A neten lévő szövegek harmadát már mesterséges intelligencia szülte – hazai szervezésű kerekasztal egy igazi tudományos világsztárral

Tippek és trükkök otthoni online meetingekhez
2020-12-07
A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserjét fenyegeti
2020-12-08

A rovat támogatója:

A neten lévő szövegek harmadát már mesterséges intelligencia szülte – hazai szervezésű kerekasztal egy igazi tudományos világsztárral

A világ leghíresebb asztrofizikusa és ismeretterjesztő sztárja, Neil deGrasse Tyson is részt vett azon a hazai szervezésű virtuális konferencián, ahol a mesterséges intelligencia nagyágyúi csaptak össze. Ennek egyik érdekes felvetése szerint lehet, hogy valójában csak egy szimulációban élünk.

A mesterséges intelligencia (MI) azon kevés iparághoz tartozik, amely a járványhelyzetben is virágzik. Nem véletlenül

Tartok tőle, hogy sok ember már nem fogja visszakapni a régi munkáját, mert a karantén alatt lecserélték szoftverre.

nyilatkozta még a kerekasztal beszélgetést megelőzően Tilesch György, a budapesti esemény moderátora. A vészjósló kijelentés hátterében az automatizálás és a MI rohamos fejlődése áll. Mindez persze nem váratlan új fejlemény. Évtizedek óta lebeg számos szakma feje fölött az olcsó, megbízható, gépi munkaerő hatalomátvétele.

Az emberi munkaerőt leváltó robotok talán a szállítmányozás és az autóipar területén válnak leghamarább valósággá az önvezető járművek egyre nagyobb térnyerésével. Ennek ellenére a beszélgetőpartnerek óva intenek mindenkit, az önvezetés ugyan fejlődik, de ez a folyamat egy mesterséges intelligencia számára rendkívül nehéz folyamat. Ezt erősíti meg az egyik résztvevő, az önvezetésben élenjáró magyar, de már három földrészen jelen lévő cég, az AIMotive vezetője, Kishonti László. Vannak más olyan feladatok, amelyek robotok számára sokkal könnyebben és gyorsabban megoldhatók, mint emberek számára, ilyen például az adatfeldolgozás, sőt a tartalomgyártás is. Számos mesterséges intelligencia által írt szöveg lényegében megkülönböztethetetlen az emberi szövegektől. A panel egyik tagja, Stuart J. Russell, MI kutató szerint az interneten található tartalom harmadát már most is mesterséges intelligencia hozta létre.

A gépek összességében még nem okosabbak nálunk

Neil deGrasse Tyson viszont felteszi a kérdést: a mesterséges intelligencia képes minden digitálisan elérhető tartalmat elolvasni és azt új tartalommá gyúrni, de képes-e saját, új gondolatra? Russell szerint az általános célú mesterséges intelligencia képes lenne rá, de ilyen még nem létezik. Jelenleg minden robotot egy bizonyos célra, egy bizonyos feladatra hoztak létre, ezen belül tud kiválóan és az embereknél akár hatékonyabban is működni – gondoljunk csak az autógyártásban használt robotokra. Az általános célú mesterséges intelligencia már képes lenne “kreatívan” gondolkozni, tanulni és emberekhez hasonlóan működni, mintha egy szimulált ember lenne.

Elképzelhető, hogy a gépek bizonyos tekintetben okosabbak nálunk, de összességében biztosan nem azok. Ettől még nagyon távol vagyunk

tette hozzá Buzsáki György agykutató.

Miért lennénk mi emberek a modellje annak, akiket egy gépnek le kéne utánoznia?

kérdezi Tyson, akinek az utóbbi időben figyelme a szimuláció-elmélet felé fordult. Ezt az váltotta ki, amikor Nick Bostrom 2003-ban felvetette, hogy a valóság, amiben élünk tényleg valós-e, vagy csak valami felsőbbrendű lények szimulációi lehetünk, mint egy videójáték szereplői. (hasonló elképzelésről szólt a Matrix című film is)

A szimuláció-elmélet: Nick Bostrom szerint a következő három állítás közül legalább egy igaz: 1. Az emberi faj nagy valószínűséggel kihal, mielőtt elérni a “poszthumán” állapotot (ilyen állapot például egy számítógépbe feltöltött működő agy) 2. Egy poszthumán civilizáció elenyészően kis eséllyel fog szimulációkat futtatni a saját múltjának evolúciós folyamatáról (ezek lehetnénk mi, akikről kis eséllyel “nosztalgiáznak” szimulációkkal  a poszthumánok, hogy milyen volt még fejletlen állapotukban a valóság) 3. Szinte biztos, hogy számítógépes szimulációban élünk

deGrasse Tyson szerint is szimulációban élünk

Neil deGrasse Tyson egyik követője ennek az elméletnek, úgy ahogy a Tesla vezér Elon Musk is, aki szerint a harmadik állítás az igaz. Tyson nem ennyire biztos a dolgában, szerinte 50 százalék az esélye, hogy szimulációban élünk. Ekképp érvel: ha bizonyos lények képesek szimulációt futtatni egy egész civilizációról, akkor a szimulált civilizáció is futtathat egy saját Al-szimulációt és ezeknek végeláthatatlan sora van. Elméletben több milliárd egymásba ágyazott szimuláció létezhet – minden szimuláció szimulálhat. Mi viszont kitüntetett helyzetben vagyunk, ugyanis eddig még nem tudtunk létrehozni olyan szimulációt, amely hasonlítana a mi valóságunkhoz. Ez csak két esetben történhet, egyrészt akkor, ha mi leszünk a legelsők, akik egyáltalán létrehoznak egy szimulációt – ebben az esetben mi a valóságban élünk. Másrészt akkor, ha mi vagyunk a végeláthatatlan egymásba ágyazott szimulációkban a legutolsók, az a végső szimuláció, amely még nem képes saját szimulációt létrehozni – ebben az esetben viszont tényleg szimulációban élünk. Némileg túlegyszerűsítve a gondolatmenetet valóban 50-50 százalék eséllyel élünk a valóságban.

A MVM által szervezett Future Talks beszélgetés egyik fő témája is ez lett volna, de a megvitatásra már csak jövőre kerülhet sor, remélhetőleg akkor már élőben, Budapesten. Tyson ezt részesítené előnyben, aki még nem járt Magyarországon, de kimondottan érdekli a magyar főváros.

Tyson is osztja nagy példaképének, az őt 17 éves korában a Cornell Egyetemre meghívó Carl Sagan-nak meggyőződését, hogy a kozmikus perspektíva lehet az, amely megmentheti a Földet és az emberiséget is. „Azok az emberek, akik igazán felfogják a kozmikus perspektívát, soha nem fognak háborúba vezetni embereket. Mert ez egyszerűen nem történhet meg. Ha megvan a kozmikus perspektívánk, és itt ez a kis Földnek nevezett porszem, akkor azt kérdezzük, ’Mégis mit akarsz csinálni? Itt vagy, egy képzeletbeli vonal egyik oldalán a homokban, és meg akarod ölni az embereket a túloldalon, miért is?’ A kozmikus perspektívát nem hordozza magában elég ember ebben a világban. Pedig az egész életünket megváltoztatná.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close