A genetika vagy a nevelés hat inkább a gondolkodásmódunkra?

Egy malac 2700 éves, épen maradt csontvázát találták meg Jeruzsálemben
2021-07-17
3 alábecsült, ám annál praktikusabb konyhai eszköz
2021-07-18

A genetika vagy a nevelés hat inkább a gondolkodásmódunkra?

A fő gondolkodási készségeinket inkább tanulás útján szerezzük meg, és sokkal kevésbé vannak a génjeinkbe kódolva, mint azt korábban gondolták – állítja Cecilia Heyes, az Oxford Egyetem pszichológia professzora.

A tanulás (ezen belül is elsősorban a szociális tanulás) és a kultúra domináns szerepet játszott az emberi jellemzők alakításában, állítja Cecilia Heyes, az Oxford Egyetem pszichológia professzora legújabb, A kognitív eszközök elmélete című könyvében. A magyarra is lefordított, nemrég megjelent kötet szerint

a genetikai evolúció csak kis mértékben járult hozzá a kulturális tanulás megjelenéséhez, és a kulturális evolúciót lehetővé tévő mechanizmusok maguk is a kulturális evolúció termékei.

Ezek a mechanizmusok sokkal inkább kognitív eszközök, mintsem kognitív ösztönök. Ezek az eszközök csecsemő- és kisgyermekkorban szociális interakciók eredményeképpen alakulnak ki, és később is ezen interakciók következtében formálódnak.

Azokat a gondolkodási készségeket, melyek megkülönböztetik az embereket a többi élőlénytől, tanulás útján szerezzük meg és nincsenek a génjeinkbe kódolva. A kultúrának tehát jelentős szerepe van az emberi elme fejlődésében.

Az ember genetikai kezdő csomagja, vagyis azok az öröklött pszichológiai jellemzők, melyek jelentősen hozzájárulnak a gondolkodásmód fejlődéséhez, nem különleges kognitív folyamatokból áll, hanem a csimpánzoktól és más állatoktól örökölt kezdő csomag kifinomult, bővített változata. Az emberi és nem emberi kezdő csomagok között elsősorban az érzelmek, a motiváció, a figyelem és a tudat területén vannak különbségek, melyek hatással vannak a különféle tanulási módok és folyamatok hatékonyságára.

Más élő főemlősökkel összehasonlítva például az ember kevésbé agresszív és sokkal inkább törekszik a társaival való interakcióra.

Ezek az érzelmi és motivációs tulajdonságok növelik a rugalmasságot a másokkal való kapcsolatfelvétel során, valamint egyszerűbbé teszik a hozzáférést a különféle, elsajátítandó mintákhoz, illetve azokhoz a tanítókhoz, akik ezeket át tudják adni.

A sajátosan emberi kognitív mechanizmusok a genetikailag öröklöttön túl kulturálisan öröklött információval és tanulással egyaránt formálhatók.

A tanuláson belül megkülönböztetünk egyéni, szociális és kulturális tanulást, melyek között a különbség nem abban rejlik, hogy mit tanul az ember, hanem abban, hogy miképp teszi azt.

Az egyéni vagy nem szociális tanulás során a megszerzett információt, tapasztalatot mindenki maga dolgozza fel, míg a szociális tanulás esetében ezt a folyamatot más résztvevők (tanítók) segítségével végezzük el. Utóbbin belül megkülönböztetjük az úgynevezett kulturális tanulást, amely a kulturális örökség átadását jelenti. A kulturális tanulás különféle módozatai közül könyvében Cecilia Heyes a szelektív szociális tanulást, az utánzást, a gondolatolvasást, valamint a nyelv használatát vizsgálja.

A szociális tanulás akkor „szelektív”, amikor a találkozás körülményeinek vagy a minta bizonyos tulajdonságainak függvényében változik a minta megfigyelésének hatása. Például a tanulók fogékonyabbak a társadalmi hatásokra, ha a környezet a közelmúltban változott, valamint hajlamosabbak befogadni az idősebbektől, illetve a csoporton belüli többségtől származó információkat. Míg a kulturális tanulás többi típusa sajátosan emberi mechanizmus, addig a szelektív szociális tanulás más fajoknál is megfigyelhető.

A gondolatolvasás, amely a mentális állapotok (például hiedelmek és vágyak), gondolatok és érzések felismerésének folyamata, önmagunk és mások számára, döntő szerepet játszik a tanításban. A tanár a gondolatolvasás képességével hatékonyan képes felismerni a diák ismeretének mértékét és korlátait, és a tanulási folyamat minden egyes szakaszában tudni fogja, mit kell megtanítani vagy megmutatni.

Ezzel párhuzamosan a diák gondolatolvasás útján hatékonyabban ismeri fel a hallottak közül azokat a lényeges részeket, melyekre a leginkább érdemes fókuszálni az adott dolog elsajátítása érdekében. Végül, de nem utolsó sorban a kulturális tanulás rendkívül fontos típusa a nyelv, vagyis a kommunikáció szavak vagy jelek használatával strukturált és hagyományos módon zajlik, melynek kialakulásához ugyancsak szükség volt genetikai vagy kulturális evolúcióra.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close