A mesterséges intelligencia rohamléptű terjedése komoly politikai feszültségeket szül, főként a modellek tanításához és működtetéséhez elengedhetetlen adatközpontok miatt. Ahogy az iparág szárnyal, egyre többen aggódnak e gigantikus létesítmények környezeti lábnyoma miatt, a feneketlen energia- és vízigényüktől kezdve egészen a kibocsátott hőig és zajszennyezésig.
A CNN által a SSRS közreműködésével végzett felmérés szerint az amerikaiak csaknem 90%-a inkább aggódik az MI-adatközpontok szaporodása miatt, mintsem örül.
Az egyes adatközpontok hatása számos tényezőtől függ, beleértve az elhelyezkedésüket, a működtetésükhöz használt áram típusát és az alkalmazott technológiát – írja a CNN elemzése.
Ráadásul az MI-szolgáltatók részéről hiányoznak a teljesen átlátható és részletes adatok, ami megnehezíti a pontos kép kialakítását a hatásokról. Így a valós adatok helyett becslésekre kell hagyatkozni.
A teljes kép kirakását tovább nehezíti, hogy a jövőbeli hatásokat is bonyolult előrejelezni, mivel rendkívül bizonytalan, miként fejlődik majd az MI-technológia és az iránta mutató kereslet.
De ami jelenleg biztos
Hatalmas az energiaigénye…
A mesterséges intelligencia modellek tanítása és futtatása óriási számítási kapacitást igényel, ez pedig rengeteg energiát emészt fel.
Bár az MI energiahatékonysága gyors ütemben javul, egyre többen használják a technológiát, és elterjedtek a különösen energiaigényes formái is.
Egy egyszerű szöveges lekérdezzés például jellemzően kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint amennyit egy televízió használt volna fel ugyanezen idő alatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint. Ugyanakkor az energiaigényesebb alkalmazások, mint például a videógenerálás, esetenként több ezerszer több energiát igényelnek.
Az IEA megállapította, hogy az MI-adatközpontok áramfogyasztása 50%-kal ugrott meg a tavalyi évben.
Az Our World in Data elemzése szerint 2025-ben a világ villamos energiájának mintegy 0,5%-át az MI-adatközpontok fogyasztották el, és ez az arány a becslések szerint 2030-ra eléri az 1,5%-ot.
Ez kevésnek tűnhet, de az adatközpontok földrajzilag nagyon koncentráltan helyezkednek el. Globális áramfogyasztásuk csaknem fele az Egyesült Államokban történik, ahol a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium elemzése szerint az adatközpontok az MI gyors terjedésével 2028-ra a teljes villamosenergia-fogyasztás akár 12%-át is kitehetik.
…és ez klíma- (és egészségügyi) hatásokkal jár
Mivel a világ villamosenergia-termelésében még mindig a fosszilis tüzelőanyagok dominálnak, ez összességében még több bolygómelegítő szennyezést jelent. Komoly aggodalmak merülnek fel amiatt, hogy az MI-bumm még messzebbre tolja a klímacélok elérését.
Forrás: Wikimedia commons
Kulcsfontosságú, hogy egy adatközpont honnan szerzi az energiát; minél több a tiszta energia a hálózatban, annál kisebb a klímaváltozásra gyakorolt hatása.
Jelenleg a globális adatközpontokat főként szénnel (30%), megújuló energiával (27%) és földgázzal (26%) működtetik.
Ahogy az MI áramigénye szárnyal, annak egy részét tiszta energiából fedezik, de a rendszerben továbbra is bőségesen jelen vannak a bolygót melegítő fosszilis tüzelőanyagok.
A földgáz az adatközpontok egyik kulcsfontosságú energiaforrásává válik az USA-ban. Az országban található a legtöbb fejlesztés alatt álló gáztüzelésű erőműi kapacitás a világon, és a Global Energy Monitor januári jelentése szerint ezek több mint egyharmadát az MI ellátására szánják.
Az adatközpontok egyre inkább saját energia-infrastruktúrát építenek ki, hogy elkerüljék a helyi hálózatok túlterhelését és a lakossági árak megemelését. Ez gyakran gázturbinák formájában valósul meg, amelyek kevéssé hatékonyak a nagy erőműveknél, és nemcsak súlyos klímahassal járhatnak, hanem egészségügyi károkat is okozhatnak a káros légszennyező anyagok – köztük a nitrogén-oxidok és a finom por – miatt.
Egy friss tanulmány szerint az amerikai adatközpontok jelentette közegészségügyi teher 2028-ra elérheti a 20 milliárd dollárt.
Óriási a vízigénye
Gyakran idézett statisztika, hogy egy MI-chatgép által generált 100 szavas e-mail elkészítéséhez körülbelül egy palack vízre van szükség.
Létezik azonban egy másik becslés is Sam Altmantól, az OpenAI vezérigazgatójától, aki szerint egy átlagos ChatGPT-lekérdezés egy teáskanál tizenötöd részének megfelelő vizet használ fel.
Melyik tehát az igazság? Attól függ, mit mérünk.
Az MI-adatközpontok közvetlenül a berendezéseik hűtésére használnak vizet, közvetve pedig a működésükhöz szükséges áram megtermelésére.
Egy adott adatközpont vízfogyasztása a sajátos körülményeitől függ: az alkalmazott technológiától, a felhasznált energia fajtájától és a helyi vízrajzi helyzettől.
Egyes régiókban például bőségesek a vízkészletek, míg mások súlyos hiánnyal küzdenek. Egy 2025-ös Bloomberg-elemzés szerint az Egyesült Államokban 2022 óta épült vagy építés alatt álló adatközpontok mintegy kétharmada vízhiányos területeken található.
A technológiai vállalatok azt állítják, hogy intézkedéseket vezetnek be a vízhasználat drasztikus csökkentésére, beleértve az új hűtési technológiák fejlesztését. Egyes elemzők szerint a vízhasználattal kapcsolatos aggodalmakat nagymértékben túlértékelték, és egy elfogyasztott burger vagy egy pamutpóló előállítása lényegesen több vizet igényel.
Nagyon hangos
Az adatközpontokkal kapcsolatos fő lakossági aggodalmak az életminőségre gyakorolt hatások – köztük a zajszennyezés – körül forognak.
Az adatközpontok eléggé zajosak: a hűtőrendszerek morajlanak, a gázturbinák vagy dízelgenerátorok zúgnak és a berendezések zümmögnek.
Egyes közösségek már pereskedésbe is kezdtek a zajszennyezés miatt.
Emelheti a hőmérsékletet
Attól is tartanak, hogy az adatközpontok „hőszigeteket” hozhatnak létre, felmelegítve a környező levegőt és talajt – ez a jelenség tovább növelné a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatti hőmérséklet-emelkedést.
A hatások pontos meghatározásához további kutatásokra van szükség, és egyes szakértők azzal érvelnek, hogy a hőkibocsátás szempontjából nincs lényegi különbség egy adatközpont és bármely más ipari létesítmény között.
Kritikus ásványi anyagokra van szüksége
Az MI központoknak ásványi anyagokra és fémekra van igénye.
Ahogy az MI növekszik és fejlődik, elektronikai hulladékot fog termelni, amely egy gyorsan növekvő, nem megfelelő ártalmatlanítás esetén mérgező hulladékáram. Jelenleg az e-hulladéknak csupán mintegy egyötödét hasznosítják újra.
Attól is tartanak, hogy az MI ásványianyag-igénye közvetlen versenybe állítja azt azokkal a szektorokkal, amelyek kritikusak a bolygót melegítő szennyezés csökkentésében, nevezetesen a szél- és a napenergiával.
