Az elmúlt időszakban talán a magasabb kamatok miatt kevesebb volt a fintech-világban a nagy tranzakció, a már befutott pénzügyi vállalkozások, kevesebb úttörő céget vettek meg. Ugyanakkor a fintechek már nemcsak a nemzetközi utalások, vagy a pénzváltás világában sikeresek, de minden létező pénzügyi területen ott vannak, kiberbiztonságban, biztosításoknál, gyerekeknek szánt appokban.

A fintechek, vagyis a pénzügyi technológiákat fejlesztő úttörő cégek rendkívül sikeresek. Vannak közöttük startupok, de érettebb társaságok, kisebb, vagy nagyobb vállalkozások, mint látni fogjuk még olyanok is, amelyek köré már saját ökoszisztéma épült ki.

Az ilyen, általában fiatal fintech-vállalkozásoknak ugyanis sok előnye van a nagy bankokhoz, biztosítókhoz képest, hiába van utóbbiaknak sok, vélhetően jól megfizetett munkatársa, tőkeereje, millió ügyfele. Hiszen a fintchek éppen azt használják ki, hogy ők még nem tartanak ott, és így kevésbé szabályozottak, nincsen egy nagy „kolonc”, komplex informatikai rendszerük, így könnyebben kísérletezhetnek, nincsenek örökölt kötöttségeik, ők a saját ötleteik mentén alakíthatják ki a szolgáltatásaikat.

Van is egy nagy rakás sikeres ilyen cég a nemzetközi utalásokban, de a biztosításokban is, vagy az új, divatos áruhitelezésben, amelynek BNPL (buy now pay later – vedd meg most, fizess később) a rövidítése, de a kibervédelemben is, sőt valójában a pénzügyek minden területén. Egyesek már itthon is nagyon sikeresek, így a hazaiak közül a Simple, a Barion, vagy a Számlázz.hu, de nagyon elterjedtek Magyarországon egyes nemzetközi márkák is, a Revolut, a Wise, vagy a Trive), mások még csak most érkeznek a magyar piacra, akár befektetési, vagy kriptós kínálattal is..

A fő kérdés: na de miből élnek? 

Vannak, akik B2B vagyis business to business, azaz üzleti szereplők közötti megoldásokat fejlesztenek például bankoknak, de akadnak, akik a végfelhasználókra lőnek, és B2C business to consumer applikációkat dobnak piacra.

Akad, aki eleve arra hajt, hogy a nagy kártyatársaságok (Mastercard, Visa), vagy a fintech-világgal szorosan együtt dolgozó bankok (OTP, MBH) vegyék meg őket, másoknak nagyok az ambíciói, többkörös tőkebevonással maguk szeretnenek minél nagyobb csoportot építeni.

Ennek a sajátos fejlődésnek a leglátványosabb üzleti modellje az ökoszisztéma építése. Ez úgy néz ki, hogy van egy ügyfélakvirációs időszak, majd a platformosodás.

Nézzük például a jól ismert, itthon is milliós ügyfélkörrel rendelkező Revolut példáját!

Alighanem sokáig érthetetlen volt, hogy ez a londoni fintech miből él, hiszen csak szerezte, szerezte a sok ügyfelet, akiknek kedvező pénzváltási, utalási, akár készpénzfelvételi lehetőséget is kínált. Csak az nem látszott, hogy miből lesz itt jövedelem és nyereség, olyan jó áron kínálta a fintech a pénzváltást, vagy a többi szolgáltatást.

Aztán az utóbbi időben felsejlett valamilyen modell. Bár maga a cég mindig deklarálja, hogy nemcsak a külföldi utazásokhoz kínál szolgáltatásokat, de mégis, mintha erre az élethelyzetre alakított volna ki sikeresen a társaság egy népszerű platformot.

Hiszen bevezette az utasbiztosításokat, akár nagyon praktikusan, vagyis úgy, hogy az ügyfél okostelefonja érzékeli, hogy merre jár a gazdája. Aztán meghirdette a nemzetközi virtuális SIM-kártya szolgáltatást is, vagyis aki előre vesz megfelelő csomagot, kedvezményesen telefonálhat, internetezhet távoli országokban is.

Mindezeket már nem nehéz eladni, hiszen a rengeteg ügyfél egyszerre kapja az újabb és újabb értékajánlatokat, van egy olyan ügyfélbázis, amire már értéknövelt szolgáltatásokat lehet építeni. Az utazás csak egy élethelyzet, de ilyen és hasonló élethelyzetekre még lehet fintech-platformokat építeni.

Például nevezük élethelyzetnek a gyerekkort, a zsebpénzfunkcióra, a kontrollált pénzköltésre, a pénzügyi edukációra épített mindenféle hasznos szolgáltatással is többen próbálkoznak.

Egyre több nagy siker

Azt, hogy a hazai szektor mekkora, hány cég van, azoknak mekkora az összesített bevétele nehéz számbavenni. A cégeknek van szövetsége, több tucat taggal, de nyilván nem mindenki tag, mindenesetre nem túlzás azt állítani, hogy itthon is működik már 200-300 jó cég.

A besorolás sosem egyértelmű, például a fintechek közé szoktuk sorolni a Simplepay rendkívül elterjedt fizetési szolgáltatást. Tényleg új és remek digitális technológia, amit sokan használnak, de mégiscsak az OTP-é, amelyik ugye a vezető inkumbens (hagyományos) bank Magyarországon.

Ismertebb cégcsoport a Seon Technologies. A kiberbiztonság sajnos mindennapos téma lett itthon, így az a cég, amelyik ezen a területen nemzetközileg is éllovas technológiákat fejleszt, gyakrabban szerepel a hírekben, ráadásul az egyik tulajdonosa, Kádár Tamás már jegyzett magyar milliárdos. Szintén a kiberbiztonság sikeres vállalkozása, a Gattyán György milliárdos cégcsoportjában fejlődő Netlock.

Szakguruk

Talán kevésbé ismert a szélesebb közvélemény előtt a Dorsum, mert vele inkább a pénzügyi intézmények és nem a magánszemélyek kerülnek kapcsolatba. De a társaság kiváló szaktudása révén mindenféle nagy magyar pénzügyi projektben benne van, brókercégeknél, bankoknál, nyugdíjpénztáraknál.

A kifejezetten pénzügyi vállalkozásoknak fejlesztő szakcégekkel, mint a Loxon, vagy az ApPello szinbtén inkább csak a szakmabeliek vannak kapcsolatban, de nagyon sikeresek és egyre nagyobbak ők is.

Vannak viszont olyan társaságok, amelyek valamely szakmai részterületen dolgoznak, mint a Számlázz.hu, Billingo, vagy a Taxually, ők a digitális számlázás, illetve könyvelés nagymesterei.

De fintechnek tekinthetők az integrátorcégek, amelyek több bank, vagy biztosító termékeit hozzák a fogyasztók elé (Bankmonitor, Bank 360, Biztos Döntés, Netrisk, illetve a legújabban Keszthelyi Erik által elindított biztositasipiac.hu.

Mit csinálnak a fintechek? Vissza lehetne kérdezni, hogy mit nem? Mindenképpen átalakítják a bankszakmát.

Például a nemzetközi utalások költségeit és időigényét hihetetlenül levitték, de nagyon praktikus a korábbi drága pénzváltások helyett a gombnyomogatós, azonnali devizaváltás, amit akár addig is elvégezhetünk, amíg a reptérről bemegyünk a városközpontba egy vonattal, vagy egy taxival, 20 másodperces babrálás a telefonunkon, és már fel  is vérteztük magunkat az adott ország pénzével. Ma már trendi appokkal lehet a gyerekeknek zsebpénzt utalni, de szintén a telefonunkon, a ráérő időnkben vehetünk és persze adhatunk el tőzsdei részvényeket, vagy éppen kriptót. Az egyik modern trend az áruhitelezés furcsa reformja, a már említett BNPL, amikor gyakorlatilag bármely fizetésünknél választhatunk azonnali, teljes összegű kifizetést, de adagolt, halasztott, késleltetett fizetést is.

Insurtech

És a biztosítóknál ugyanilyenek az insurtech cégek, amelyek a telefonunkra terelhetik a biztosításkötést, a kárbejelentést, a digitális kárrendezés folyamatát. Akadnak forradalmian új termékek és megoldások, mint a blockchaines késés elleni biztosítás, ha késik a repülőgép, amint megvolt az időlimit túllépése, már automatikusan érkezik is a pénz.

A biztosítói appok és aggregátorok néha csak a tájékozódást segítik, de lehet olyan megoldást találni, amivel nem egy konkrét biztosító ügynökétől kell biztosítást vennünk, hanem gombnyomásra elénk tárul a teljes kínálat.

És természetesen ebben a szektorban is megszaporodtak a mesterséges intelligencián alapuló megoldások, amikor egyedileg áraz nekünk egy app, az alapján, hogy mire van szükségünk, vagy akár az alapján is, hogy mennyire vagyunk árérzékenyek.

Big brother feeling

Azt persze, hogy a telefonunk a fintechek révén is mindent tud rólunk, nem biztos, hogy szeretjük, de azért olykor abban is van valami jó, hogy amikor Ciprusra keresünk rá a repülőjegyeknél, már érkezik is egy célzott utasbiztosítási ajánlat. Vagy amennyiben a telefonunk tudja, hogy milyen megfontoltan vezetünk, alacsonyabb díj mellett ajánl kötelező biztosítást az app. Mert azért legyünk őszinték, a Nagy Testvért nem kedveljük, amikor megfigyel minket, de amikor úgy figyel meg minket, hogy abból anyagi előnyünk is származik, sokan már kevésbé harcos képviselői a személyiségi jogaiknak.