fbpx

A kormány jelentősen szigorítani akarja a rövidtávú lakáskiadást

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretében elindul a fővárosi Airbnb– szabályozás társadalmi egyeztetése, cél a megfizethető lakhatás biztosítása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.

A közlemény szerint ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el.

Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából.

A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért – írták.

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése kezdődik meg.

A törvényjavaslat értelmében

2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz

2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövidtávú lakáskiadás céljából a fővárosban.

A rövidtávú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti – fejtette ki az NGM.

Megállapítható, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50-60 százalékát is.

A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – írták.

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így

jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein.

Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések a albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást.

A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról.

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – áll a közleményben.

Bár a budapesti súlyos lakhatási válság megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni.

Az önkormányzatok tétlenkedése csak súlyosbította a válsághelyzetet, ezért a fővárosi Fidesz javaslatára, vele együttműködve kell a kormányzatnak a családok érdekében beavatkoznia és megfelelő megoldásokat találnia – fejtette ki az NGM.

További hírek