Miképpen maradnak egészségesek a delfinek artériái az állatok öregedése ellenére? Uniós támogatással zajló kutatások vizsgálják a rejtélyt annak reményében, hogy új módszereket találnak az emberek szív- és érrendszeri egészségének javítására, ahogy erről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja nemrég hírt adott.
Az elpusztult bálnák halálának okait kutatva kiderült, hogy ezek a tengeri emlősök nem szenvednek érelmeszesedésben vagy más, korral összefüggő artériás betegségekben. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a búvárok jól tudják, minden merülés gyors változásokat vált ki a véráramlásban és az oxigénszintben, ami idővel megterhelheti az artériákat.
Evolúciós előny védi a ceteket az öregedéstől
A spanyolországi Las Palmas de Gran Canaria Egyetem biológusai, akik egyben búvárkodnak is, feltették a logikus kérdést: mi van, ha a tenger mélyére való lemerüléshez szükséges evolúciós alkalmazkodás valójában megvédi a bálnák artériáit az öregedéstől? Ez részben megmagyarázhatná, miért érik el ezek az emlősök ilyen hosszú élettartamot.
A hipotézis további megerősítéséhez a spanyolok felvették a kapcsolatot Douglas Seals professzorral, a szív- és érrendszeri öregedés területének vezető szakértőjével, a Coloradói Egyetem Denver melletti Boulderben lévő részlegén.
Együttműködésük eredményeként tavaly zárult hároméves kutatási projekt indult Arterial Aging (Artériás öregedés) néven, amelyet az EU Marie Skłodowska-Curie Actions programja finanszírozott. A középpontban álló feltételezés szerint a tengeri emlősök – amelyek több millió év alatt fejlődtek ki, hogy ellenálljanak a mélytengeri merülés extrém nyomásának – természetes mechanizmusokat alakíthattak ki, amelyek megvédik artériáikat az öregedéstől. Ha ez beigazolódna, fontos következményekkel járhatna az emberi szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére.
Mivel az emberi artériák működése az életkor előrehaladtával elkerülhetetlenül romlik, ennek a folyamatnak a megelőzésére vagy lassítására szolgáló módszerek megtalálása kulcsfontosságú lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében.
Az öreg delfinek széruma is fiatalító
A kutatócsoport a hipotézis tesztelése során egy új módszert fejlesztett ki a vér artériákra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Fiatal és idős egerekből származó izolált nyaki verőereket különböző forrásokból származó vérszérumnak tettek ki, hogy megfigyeljék a hatást az artériák működésére.
Első lépésként a csapat az egér vérszérum hatását tesztelte. Az idős egér vérszérumának kitett fiatal artériák funkciója romlott, ami lényegében utánozta az idős artériák viselkedését. Amikor viszont idős artériákat fiatal egerek vérszérumával kezeltek, az erek funkciója javult, mintha fiatalabbakká váltak volna.
A kutatók ezután ugyanazt a kísérletet emberi vérszérummal is elvégezték, és hasonló eredményeket kaptak. A kísérlet bizonyította, hogy a vérben jelen lévő tényezők – a véráramban található molekulák – fontos befolyást gyakorolnak az artériák egészségére.
A projekt utolsó és kritikus szakaszában a kutatók különböző korú palackorrú delfinek – az egyik legkönnyebben hozzáférhető és legjobban kutatott cetféle – vérszérumát tesztelte. És itt jött az izgalmas – a hipotézist igazoló – eredmény. Az egér- és emberi szérummal ellentétben a palackorrú delfinek szérumával az artériák működése folyamatosan jó maradt. Még akkor is, amikor idős egerek artériáit idősebb delfinek szérumával kezelték, azok továbbra is egészségesen, fiatalosan működtek.
Az eredményeket az Amerikai Élettani Társaság „forradalminak” minősítette. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az idősebb delfinek vére megőrzi a fiatalos, biológiailag aktív tényezőket. Most azt kell kideríteni, melyek ezek a tényezők.
Vagy van ez jótékony molekula, vagy hiányzik egy káros
A válaszhoz két irányban lehet eljutni. Vagy olyan specifikus, jótékony molekulákat kell keresni, amelyek támogatják az artériák egészséges működését, vagy rá kell jönni, mely káros vegyületek hiányoznak a delfinek véréből, amelyek általában hozzájárulnak az öregedéshez.
A kutatók most egy olyan nagyszabású kutatást terveznek elvégezni a delfinvérben jelen lévő fehérjékről, valamint azokról a fehérjékről, amelyeket az artériák termelnek a különböző forrásból származó szérumokkal való kezelés után, hogy azonosíthassák a háttérben működő mechanizmusokat. Ennek céljából a spanyolok együttműködnek a belgiumi Genti Egyetem gyermekgyógyászati kardiológiai és kardiogenetikai tanszékével, ahol évek óta kutatják a Marfan-szindrómát, egy olyan betegséget, amelyre a korai vagy gyorsított artériás öregedés jellemző.
A cél, hogy feltárják az artériás öregedés alapvető mechanizmusait és a megelőzés lehetséges stratégiáit. Ha sikerül feltárni, mi tartja fiatalon a delfinek artériáit, ennek az ismeretnek az alkalmazása nagyon sokat segíthet az emberi szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben.
