A magyar lakóépületek fűtése és melegvíz előállítása emészti fel a magyarországi végső energiafelhasználás 25 százalékát (210PJ 2020-ban, MEKH, 2022) és felelős a CO2 kibocsátás hasonló hányadáért – írja elemzésében Baji Gál Imréné Szarvas Nóra, Juhász Katalin, Kruppa Márton, amely az MNB honlapján olvasható.
A 4,5 milliós lakóingatlan-állomány több mint 80 százalék a 1990 előtt épült, többségüket a szigetelés és modern nyílászárók hiánya, valamint elavult fűtési rendszer jellemzi. Az állományon belül a mintegy 850 ezer, „Kádár kocka”-ként emlegetett ház a leginkább energiapazarló (GG/HH/II energetikai besorolás).
A lakóépületek felújítása óriási energiamegtakarítással járna
Becslések szerint az 1990 előtt megépült házak felújításával akár évi 2,2 milliárd m3 földgázt lehetne megtakarítani, ami a jelenlegi földgáz-felhasználásunk mintegy 20%-a. Szakértői becslések szerint ebből az elkövetkező öt évben kb. 400 millió m3 megtakarítás tekinthető reálisnak.
Sajnos a felújítások az elmúlt években csigalassúsággal zajlottak.
Évente csupán kb. 4-5 ezer lakás esik át mélyfelújításon.
Ahhoz, hogy a klímasemlegességi célunk határidejeként kitűzött 2050-ig a magyar lakásállomány teljesen megújuljon, évi kb. 160 ezer lakást kellene felújítani (MEHI, 2021).
Megfelelő fiskális és finanszírozási ösztönzőkkel a lakásfelújítások üteme látványosan felgyorsítható lehetne.
Legyen szó Kádár-kockáról, tégla- vagy panellakásról, a különféle energetikai felújítások között a szigetelés bír a legnagyobb energia- és ezáltal költségmegtakarítással.
Lakáskorszerűsítéskor számos opció közül kell választania a háztartásoknak, mint például hűtő-fűtő klíma beszerelése, kondenzációs kazán beépítése vagy hőszivattyús rendszer kialakítása.
Az opciók közül a szigetelés spórolhatja meg a legtöbbet. Ha azon belül is kell választani, akkor a padlásfödém-szigetelés az, ami viszonylag gyorsan elvégezhető és nagy energiamegtakarító hatású, tekintve, hogy a hő első sorban fölfelé száll.
A szigetelés az első lépcső, de már azzal is rengeteget spórolnánk
A lakóépületek felújításának felgyorsításával, azon belül is legfőképp a szigetelés ösztönzésével több gazdasági-, társadalmi- és környezeti „legyet” üthetünk egy csapásra.
Érdemben csökkenthető az orosz földgáz-import függésünk, tompítható a lakosság rezsidrágulása és zsugorítható az ország klímalábnyoma.
A szigetelésnek minden esetben meg kell előznie a fűtésrendszer korszerűsítését, hiszen hiába a nagy hatásfokú fűtés, ha a hő továbbra is szökik a tetőn, az ablaknyílásokon vagy a vékony falakon át.
Egymillió forint szigetelésre és nyílászáró-cserére fordított összegből évente 110-130 MWh energiamegtakarítást érhetnek el az előző században épült családi házak lakói. Új építésű lakásoknál ugyanebből az összegből 10-20 MWh megtakarítás realizálható.
Egymillió forintnyi felújításra jutó éves energiamegtakarítás, ingatlantípusonként
(MWh/ év)
Forrás: KSH (2020), Budapest Ingatlan (2022).
