A magyar ipar főnixmadara: a poraiból újjáéledt Gamma gyár

Négy fesztiváldíjat nyert Floridában az Apró mesék
2021-11-23
Négy érmet szereztek a magyar diákok a kolumbiai Csillagászati Diákolimpián
2021-11-24
Show all

A magyar ipar főnixmadara: a poraiból újjáéledt Gamma gyár

Hajdan csődbe ment kisvállalkozást vett át egy feltörekvő testvérpár, hogy egy immár százéves sikertörténetet indítsanak el. A többször is Gamma ugyanis immár több mint 100 éve jól csengő márkanév.

Több mint 100 éve három vállalkozó kedvű férfiú, nevezetesen Dréger Károly László Arthur és Braun Zsigmond tíz másik részvényes bevonásával Gamma Műszaki Részvénytársaság néven céget alapított szabadalmak értékesítésére és műszerek gyártására. A szakértelmük megvolt hozzá, hiszen Dréger elektromérnök, míg László gépészmérnök volt, a harmadik társuk pedig kereskedő. A cég egy év után gyakorlatilag mégis csődbe ment, és az igazgatóság lemondott. Ekkor vette át a mindössze 9 főt foglalkoztató üzemet – a szüleik anyagi támogatásával – Juhász Zoltán és a testvére Juhász István. A Juhász testvérek sikeres párost alkottak, Zoltán az üzlettel foglalkozott, míg István a műszaki fejlesztésekkel.

A lőelemképző nemzetközi sikere egy véletlennek volt köszönhető

Az új tulajdonosok a céget a Koszorú utcából a Fehérvári út 83 alá költöztették, és újraszervezték. Az új telephelyen 1925-ben kezdődött meg a termelés és a Gamma a következő években legendás termékeket dobott piacra, mind a haditechnika, mind az optika, mind a geodézia területén.

Az egyik legnagyobb sikerük a Gamma-Juhász féle lőelemképző, ami gyakorlatilag egy optikai eszköz és egy mechanikus számológép kombinációja volt.

A lőelemképző a légvédelmi ágyúk fontos tartozéka. Ugyanis az nem elég, ha az ágyú elég magasra tud lőni, de nem árt, ha el is találja a célt. Ezt azonban nem könnyű, ha a cél viszonylag kicsi (egy repülőgép), amely nemcsak messze, de magasan is van, és ráadásul elég nagy, óránként több száz kilométeres sebességgel repül. Azaz nem oda kell lőni, ahol a lövés pillanatéban a repülőgép van, hanem egy olyan pontra, ahol a nagy sebességgel repülő repülő, és a szintén nagy sebességgel kilőtt lövedék találkozik. Ez viszont nem két egyenes vonal metszéspontja, hiszen mind a repülőgépre mind a lövedékre számos erő hat, a széltől a gravitációig. Ennek az elméleti pontnak a kiszámítása bonyolult feladat, hiszen a repülőgép sebességét, magasságát, a lövedék sebességét, azt az ívet (hiszen nem egyenesen repült,) amit a lövedék bejárt és a szelet is figyelembe kell venni. Erre szolgált a lőelemképző.

Fehérvári út 81-83-85., GAMMA Finommechanikai gépek és készülékek gyára Rt.

Fehérvári út 81-83-85., GAMMA Finommechanikai gépek és készülékek gyára Rt. Fotó: Fortepan, adományozó: Kieselbach Gyula)

A szerkezet megalkotásához, az adatok megszerzéséhez a kísérletek során rengeteg valódi ágyúlövést adtak le, és ezek adatait vették alapul. Azaz a lőelemképző valójában nem kiszámolta a repülő helyzetét, hanem a több tízezer próbalövés precízen rögzített adataiból kiválasztotta azt az értéket, ami az adott helyzethez a legjobban illett, és ez alapján állította be az ágyút, sőt egyszerre négy ágyút tudott egy berendezés vezérelni. A gépet 6500 méteres magasságig és 8650 méteres távolságig lehetett használni előbb 450, majd 540 kilométer/órával repülő gépek ellen. A később egyre inkább automatizált rendszer tehát egyfajta analóg elektromechanikus számítógépek is tekinthető.

A híres lőelemképző 1940-ben.

A híres lőelemképző 1940-ben. (fotó: Fortepan, adományozó: dr. Varga Csaba)

A lőelemképzőt évekig fejlesztették, közben volt, hogy a Juhász család ékszereit a zálogházba adták, hogy legyen a munkásoknak fizetésük. A kész terméket 1932-ben mutatták be itthon, majd Svédországban egy nemzetközi bemutatón. A lőelemképző lenyűgözte a bemutatón résztvevő katonai szakértőket és óriási nemzetközi siker lett, közel tucatnyi ország rendelt a berendezésből.

A svéd bemutató egy véletlennek volt köszönhető. Egy svéd szakértő 1930-ban félig-meddig turistaúton volt Budapesten, és, ha már itt járt, találkozott magyar tüzértisztekkel, akik részletesen kikérdezték a svéd ágyúgyártásról. A szakértőnek azonban feltűnt, hogy egy valami iránt nem érdeklődnek a magyar tisztek, mégpedig a légvédelmi ágyúk célzóberendezéseiről. Miután ezt szóvá tette, a magyar tisztek – akik már ismerték a fejlesztés végén járó Gamma műszert – azt válaszolták, az őket nem érdekli, mert a kérdést egy magyar találmány már megoldotta. A szakértő természetesen azonnal látni akarta a magyar műszert. Ennek következtében kiépült a svéd kapcsolat, és megvalósulhatott a svédországi bemutató, ami fénye sikert hozott a vállalatnak.

A Duplextől a Pajtásig – a magyar fényképezőgyártás sztorija

A Gamma erre a sikerre alapozva további fejlesztéseket hajtott végre, az 1940-es években már több ezer alkalmazottjuk volt. A cég belső életét egyfajta paternalista-feudális szemlélet hatotta át, Juhászék az alkalmazottakat „fiamnak”, míg azok őket „gazdának” szólították. Ehhez azonban a korszak vállalkozásait messze meghaladó szociális ellátás tartozott, például szerdánként rövidebb volt a munkaidő, hogy az alkalmazottak – ha kedvük tartotta – a cég sportegyesületében sportolhassanak.

A katonai berendezések mellett egyre több optikai berendezést is készítettek, teodolitokat (azaz szintezőket) távcsöveket. A II. világháború alatt természetesen a Magyar Honvédséget látták el felszerelésekkel, de már ekkor készültek a civil termelés visszaállítására, így a béke első évében egy olyan termékkel álltak elő, amely hatalmas siker lehetett volna, ha a politika nem szól közbe.

A fejlesztéseket olyan körülmények között hajtották végre, hogy a Gamma gyárait a II. világháború alatt komoly károk érték, majd a szovjet megszállók jóvátétel címén a megmaradt gyártósorok 80 százalékát elvitték, ezért ez még nagyobb teljesítmény volt.

Az új termék egy fényképezőgép volt, a Duflex. A Duflex-et a Gamma Dulovics Jenővel, a legendás fotográfussal közösen fejlesztette ki. A korszakalkotó fényképezőgép volt a világ első, szemmagasságból fényképező, oldalhelyes keresőképet adó, egyaknás tükörreflexes, beugrórekeszes, fém-redőnyzáras kisfilmes, 24 x 32 mm-es képméretű fényképezőgépe. Magyarán a fényképész, ha belenézett a keresőbe, ugyanazt látta, ami a filmre került. A korábbi fényképezőgépekben, ha a keresőbe nézett az ember, nem az objektíven át látta a fényképezendő tárgyat, hanem egy kicsit más szögből, sőt sokszor az oldalakat felcserélve, azaz tükörképet látott.

A Duflex a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményéből

A Duflex a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményéből

Ráadásul a Duflexbe számos más újdonságot is beépítettek, a filmet jobban védő hátlaptól kezdve a felvétel előtt egy pillanattal beugró rekeszig, mindezt egy igen tetszetős kialakítású fényképezőgép-vázba építették. A kortárs gépeket évekkel megelőző fényképezőgép ára nem volt olcsó, hiszen az első gépek még nem sorozatgyártásra optimalizált gépsorokon készültek, de hatalmas siker lehetett volna, ha nem szól közbe a politika.

Egyrészt a Gammát is, mint minden más iparvállalatot, államosították, és a Duflex nem fért bele az új tervgazdasági termelésbe, ráadásul jobb, előre mutatóbb volt a szovjet fényképezőgépeknél, így a csodamasinából alig 5-800 darab készült. Ma árveréseken egymillió forint körül cserál gazdát egy Duflex, már ha van eladó példány.

A háború alatt a Juhász testvérek útja elvált, Zoltán kivált és új vállalatot alapított, a Magyar Finommechanikai Rt.-t. Nem sokáig tudta azonban a vállalatot működtetni, mert a háború után a Juhász testvéreket megbélyegezték, mivel a Gamma a hadsereg ellátója is volt.

Juhász Zoltán és családja a háború után ezért Argentínába távozott, ahol nevet változtatott, egy spanyol ősének családnevét vette fel és Gustavo Miguel Andujar néven élt tovább, Juhász István viszont itthon maradt.

Gamma gyártmányú mikroszkóp a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményéből

Gamma gyártmányú mikroszkóp a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményéből

Az itthon maradt testvért a kommunista hatalom meghurcolta, másfél évre be is börtönözték, majd szabadulása után – mindenétől megfosztva – szerényen élt, a FOK-Gyem-nél dolgozott, és 1981-ben hunyt el Budapesten.

A Gamma az 1940-es évek végén tehát állami tulajdonba került, és többszörös átszervezés után optikai termékeket – például 170 ezer példányban a Pajtás fényképezőgépet – teodolitokat és katonai eszközöket gyártott.

 

A népszerű Pajtás fényképezőgép Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményéből

A népszerű Pajtás fényképezőgép Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményéből

A hetvenes évek felívelésétől a felszámoláson át a részvénytársaságig

Az optikai részleget 1960-ban a Magyar Optikai Műveknek adták át. Az évtized végén a Gamma bekapcsolódott a gáz- és olajfúró berendezések gyártásába, de a nukleáris műszerek gyártását is felvette a termékpalettába. Az 1970-es években a gyár ismét 5000 fő körüli munkáslétszámmal működött, de az 1980-as években lassú hanyatlás és eladósodás kezdődött.

A rendszerváltás után a cég helyzete megrendült, és 1993-ban csődbe ment, megindult a cég felszámolása….

Azonban a Gamma feltámadt halotti poraiból, a Koi testvérek vezetésével a Gamma megmentésére létrehozott konzorcium megalakította a Gamma Műszaki Kft-t. A cég a felszámolás során átvette a megmaradt dolgozókat, gépeket, termékeket, szerződéseket. A cég ma részvénytársaságként működik, és elsősorban a haditechnika és a műszergyártás területén ér el komoly sikereket, és tavaly ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close