160 éve, 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állat- és Növénykert, amellyel a világ egyik legrégebbi és Európa egyik legpatinásabb állatkertjének számít. A pesti Városligetben kialakított intézmény az elmúlt több mint másfél évszázad alatt a szűkös ketrecekbe zárt állatseregletből egy világszínvonalú, műemléki környezetben működő természetvédelmi és oktatási központtá fejlődött.
A világ első modern, ma is működő állatkertje Bécsben, a Schönbrunni kastély parkjában nyílt meg 1752-ben, amelyet Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc császár alapított. Ókori és középkori uralkodói vadaskertek már évezredekkel korábban is léteztek, de a nagyközönség számára is látogatható, tudományos igényű állatkertek kora a 18. század közepén kezdődött.
Az állatkertek igazi hulláma és tömeges elterjedése a 19. század első felében, az 1820-as és 1850-es évek között indult meg.
A kezdetek és a Xántus-korszak (1866–1907)
A magyar állatkert alapításának gondolata már a reformkorban felmerült, de a szabadságharc leverése után csak az 1860-as években kapott új lendületet.
Létrejöttét egy tudósokból és hazafiakból álló társaság kezdeményezte, köztük Szabó József geológus, Kubinyi Ágoston múzeumigazgató és Gerenday József füvészkert-igazgató.
Az első igazgató, Xántus János zoológus és etnográfus vezetésével mintegy 500 állattal indult a bemutató.
A korai időszak legnevezetesebb lakója az az 1868-ban érkezett zsiráf volt, amelyet Erzsébet királyné (Sissi) járt ki férjénél, Ferenc Józsefnél a magyar nemzet számára. A kezdeti lelkesedést és az első évtizedek sikereit azonban hamarosan pénzügyi nehézségek követték.
Az Állatkertet fenntartó részvénytársaság a 20. század elejére a csőd szélére került, így 1907-ben Budapest székesfőváros vette át az üzemeltetést, megnyitva az utat a teljes újjáépítés előtt.
Az aranykor és az építészeti megújulás (1909–1912)
A fővárosi átvétel után Lendl Adolf zoológus kapott megbízást az intézmény radikális átalakítására. Ekkor, 1909 és 1912 között alakult ki az Állatkert ma is ismert, egyedülálló építészeti arculata.
A cél egy olyan park létrehozása volt, amely az állatok bemutatása mellett a magyar építészet csúcsteljesítményeit is felvonultatja.
Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján épültek fel a jellegzetes, erdélyi népi és szecessziós motívumokat ötvöző pavilonok, köztük a Főkapu, a Madárház és a Bagolyvár. A keleti stílusjegyeket magán viselő, Zsolnay-kerámiákkal díszített Elefántházat Neuschloss Kornél tervezte.
A megújult intézmény 1912-ben nyitott újra: a korát megelőző vasbeton műsziklák és a korszerűbb állattartási megoldások Európa-szerte híressé tették a budapesti kertet.
A Pálmaház alatt ekkor építették ki a kor egyik legmodernebb tengeri és édesvízi akváriumát, amely hatalmas újdonságnak számított Közép-Európában.
MTI/Kovács Márton
Pusztulás és újjáépítés a világháborúk után
A két világháború drámai törést jelentett az intézmény életében.
A második világháború alatt, Budapest 1944–1945-ös ostromakor az Állatkert szinte teljesen megsemmisült. A bombázások, a harcok és az éhezés következtében a több ezer állatból mindössze tizenöt maradt életben, az épületek jelentős része romba dőlt.
A helyreállítás az 1950-es években vett nagyobb lendületet. Anghi Csaba igazgatósága alatt indult meg az Állatkert tudományos alapokon nyugvó modernizációja, a nemzetközi tenyészprogramokba való bekapcsolódás és a gyűjtemény szakszerű újraépítése.
A modern állatkert és a 21. század
Az 1990-es évektől az Állatkert filozófiája gyökeresen megváltozott. A szűk, rácsos ketreceket és a betonozott medencéket tágas, a természetes élőhelyeket imitáló kifutók váltották fel.
Előtérbe került a fajmentés, a veszélyeztetett állatok tenyésztése, valamint a környezeti nevelés. Botanikus kertként a terület megőrizte gazdag, több ezer fajból álló növénygyűjteményét, amely a városligeti mikroklíma fontos része.
MTI/Balogh Zoltán
A 2010-es években a kert területe jelentősen bővült a volt Vidámpark területének átvételével. Itt jött létre a családosokat célzó Holnemvolt Vár, és ezen a területen indult meg a nagyszabású Pannon Park és a Biodóm építése is, amelynek célja a Kárpát-medence évmilliókkal ezelőtti, szubtrópusi klímájú élővilágának bemutatása.
A 160 éves Fővárosi Állat- és Növénykert ma az ország leglátogatottabb kulturális intézménye. Évente legalább egymillió ember keresi fel.
Egyedülálló módon képes ötvözni a 19. századi alapítók romantikus örökségét, a 20. század eleji építészet remekműveit és a 21. század szigorú természetvédelmi, állatjóléti elvárásait.
