A meghatározó média nincs felkészülve a mesterséges intelligencia elterjedése miatt várható változásokra – mondta a Tudás.hu-nak Koscsó Ferenc. Az MI-szakértő, audiovizuális rendszerintegrációs mérnök megjegyezte: a technológia a hírműfaj esetében válthatja ki a legkönnyebben az emberi munkát, ugyanakkor segíti is az újságírót például az adatgyűjtésben. De emellett a bíróságok működésében és az egészségügyben is forradalmi változásokat hozhat az MI.
Nemrég tartott egy előadást az Interton Egyetemen azzal a címmel, hogy A mesterséges intelligencia aprópénzre váltása a médiában. Kértem, hogy készítsen egy leiratot és összefoglalót erről az MI-al. Milyen lett?
Tartalmi szempontból összefoglalta a lényeget az MI. Persze nem olyan lett a szöveg, mintha én írtam volna, lehet, hogy máshova tettem volna a hangsúlyokat, de használható volt.
Újságíróként én is készítettem egy rövid tudósítást a mondanivalójáról. Volt abban valamilyen hozzáadott érték a mesterséges intelligencia verziójához képest?
Mind a két szöveg helyes volt, de olyan, amit az MI nem tudott volna elvégezni, nem volt a tudósításban.
Az emberi munka például abból a szempontból adhat többletet, ha jelentősége van az érzelmek felismerésének vagy valamilyen egyéb humán szempontnak egy szöveg megalkotásánál.
Erre ugyanis az MI még nem képes, a nagy nyelvi modellek alapján a szövegeket értelmezi.
Lesz-e szükség újságíróra, ha az MI tulajdonképpen egy vállalható szinten el tudja végezni a munka tetemes részét?
Az biztos, hogy sokkal kevesebb újságíróra lesz szükség, és azt is bátran mondhatom, hogy a hírműfaj területén válthatja ki a legkönnyebben az emberi munkát a technológia.
Az újságíró, ha haladni akar a korral, akkor meg kell tanulnia kérdezni az AI-tól, segítségével kutatni, elemezni, ez ugyanis nagyon sokat fogja segíteni a munkáját az adatgyűjtésben. Érdemes lehet elmozdulni az összetettebb, mélyebb tartalmak irányába, ahol nem csak a száraz tényekre, hanem az ember megfigyelői szemére is szükség van.
Fel vannak készülve a médiacsoportok Magyarországon ezekre a változásokra? Sok helyen még a legalapvetőbb technikákat sem használják.
Egy csomó változás a közeljövőben elkerülhetetlenül be fog következni, a meghatározó média pedig egyáltalán nincs felkészülve rá.
A közösségi média sarokba szorítja a hagyományos sajtótermékeket, ezzel szemben a kis közösségek, helyi médiák szerepe felértékelődhet a jövőben.
Új modellek jelennek meg a médiapiacon, ahol jóval kevesebb fizikai alkalmazottra lesz szükség, a feladatok egy részét pedig az MI, illetve akár alkalmi bedolgozók is végezhetik.
Hogyan tudja magát újradefiniálni az újságíró? El kell mozdulni a közösségi média, illetve az influenszerkedés irányába?
Ezek a platformok mára megkerülhetetlenek.
A mai világban egy hét alatt gyakorlatilag annyi döntést kell meghoznunk, mint fél évszázaddal ezelőtt egy év alatt,
felgyorsult az élet, ráadásul a közösségi médiában minden valós időben zajlik, az emberek befogadóképessége túl van terhelve. Nem erre vagyunk szocializálva, ezért jöhettek az influenszerek, és ezt kihasználja a politika és az üzleti élet is.
Mi kell ahhoz, hogy valaki a nagy információs zajban kitűnjön?
Kutatások bizonyítják, hogy az internetezők figyelme átlagosan 5-8 másodpercig tart, ennyi idő alatt kell felkelteni az érdeklődést.
Ezért is van akkora igény a Gif-ekre, animációkra, mémekre – a képeket könnyebb értelmezni, mint magát a szöveget. Képesnek kell lenni valami nagyon egyedit, érdekeset, alkotni, amivel ilyen rövid idő alatt meg lehet nyerni az emberek figyelmét.
A rengeteg tartalomból nem könnyű kiszűrni a megvezetőeket. Az MI elterjedésével ez a probléma tovább fokozódhat?
A szeptember 11-ei támadás után kezdték felismerni az álhírekben rejlő lehetőségeket széles körben, utána konspirációs elméleteket terjesztő weboldalak sora jelent meg.
A fake news mára komoly társadalmi problémává vált. Ráadásul 2007-től a közösségi média, a Facebook, a Twitter és egyéb platformok olyan befolyást gyakorolnak az életünkre, ami teljes mértékben kiszolgáltatottá tesz minket az ő kereskedelmi érdekeikkel szemben. A reklámokat folyamatosan az arcunka tolják, már azt sem tudjuk megtenni, mint régen, hogy reklámidőben kiszaladunk elintézni valamit.
Elég csak beszélnünk az osztrák síparadicsomokról és máris megjelennek a reklámok az orrunk előtt.
Könnyű belátni, hogy egyre kiszolgáltatottabbaká válunk az álhírekkel és a megvezető tartalkammal szemben is.
Az új technológiák segítségével számtalan módon befolyásolnak minket. De mire tudnánk mi magunk használni az MI-t, hogy jobbá tegyük életünket?
Nagyon sok olyan terület van, ahol lehetne már használni az MI-t, de még valamiért nem került sor erre.
A média is lemaradásban van, de például a bíróságokon hatalmas előrelépés lenne, ha a tárgyalási jegyzőkönyveket leiratoztatnák, és nem kellene hat-nyolc hónapot várni, mire ezek a szövegek elkészülnek.
Az Országos Bírósági Hivatal használja ezt a technikát, de csak a határozatok meghozatalakor. A leiratozás bevezetése az egészségügy területén is hatalmas eredményeket hozhatna, a gyógyítás hatékonyságát az MI segítségével jelentősen növelni lehetne.
A szakorvosnál eltöltött húsz-huszonöt percből általában 30 százalék telik el hasznos idővel. A leiratozással rengeteg időt és energiát lehetne megspórolni.
Az MI az egészségügyi adatok értelmezésével például összefoglalót készíthetne az orvosnak a beteg helyzetéről, és tippeket is adhatna a további kezelésekre, megkönnyítve az orvos dolgát,
aki természetesen elfogadhatja vagy felülírhatja a javaslatot, de mindenképpen segítséget nyer a helyzet megértésében.
A magyar egészségügy hogy áll nemzetközi viszonylatban az MI-technológiák adaptálásában?
Technológiai téren őrületes a lemaradásunk a világ élvonalától, 30 éves a hátrányunk például Szingapúrhoz képest, ahol a beteg bemegy a rendelőbe és felírnak neki egy okosórát.
Ezen nyomon követhető számos adat, például az is, hogy mennyit sportol az illető, amiből messzemenő következtetéseket lehet levonni.
A világon kétfajta modell létezik az egészségügyben: vagy nagyon sokat fizetnek érte az emberek vagy a megelőzésre fektetik a hangsúlyt és jóval kevesebb akut problémás beteg kerül így bele a rendszerbe. Ez utóbbi területen sokszor nem is költséges fejlesztések, hanem jó ötletek hozzák a megoldásokat.
Az MI képes lehet abban is segíteni, hogy egészségtudatosabban éljünk?
Az emberek bizalmát az egészségügyben és a rendszerben úgy lehetne a legkönnyebben és legolcsóbban helyreállítani, ha az MI-t széles körben elterjesztenék.
Az államnak támogatnia kellene az egészségtudatos és a mozgástudatos életformát, ami sokféleképpen képzelhető el. Lehetne például adni az embereknek egy okosórát és azon keresztül láthatóvá válna, mennyit mozognak, amiért egészségre költhető forintokat kaphatnának a felhasználók. Meg vagyok győződve róla, hogy egy ilyen megoldással az ország átlagos testtömeg indexe legalább 10 százalékkal javulna pár éven belül.
Az emberek engednének hogy az állam folyamatosan ráláthasson az aktuális egészségügyi állapotukra, például a pulzusukra?
A rendszert anonim módon meg lehetne szervezni. Mondok egy példát: az én okosórámon van egy funkció, amely a hangszintet méri, szükségem van rá a munkámhoz. Most is elemzi az eszköz a hangadatokat, senki nem tudja, hogy az információkkal mit csinál, talán valahol Írországban vagy máshol tanítja a mesterséges intelligenciát.
Adatkezelés tudatosnak kell lennünk, használnunk kell a lehetőségeket, mert megállítani a folyamatot úgysem lehet.
Mi alapján gondolja, hogy az okosórák az egészségtudatosságban csodákra képesek?
Hetven kilót fogytam le egy stroke után, amiben nagy segítségemre volt, hogy vettem egy okosórát.
Eleinte csak azt nézegettem, hogy mennyit sétáltam, mennyi lett a pulzusom, majd elemezni kezdtem az alvási szokásaimat, a vércukorszintemet. Mérnöki módszerekkel követtem az adatokat, míg rá nem jöttem, hogy csak az a mozgás ér valamit, amely 120-130-as pulzusszámmal jár.
Azt is megértettem, hogy a folyamatos motiváció fenntartása mennyire fontos, ezért is gondolnám jónak egy olyan modell elterjesztését, amely elkölthető forintokkal – uszoda bérletre, súlyzóra, biciklire – honorálná az okosóra által rögzített mozgást. De hangsúlyozom, ez csak egy példa volt, az MI-nyújtotta lehetőségek tárháza igen széles.