A magyar zene nemrég elhunyt óriásának rendkívüli hatása volt külföldön is

Hódítanak a fintech-sztárok: a legjobbak már nagyon sikeresek
2024-04-02
Megszöktek Londonból az ellenzéki iráni újságíró támadói
2024-04-03
Show all

A magyar zene nemrég elhunyt óriásának rendkívüli hatása volt külföldön is

“A világ egy óriást vesztett 2024. március 24-én” – írta az nemzetközi hírű cimbalom művész, Lukács Miklós. Így van: Eötvös Péter zeneszerző, karmester nagyon fog hiányozni nemcsak a magyar, hanem a világ zeneéletéből.

Eötvös Péter

Eötvös Péter
Forrás: Wikipedia – Stekovics Gáspár

A nyolcvan esztendős korában, súlyos betegség után elhunyt Eötvös éppúgy teli börönddel távozott, mint anno Bartók Béla. “Rengeteg dolgom van ebben a földi életben” – nyilatkozta nemrég. Az életmű azonban így is kerek egész, műfajok és műformák, korok divatjai fölött átívelően teljes és gazdag. Munkásságát számbavenni a zenetörténészek és a tanítványok dolga. Nem lesz könnyű feladat még úgy sem, hogy Eötvös környezetében mindig rend és tervszerűség uralkodott.

Már gyermekkorban zene vette körül

A soknemzetiségű Erdélyben született a magyar történelemben kritikus esztendőben, 1944. január 2-án. Azon a tájon látta meg a “magos eget”, ahol Bartók, Ligeti és Kurtág is. A Kodály Zoltán szavaiban rejtőző mély igazság, miszerint már magzat korban fontos és életre szóló inger a muzsika, Eötvös kompozíciós univerzumában is tükröződik. A Székelyudvarhelyen töltött rövidke idő emléke, a széki táncmuzsika dinamizmusa, stílusa sokkal később feltűnik a Perényi Miklósnak komponált Cello Concerto Grossóban.

A család a front közeledtével elhagyta Erdélyt, Miskolcra költöztek. Eötvös nagyapja hegedült, édesanyja, a mosolygós, fiát odaadóan szerető Szűcs Ilona zongoratanárnő volt. A zene tehát körülvette a gyereket, színházba, cukrászdába is eljártak, az operett, a jazz ugyanúgy érdekelte, mint Bartók muzsikája, mert a zene olyan természetes közege volt, amint egy beszélgetésben fogalmazott: mint halnak a víz. A zeneiskolai tanulmányai során több hangszert is kipróbált, zongorát, hegedűt, fuvolát és ütőhangszereket. Középiskolás korára már csak a zongora volt a munkaeszköze, de múlhatatlan maradt vonzalma az ütőhangszerek iránt. A ritmus kifejező ereje jelenik meg a Pierre Boulez hatvanadik születésnapjára írt, a Stein című korai, 1990-es darabban, amely játékos utalás a nevekre: kőtől kőig, Pétertől Pierre-ig.

A Frank Zappa emlékét idéző Psalm 151-ben ellenben csupa ütős szólal meg.

A Speaking drums pedig versenymű, tehát zenekar és szólista párbeszéde, ez esetben a dedikáció az osztrák Martin Grubingernek szólt, aki a Budapesten több alkalommal is óriási sikert aratott. (Sajnos a páratlan ütős virtuóz tavaly egy időre szakított a nyilvános koncertezéssel.)

1954-ben szakmai felügyelő vizitált a zeneiskolában, meghallgatta a kiskamaszt és kompozícióit. A felügyelő Ligeti György volt, aki a második világháború után Erdélyből Budapestre települve pedagógiai munkával épített egzisztenciát. Ligeti hívta fel Eötvösre Kodály Zoltán figyelmét, aki a 14 esztendős jövendő komponistát felvette a Zeneakadémiára, a különleges tehetségek osztályába. Extrém eset volt, mert a különlegesek közé hangszeres “csodagyerekeket” szoktak felvenni.

Az akadémián zeneszerzést tanult, közben elkezdett színházakban és filmesekkel dolgozni. Szabó István és Makk Károly, Rózsa János és Gábor Pál alkotásaihoz, a Víg-, a József Attila Színház előadásaihoz írt kísérőzenét.

Zenei világa ebben az időben a művek kívánalmai és a rendezők igényei szerint könnyen formálható volt, és ebben a közegben rendkívül hasznos tapasztalatokat szerzett. “Szituációban gondolkodom, amihez megkeresem a hangzást” – mondta kompozíciós technikájáról.

A zeneakadémiai tanulmányok befejeztével elnyerte a DAAD ösztöndíját és huszonkét évesen Kölnbe került. Karlheinz Stockhausen, illetve a WDR (Westdeutscher Rundfunk) elektronikus zenei stúdiójában vezényelte a Gruppen bemutatójának egyik zenekarát. A kölni főiskolán B. A. Zimmermann-nál folytatta zeneszerzés tanulmányait, majd karmesteri diplomát szerzett. Stockhausen együttesével koncertezett világszerte, 1970-ben fél évet töltött Japánban, az oszakai világkiállításon.

Fiatalon indult a nemzetközi karrier

1978-ban Pierre Boulez meghívta az általa alapított párizsi IRCAM nyitókoncertjének dirigálására, a koncertet követően azonnal felkérést kapott az Ensemble Intercontemporain zeneigazgatói pozíciójára, amit 1991-ig töltött be. Párizsban egy új világ nyílt ki Eötvös Péter számára: az együttessel több száz új művet mutatott be, lehetősége nyílt a korszak legjelentősebb élő szerzőivel személyesen együtt dolgozni.

1980-ban debütált karmesterként a londoni PROMS-on, s 1985-től 1988-ig a londoni BBC Szimfonikus Zenekar első vendégkarmestereként működött. Mind több nagyzenekartól kapott meghívást, nemzetközi karmesteri karrierje meredeken ívelt felfelé, kortárszene specialistaként tartották számon. A színház iránt rajongott, az opera világában is elismerték, Stockhausen Donnerstag című operáját ő mutatta be 1981- ben a milánói Scalában.

Vezénylés közben

Vezénylés közben
Forrás: eotvospeter.com – Jean-Francois Leclercq

A kilencvenes évek elején professzorként tért vissza a kölni, illetve a karlsruhei főiskolára, a tanítás egyre mélyebben érdekelte, saját intézetet alapított fiatal karmesterek számára, amely a hollandiai Hilversumban működött. Hazatérve – mintegy folytatásképp – 2004-ben létrehozta az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt. Az intézmény a Budapest Music Center falai között működik, ez a ház ad otthont Kurtág Györgynek, akivel már nem, mint mesterrel, hanem mint pályatárssal mindvégig kapcsolatban állt. A kortárs zenei repertoárral, a legfrissebb alkotásokkal dolgozó kurzusokat fiatal karmesterek és zeneszerzők látogatják a világ minden tájáról, természetesen Budapestről is. Vajda Gergely karmester-zeneszerző, aki több a rangos projektben volt itthon és külföldön Eötvös asszisztense, a zeneszerző 75. születésnapján felidézte, miért kívánt közel kerülni hozzá: “A zenét láttam a kezében.”

A zenét, amelyet Eötvös elsőrendű kommunikációs eszköznek tartott, amivel a kozmoszról, a festészetről, a zenekultúra történeti folytonosságáról, a világ bajairól és személyes fájdalmairól beszélt. Kölnben olyan helyen lakott, ahol a világ minden tájáról érkezett fiatalok éltek. A különféle nyelvek zenei tartalma, a hangok, szavak lejtése kezdte foglalkoztatni. “Az én zeném nagyon beszédes, de úgy is mondhatom, a beszédem nagyon zenei” – jellemezte magát. Ez a keresés, összekapcsolva a korai színházi és filmes improvizációs tapasztalattal, vezette a pálya utolsó negyedében az operakomponáláshoz.

Eötvös Péter

Eötvös Péter
Forrás: eotvospeter.com – Csibi Szivia

Operák az utolsó életszakaszban

A rendszerváltás első évei a kultúra szabadságát is ígérték, a frissen alakult Budapesti Kamaraopera opera-csíráit mutatta be, Madrigálkomédiáit és a tragikomikus Harakirit és a Radames című egyfelvonásost. A Japánban töltött idő és a nyelv hangzása ihlette a Lady Sarashinát, amelynek előzménye az Amikor átmentem a álmok hídján… volt. Hősnője egy ezer évvel ezelőtt élt elbűvölő hölgy, akinek a feltételezett naplója adja a szöveget.

A francia nyelvű Le Balcon Jean Genet tragikomédiájából készült, 2005-ben Budapesten a Müpa nyitóperiódusában, a Fesztiválszínházban ismerhette meg a magyar közönség.

Az orosz nyelvű Három nővér nem a Csehov dráma megzenésítése, bár a szereplői azonosak. Eötvös beleszőtte a darabba a fia halála kapcsán érzett személyes, mégis kozmikus érzéseit, az elengedés melankóliáját.

Bartók egyetlen operájához, A kékszakállú herceg várához nehéz társdarabot találni, ha nem a két Bartók-balettel együtt tűzik műsorra. Ez a kérdés éveken át foglalkoztatta Eötvöst, mígnem feleségével és munkatársával, Mezei Máriával rá nem találtak Alessandro Baricco novellájára. Ebből alakult a Senza Sangue, amely – leegyszerűsítve fogalmazva – egy fordított Kékszakállú sztori.

Operáit szívesebben nevezte zenés színháznak, témaválasztása társadalmi érzékenységét jelzi. Librettói alapjául gyakran használt kortárs irodalmi szövegeket. Esterházy Péterrel keltették életre a dadogós prófétát, így született a Halleluja – Oratorium balbulum a Salzburgi Ünnepi Játékok felkérésére. “Szinte mindig megrendelésre dolgozom” – szokta mondani. A megrendelésnek természetesen össze kell csengenie a zeneszerző aktuális érdeklődésével. A sikeres amerikai író, a Tony-díjas Tony Kushner drámája Az Angyalok Amerikában Eötvös első nagy formátumú, angol nyelvű zenés színháza, vagy ahogy ő nevezte, sajátságos musical-je.

A HIV-vírussal fertőzött emberek problémáival foglalkozó mű a 2004-es ősbemutatón a párizsi Châtelet Színházban a franciák számára idegen nyelv ellenére hatalmas, álló tapsos sikert aratott.

A Nobel-díjas Gabriel García Márquez Szerelemről és más démonokról című kisregényéből Hamvai Kornél írt angol nyelvű librettót. Mivel a mű a 18. századi Kolumbia trópusi és varázslatos világában játszódik, a szöveg latin, spanyol és yoruba elemeket is tartalmaz, a különböző szereplőket így jellemezve. A darab ősbemutatóját a Glyndebourne-i Opera Fesztivál jegyezte.

Az aranysárkány Roland Schimmelpfennig színművéből az Ensemble Modern és a Frankfurti Opera felkérésére készült. Mundruczó Kornél rendezte a Jon Fosse szövegére komponált Sleepplesst, amelynek megírására két nagy ház, a Berlini Állami Opera és a Grand Théâtre Genève adott megbízást.

Ha megkérdezhetnénk Eötvöst, hogy melyik a kedvenc darabja, alighanem a Paradise Reloaded (Lilith) címűt választaná. A világpremierre a szomszédban, a Neue Oper Wienben került sor, majd a Müpa is bemutatta.

Bármilyen nehéz leírni, hogy végül, de végső műként készült el Eötvös első magyar nyelvű operája, amelyet 2023 decemberében mutatott be a Magyar Állami Operaház.

A Valuska című alkotás Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenésszínpadi adaptációja. Némi vígasz: Eötvös kompozíciói röviddel az ősbemutató után megkezdik nemzetközi pályafutásukat: február első napjaiban a Regenburgi Városi Színház már szériában játszotta a Valuskát, egyelőre németül.

Mindent el tud vezényelni és kitűnő a humora – mondta Eötvös Péterről világhírű pályatársa, Pierre Boulez (1925-2016). Hozzátette azt is, hogy az Ensemble InterContemporain zenekar létrehozása Eötvös nélkül elképzelhetetlen lett volna. Január elején Eötvöst a Pompidou Központban működő IRCAM kétnapos nemzetközi konferenciával köszöntötte, Grabócz Márta, Párizsban élő magyar zenetudós és a párizsi Liszt Intézet szervezésében. A francia és magyar kutatók mellett Németországból, Ausztriából, Portugáliából, az Egyesült Államokból, Spanyoloroszágból és Kínából is érkeztek előadók.
Munkásságának hatása ezután is szétsugárzik a glóbuszon.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.