktaéder
• Térbeli logikai játék (180 387, 1980.10.28.) 2x3x3-as test
• Formaépítő játék (180 392, 1980.11.18.) „Kígyó”
• Térbeli logikai játék (180 612, 1980.11.09.) 2×6-os bűvös henger
• Hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántolóelemek útján összekötött egyenes oldalélű, merev, lapszerű részekkel vagy testformákkal (192 686, 1985.03.29.) „Bűvös négyzetek” v. „Karikavarázs” v. „Rubic’s Magic”
• Mozgatható elemeket tartalmazó elektronikus logikai játék (194 743, 1985.03.04.)
• Kijelzős hajtogatható többtagú rendszer (198 398, 1986.03.21.) a „Bűvös négyzetek” elektronikus változata
• Térbeli fejtörő játék (205 018, 1989.03.10.)
• Elemes térbeli logikai játék (207 233, 1989.07.21.) „Triamid”
• Játék (80 582, 1982.03.18.) „Bűvös dominó”

Oltalom nélkül kifejlesztett játékok

• „Rubik óra” v. „Rubic’s Clock”
• „Rubik gubanc” v. „Rubic’s Tangle”

Ahogy írtuk, Rubik Ernő azonban nem csak a kockát alkotta meg, további játékokat szerkesztett. Nézzük meg, mik ezek. Ugyan e játékok nem lettek olyan sikeresek, mint a kocka, de a maguk kategóriájában komoly népszerűségre tettek szert.

A Magyar Ifjúság 1977-ben készített riportot az akkor 33 éves Rubik Ernővel. A lap hosszan ecsetelte, mennyire nem ismerik ezt a játékot, ami igaz is, tekintve, hogy e cikk előtt a magyar sajtóban nem sok tudósítás jelent meg a találmányról.

A cikk megjelenésekor Rubik Ernő valójában már egy másik játékon dolgozott, erről a lap ezt írta:

„A legújabbra, a fakígyóra azonban képtelen gyártót találni, mondván, hogy elkészítése bonyolult, s a gyártása nem kifizetődő. Szemem is fennakadt a csodálkozástól: ez bonyolult? — őszintén megmondták: ennek a készítéséhez bizony pontos, milliméterre precíz munkára van szükség, s ezt nemigen szeretik, erre nem találnak embert, aki így csinálja … Szomorú érvelés! Ezért olyan elnagyoltak, pontatlanok, összeilleszthetetlenek és szétesők a különféle játékok. A gyártók odafigyelése és szíve hiányzik legtöbbször belőlük! S a rossz játéknál nincs bosszantóbb, a gyerek bőg, a szülő dühöng, a kukák gyorsabban telnek hasznavehetetlen játékokkal.”

A fakígyó végül műanyagból, Rubik kígyó néven jelent meg a játékboltokban. Ez egy olyan térbeli játék, amelyet nagyon sok formába lehet hajtogatni. Az 1977-ben megjelent játékból labdát, kutyát, széket, számokat és sok más térbeli formát, összesen 13 535 886 319 159 fajtát lehet hajtogatni.

Hasonlóan a „nagy testvérhez” ez a játék is az eredetitől eltérő sok más formában, színben is megjelent az évek alatt, például sokkal kisebb változatokat is meg lehet venni belőle, (de ezek is ugyanazt tudják, mint az eredeti méretű változat). Ezt a játékot például pénzbedobós automatából is árulják, strandokon kis méretben, műanyag golyóba csomagolva pár száz forinttért megvehetjük.

A következő játék, amely komoly nemzetközi sikert ért el, a Rubik bűvös négyzet vagy más néven Karika varázs volt, ami két változatban is létezik. Természetesen ez is térbeli játék, alapesetben 8 négyzetből állt, amelyeket damil fog össze, ezek segítségével hajtogathatók, valamint a négyzetekre rajzolt köröket kell összefűzni. Ennek a játéknak egy másik változatában 12 lapocska található, és itt nem az a cél, hogy a karikákat egybefűzzük, hanem pont az, hogy öt külön karikára válasszuk szét. Ennek a játéknak szabadalmaztatta Rubik Ernő az elektronikus változatát is.

A játékot világszinten a Matchbox cég hozta forgalomba. A játékról az Ezermester című lap 1987. január 1-én azt írta:

„A mozgatás révén olyan változatos alakzatok jönnek létre (kisházikó, bábszínház), hogy gyerekek is szívesen játszanak vele (képünkön). A játék végeredménye, amikor a téglalap befoglaló formáiból L alakúra változtatjuk a játékot, mert így tudjuk elérni, hogy a három szivárvány-karika egymásba fűzve jelenjen meg.”

A játék azonnal nemzetközileg is népszerű lett. A Magyar Hírlap 1986. december 28-i számában írtak meg egy érdekes, de nem biztos, hogy igaz történetet. E szerint az USA-ban, nevezetesen Connecticut államban úgy hozták forgalomba a játékot, hogy a használati utasításhoz egy telefonszámot is mellékeltek, ahol segítséget lehetett kérni a kirakáshoz. A lap szerint azonban a felhívott számon egy magnó a következőt közölte:

„Az a hülye, aki felhívja ezt a számot, nem érdemli meg, hogy tanácsot kapjon. Menjen el a boltba és vásárolja meg a megoldást tartalmazó könyvet.”

Gyűrű, óra, dominó

Az 1980-as években a fenti játékok mellett megjelent még a boltok polcain a Bábel torony, amely szintén a színekre épült. A forgatható torony oldalán lévő színes golyók közül egy benyomható volt, így a torony egy részét elforgatva a golyók az egyik toronyból a másikra átvihetők voltak. A cél itt is az egyező színek kirakása volt.

Hasonlóan golyókat kellett mozgatni, de két gyűrűpályán a Magyar Gyűrű játékban is, amely szintén az 1980-as években volt népszerű. Az utóbbi két játék a mai napig kapható webshopokban, sőt e két játék megvásárlásával még jótékonykodhatunk is, ugyanis azzal a KézenFogva Alapítványt támogatjuk.

A fenti játékok mellett kisebb sikereket és jóval kisebb ismertséget hoztak az olyan Rubik játékok, mint a kockán alapuló Bűvös Dominó, amely olyan, mintha hiányozna a kockából az egyik középső sor, azaz nem 27, hanem csak 18 forgatható – nem színes, hanem fekete és fehér dobókockákra hasonlító – elemből áll. A Rubik Óra esetén egy több óraszámlappal ellátott szerkezetet kell úgy beállítani, hogy az egymással összekötött óramutatók megfelelően álljanak.

A kocka hatása leírhatatlan, ha csak azt vesszük, hogy egy teljesen új logikai játék fajtát hozott létre, amelyből ma már hihetetlen sokféle létezik, egyre másra jelennek meg azok a játékok, amelynek alapja mind-mind a kocka. A fent bemutatott egyéb Rubik játékok azonban túlmutattak a kockán, ha nem is népszerűségükben, hanem abban, hogy Rubik Ernő milyen átfogóan, a „síkokból kilépve” gondolkodik és alkotta, alkotja meg játékait.