Budapesten a második nagy világégés arányaiban a Várnegyedben okozta a legnagyobb károkat. Mire a harcok véget értek, csak a lakások 26 százaléka maradt meg épségben. A fővárosi Királyi Palota környékén még mindig ott éktelenkednek a világháborús sebek és a későbbi bontások szomorú emlékei. A Szent György tér nyugati oldala a mai napig romterületnek számít. A budavári palotanegyedben az utóbbi időben viszont egymást érik az új beruházások. A Hauszmann-projekt keretében a Királyi Lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső időközben el is készült. A következő években pedig újabb rekonstrukciókra fog sor kerülni.

Vöröskereszt Székház

A ’46-os bontás óta a Dísz tér 1-es számú telkén csak egy téglakerítés áll. Errefelé éveken át egy szedett-vedett piac működött, ahol a külföldiek méregdrágán vehettek szuveníreket. Ám ez a hely nem mindig nyújtott ilyen lelombozó látványt: a háború előtt itt épült meg a Vöröskereszt eklektikus székháza, amelyet később a Külügyminisztérium használt. A mutatós épületet jövőre kezdik el visszaépíteni.

Az átadása után irodaként fogják használni.

A Dísz tér 1. ma (baloldali kép) az ide tervezett irodaház látványterve (jobboldali kép)

Honvéd Főparancsnokság

A grandiózus, kupolás épületet már az ostrom is megtépázta, de a sorsa igazán ’49-ben pecsételődött meg, amikor az a döntés született, hogy az első emeletig vissza kell bontani.

Mivel a golyónyomok teljesen beborították, ezért sokáig csak, mint háborús emlék volt érdekes. Végül 2014-re átesett egy részleges felújításon. Hamarosan azonban az egész épületet rekonstruálni fogják. A munkálatok 2021-ben kezdődhetnek meg. Az egykori Főparancsnokságban látogatóközpont és egy interaktív kiállítás is helyet kap majd, amely bemutatja a Vár történetét.

Az egykori Főparancsnokság torzója (baloldali kép) és a rekonstrukció látványterve (jobboldali kép)

József Főhercegi Palota

A macskaköves úton botorkáló turisták sokszor tanácstalanul nézelődnek a Palota közelében. A Szent György téren ugyanis jelenleg a látogatókat törmelékek és bokáig érő falak fogadják. A Sándor-palotával szemben lévő telken az egykori főúri lakhely romjait – mivel nem tudtak vele mit kezdeni – még 1968-ban robbantották fel. A rekonstrukcióba még idén vágnak bele. Külsőre pont úgy fog festeni, mint a háború előtt.

Az épület jelentős részt irodaként üzemel majd, de a reprezentatív helyeket és az egykori rezidencia kertjét a nagyközönség is fel tudja majd keresni.

A romterület a Szent György térről nézve (baloldali kép) és a Főhercegi Palota újjáépítéséhez készült látványterv (jobboldali kép)

Budavári Palota

A Hauszmann-projekt legambiciózusabb pontja magát a Királyi Palotát érinti. Az épületóriás a tervek szerint idővel majd visszakaphatja egykori díszes homlokzatait. A Palota a háború alatt súlyos károkat szenvedett. Sokáig kérdés volt, hogy a megmaradt torzóval mit kezdjenek. Rákosi még az államaparátus központját képzelte ide, Kádár alatt viszont az a döntés született, hogy a Várban inkább kulturális intézményeknek kell helyet adni.

A budavári Palota régen és napjainkban

Ennek megfelelően zajlott az újjáépítés is, amelynek során a korábbi palotának egy jóval visszafogottabb, kevésbé díszes verziója valósult meg a Várhegyen. Bár az eredeti Hauszmann-féle verzió visszaállítása tervbe van véve, ez a beruházás méreteiben olyan óriási, hogy egyelőre azt se lehet megbecsülni, hogy mikor érhetnek véget az előkészületi munkálatok. Jelenleg  a déli nyaktag és a benne található Szent István terem rekonstrukciója zajlik. Utóbbit ez év augusztusban akarják átadni. A terem visszaépítésére afféle próbaprojektként is lehet tekinteni. Az itt szerzett tapasztalatok nagyban meghatározzák majd, hogy miként folytatódik a Palota megújítása.

A Szent István terem a háború előtt