A kínaiak 30 százaléka rendelkezik az öt leggyakoribb vezetéknévvel, 86 százalékuk pedig a leggyakoribb százzal. A digitalizáció rendkívüli kihívást jelentett a több tízezer írott karakterrel rendelkező nyelvben, ezért sokan egyszerűsítik vezetéknevük. Nálunk az öt leggyakoribb vezetéknevet (sorrendben: Nagy, Kovács, Tóth, Szabó, Horváth) a tavalyi adatok szerint 1 millió 40 ezer ember viselte.

Két véglet

Nyelvenként és országonként erősen eltérő a vezetéknevek gyakorisága, amit több szempont is meghatároz, például, ha egy ország a vezetéknevek anyakönyvezésének széleskörű elterjedése után népesült be, különösen, ha sok országból érkező bevándorlókkal, mint például az USA vagy Kanada, akkor ott értelemszerűen rengeteg féle vezetéknév van. Kína a másik véglethez tartozik, ahol részben történelmi okokból van kevés vezetéknév, de a digitalizáció is jócskán felerősítette a folyamatot.

Li és Chen, Nagy és Kovács

A nagyjából 1,44 milliárd kínai 30 százaléka, vagyis 433 millió ember mindössze öt vezetéknéven osztozik: ezek a Li, a Wang, a Zhang, a Liu és a Chen. Az első 100 leggyakoribb vezetéknevet pedig a lakosság 86 százaléka viseli. Összehasonlításul: nálunk az öt legyakoribb vezetéknevet (sorrendben: Nagy, Kovács, Tóth, Szabó, Horváth) tavalyi adatok szerint 1 millió 40 ezer ember viselte, a lakosság 10,7 százaléka, az első 100 vezetéknéven pedig 3,1 millió ember, a lakosság 32 százaléka osztozott.

Az írásmód szerepe, digitalizáció

Míg Kínában összesen 6000 vezetéknév van, addig a negyedakkora lakosságú USA-ban több mint 6 millió ez a szám. Míg azonban az angol 26 betűt használ, így 1-1 betű hozzáadásával vagy elvételével korlátlanul módosulhatnak a nevek, és a magyarban is sokszor 1-1 betű az eltérés (Német és Németh vagy Kiss és Kis).

Kínában a helyzet más, mivel az írásmódban eredetileg meglévő sok tízezer karakter bonyolítja a dolgot. Amikor pedig megjelent a digitalizáció, még inkább megváltozott a helyzet, hisz egy telefonon vagy számítógépes billentyűzeten nem túl sok karaktert lehet használni.

De még ha fel is nyílik egy karaktertábla, lehetetlenség több ezer vagy tízezer jel között bogarászni, hogy valaki leírja a nevét. Ezért aztán nagyon sokan úgy döntöttek, hogy jöjjön a névváltoztatás, egyszerűsítés, hogy képesek legyenek egyszerűen intézni digitális ügyeiket.

Muszáj egyszerűsíteni

Ennél is érdekesebb helyzet, amikor egyszer csak a hatóságok közölték valakivel, hogy kézzel írott igazolványt már nem adnak ki, a hivatalos karakterkészlet pedig nem tartalmazza az ő nevében lévő jelet, ezért nem tudnak neki dokumentumot adni, változtassa meg a nevét. A számítógépes rendszerekbe 2017-ben 32 ezer karakter volt bekódolva – még ez is kezelhetetlen mennyiség, ha valakinek nem a leggyakoribb 40-50-ből áll a neve.

A probléma értelemszerűen azokat a nyelveket érinti, amelyek nem viszonylag kisszámú betűkészletet használnak.

Közülük például Vietnam áttért a latin betűs írásmódra néhány speciális karakterrel kiegészítve, így jóval egyszerűbb helyzetben vannak. Kérdés, hogy Kína idővel elszánná-e magát ilyesmire, vagy ezt a tradíciókkal való túlzott szakításnak tekintenék, így marad a rendszer, a felhasználók pedig egyszerűsítenek, ahol tudnak, például a nevükkel.

Európa leggyakoribb családnevei

Ami egyébként a leggyakoribb vezetékneveket illeti, több térkép is van, amely azt mutatja, hogy Európában melyik országban mi a leggyakoribb vezetéknév, alább be is mutatunk egyet, melynek forrása a reddit.com.

Külön érdekesség, hogy Szlovákiában a Horváth a leggyakoribb családnév, majdnem holtversenyben a Vargával, ami még az egykori Magyarországhoz tartozás hagyatéka.

Ugyancsak érdekesség, hogy Szlovéniában, Csehországban és Lengyelországban ugyanaz a leggyakoribb vezetéknév, a nyelvre jellemző írásmóddal: Novak, Novák illetve Nowak.