Vitát váltott ki a doktorátust szerző első nőnek állítandó szobor Olaszországban
2022-01-04
Szerb Antal Utas és holdvilág regényének adaptációját mutatja be a kolozsvári magyar színház
2022-01-05
Show all

A szleng, amelyet Müller Cecília tett ismertté

A szleng általában a köznyelvnél gyorsabban változik – mondta a Tudás.hu-nak Szabó Dávid. A nyelvész, szlengkutató, lexikográfussal, az ELTE Francia Nyelv és Irodalom Tanszékének habilitált docensével a „nyelvi kreativitás” formáiról, humoráról, de kajáról és piáról is beszélgettünk.

Hi! Ha így üdvözölném Önt és búcsúzáskor odavetném: Bye! vagy Csaó!, esetleg: Cső!, akkor szlenget használnék?

Végül is igen. Én magam szlengkutató nyelvészént is hezitálok, és nemcsak azért, mert a témával foglalkozó nyelvészek is rendszerint beleütköznek a szleng meghatározásának nehézségeibe, hanem azért is, mert szótárszerkesztőként is pontosan tudom, konkrét szavak stiláris meghatározása, besorolása milyen nehézséggel jár. De lehet szleng, igen. Feltétlenül bizalmas nyelvhasználat.

A csoport összekacsint

Tulajdonképpen mi a szleng? Bizonyos könnyed, nem irodalmi szavak, kifejezések használata, vagy egyfajta beszédstílus?

Erről a kérdésről könyveket írtak (például, a Kis Tamás által Debrecenben szerkesztett Szlengkutatás sorozatban…). Gyakran a szókincs felől ragadják meg, olyan társadalmi-szakmai csoportnyelvnek tekintik, amely erősíti a csoport kohézióját, és segít abban, hogy beszélői megkülönböztessék magukat a nyelvhasználók többségétől. Persze nagyon más egy kiscsoport-szleng, vagy a valójában csoportokon felüli közszleng szerepe.

Ön a magyar mellett a francia nyelvnek és szlengnek is szakértője, doktori disszertációját is a Sorbonne-on védte meg. Van különbség az egyes nyelvekben a szlengértelmezések között?

Igen. Nem csak a nyelv jellegzetességei, de egy-egy nyelvterület kulturális hagyományai is befolyásolhatják a szleng definícióját, így például a franciák, de az angolok, illetve a németek sem teljesen ugyanúgy közelítenek a szlenghez. Az is nyilvánvaló, hogy a szókincs mellett bizonyos nyelvtani vagy fonetikai jelenségek is kísérhetnek egyes szlengváltozatokat (például, a mai francia külvárosi szleng csak jellegzetes kiejtés mellett működik). De sokan gondolják azt, köztük én is, hogy a szleng egyfajta beszédstílus is egyben.

Alkeszek a böriben

Vannak-e a szlengnek főbb területei, csoportjai, ahova a gondolkodásbeli és nyelvi kreativitás irányul?

A híres brit szlengkutató, Eric Partridge annak idején számtalan szlengtípust különböztetett meg, leginkább szakmák, tevékenységek szerint. Az egyértelmű, hogy a viszonylag zárt, intenzíven kommunikáló, sajátos tevékenységet űző közösségek elősegítik a szlenghasználatot, így a „nyelvi kreativitás” is ilyen közösségekben figyelhető meg leginkább. Diákszleng, alvilági szleng (tolvajnyelv), az ettől némileg eltérő börtönszleng, tőzsdei szleng, katonai szleng, ezek mind nagyon jellemző példák.

 

Forrás: Flickr.com

Forrás: Flickr.com

Függ-e a korosztálytól, vagy a társadalmi státusztól a szlenghasználat?

Nyilvánvalóan függ. Ugyanakkor nem kell azt gondolni, hogy csak a fiatalok, vagy a kevésbé iskolázott társadalmi rétegek beszélnek szlengben (ennek már maga a diáknyelv is ellentmond). Minden korosztályban és társadalmi rétegben előfordul a szleng, bár fiataloknál nyilván nagyobb eséllyel, illetve gyakorisággal, mint idősebbeknél.

Jellemzi a szleng azt, aki alkalmazza, tükrözi a beszélők egymás közötti viszonyát?

Természetesen igen. De azt gondolom, csak annyira, amennyire bármilyen nyelvhasználat jellemzi a beszélőt. Viszont adott esetben az aktuális szleng az újdonsága révén feltűnőbb lehet, mint más nyelvi jelenségek.

Van-e kapcsolódása a szlengnek az egyes foglalkozási ágak szaknyelveivel?

Mindenképpen. A szleng meghatározásában-leírásában is általában fontos szerepet kapnak az úgynevezett szakszlengek. A diákszlengnek vagy a katonai szlengnek is van például szakmai rétege. A francia szakirodalom megkülönbözteti a zsargont (ez a szó mást jelent magyarul!) mint nem hivatalos szaknyelvet a szakszlengtől: a zsargon inkább praktikus, a szakszleng inkább titkos, illetve a csoport kohéziót szolgálja. Persze a gyakorlatban ez nem mindig válik el élesen.

A „cafka” már elég öreg

Mióta lehet magyar szlengről beszélni a kutató nyelvészek véleménye szerint?

Erre kétféle válasz adható. A magyar szakirodalom az 1970-80-as évek fordulója óta használja a szleng kifejezést, Péter Mihály egy tanulmánya, András T. László-Kövecses Zoltán a 80-as évek végén megjelent szótára fontos szerepet játszottak a meghonosításában. Korábban „pesti” nyelvről, fattyúnyelvről, jassznyelvről, ifjúsági nyelvről írtak a szakirodalomban. A magyar szleng első említéseként pedig arra szokás utalni, amikor Oláh Miklós 1536-ban a simándi koldusok titkos nyelvéről ír. Konkrét példák, szólisták a XVIII. századtól kezdve maradtak fenn (olyan szavakkal, mint „megruház”, vagy „cafka”), de sokan gondolják úgy, például, a már említett Kis Tamás és jómagam is, hogy a magyar szleng a XVI. századnál akár jóval régebbi is lehet.

Mennyi ideig szleng a szleng? Néhány hónapig, néhány évig él egy-egy kifejezés? Ha valamely szó, vagy fordulat beépül a magyar köznyelvbe, elveszíti szleng jellegét?

A szlengre általában jellemző, hogy a köznyelvnél lényegesen gyorsabban változik. Vannak szlengszavak, amelyek csak pár hétig-hónapig vannak használatban. Ilyen volt gimnazista koromban, a 80-as évek első felében a WC jelentésű „Zoli bácsi”, vagy a szeretkezik értelemben használt „nyinyizik”. Aztán vannak évszázadokon át használt szlengszavak is. És olyanok is, amelyek bekerülnek a köznyelvbe. Hadd adjak itt egy francia példát: betörni értelemben a „cambrioler” a leghétköznapibb francia ige, szinte senki se gondolná, hogy valamikor tolvajnyelvi kifejezés volt. De az a jóval gyakoribb, hogy a szlengszavak bizalmas stílusárnyalattal kapaszkodnak meg a köznyelv peremén, mint a magyarban a „csaj”, a „srác”, a „pasi”…

Vannak elnyűhetetlen szlengszavak is? Például, az ellenszenves emberre használt három kifejezésről: görény, köcsög, gyökér, én azt hittem, hogy a legutolsó évek termékei, de aztán mindhármat megtaláltam a már említett András T. László –Kövecses Zoltán szlengszótárában. (1989. Maecenas Könyvkiadó, 76. o.)

Igen, ahogy már utaltam rá, vannak „örök”, vagy legalább is nagyon hosszú életű szlengszavak, például a „kaja” és a „pia” kifejezés a XIX. sz. közepén már használatban volt. Ma már persze a közszlengbe, vagy még inkább a bizalmas nyelvhasználatba tartoznak.

Szájról szájra

Hogyan születik a szleng? Úgy, mint a vicc? Valaki kitalálja, mondja, aztán szájról szájra terjed?

Gondolom, többnyire úgy, ahogy más, nem szlenges szóalkotás, nyelvi változás esetén történik, csak a szleng esetében ezek a folyamatok felgyorsulhatnak. De a vicc, mint hasonlat, nem rossz, bizonyos kifejezések esetén ez tényleg így működhet.

A legjobb szleng-kifejezésekben sűrítést, rejtett metaforát, humort érzek. Mi a véleménye erről a kutatónak?

Én nyelvészként nem beszélnék jobb és kevésbé jó szlengkifejezésekről. Az igazán érdekes az, hogy mit és hogyan használnak az emberek. De a metafora fontos eleme a szlengre jellemző jelentésbeli szóalkotásnak. Például a „duda” vagy a „lökhárító” a női mellre, a „cerka” a hímvesszőre… És a humor, különösen az irónia fontos jellemzője a szlengnek.

Hogyan befolyásolta a globalizáció, majd a mobiltelefon és a közösségi média ennyire intenzív használata a magyar szleng alakulását?

A globalizáció már az angolból kölcsönzött szavak nagy számában is megmutatkozik, a „dzsointtól” (joint) a „rulezig” (rules). A technológiai fejlődés mindenekelőtt új közösségeket és nyelvhasználati formákat teremt, ami elősegítheti újfajta szlengváltozatok kialakulását. Az külön érdekes, hogy a szleng hagyományos értelemben alapvetően beszélt nyelvi jelenség, itt viszont az írásbeliség meglehetősen spontán gyakorlatával állunk szemben.

Létezik internetes szleng? Chat-szleng?

Igen, létezik internetes szleng, más kérdés, hogy mit is értünk alatta… Az interneten megfigyelhető szlenget, vagy netes közösségek által létrehozott, kifejezetten az internetes beszédhelyzetekre reflektáló szlenget? Én inkább az utóbbira használnám a kifejezést.

A hangulatjelek alkalmazása is egyfajta szleng? Mit jelent pontosan a lol, amit a legfiatalabbak előszeretettel használnak az üzenetváltásaikban?

Mondjuk azt, hogy a hangulatjelek használata hasonlít bizonyos szempontból a szlenghasználatra. De én nem nevezném szlengnek, bár közel áll hozzá. A „lol” az angol (amerikai) „laughing out loud” világszerte elterjedt rövidítése, kb. egy nevető fejnek felel meg. Jól illusztrálja, hogy az sms-nyelvben mennyire fontos (volt) a tömörség. Maga az sms-nyelv, amely a chatek nyelvére nagyban hatott, rokon a szlenggel, de mint részben helyesírási jelenség, különbözik is tőle.

Eléggé kreatív a mai magyar „szlengalkotás” a pandémia idején?

Én nem féltem a magyar nyelvet, sem a magyar szlenget a kreativitás hiányától. Az elmúlt pár év sajnálatos fejleményei, a karantén, kijárási tilalom, home-office stb. nyilván meghatározó a közelmúlt és a jelen nyelvváltozásai szempontjából is. Jelent már meg Karanténszótár (Veszelszki Ágnes, 2020), és bízom benne, hogy készülnek nagyobb volumenű vizsgálatok is, amelyekből jobban megismerhetjük a Covid-időszak szlengjét.  Érdekes példa a „nyunyóka” esete: Müller Cecília használta sokak számára váratlanul ezt a gyermeknyelvi szót, amelyet egyesek egészen más értelemben a szlengből ismertek, sokan pedig azt sem tudták, mi az. Aztán hetekre-hónapokra felkapta az (internetes) szleng, mára pedig alig lehet vele találkozni. Ez is a nyelvi kreativitás egy formája, és egy jellemző példa a szleng mindennapjaira.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close