“A világ legfontosabb ingatlanfejlesztői tárgyalnak a budapesti új városközpontról”

Érdekes vizsgálatokat végeztek kutyákkal az ELTE etologusai
2023-12-04
Mi várható a forinttól?
2023-12-05
Show all

“A világ legfontosabb ingatlanfejlesztői tárgyalnak a budapesti új városközpontról”

Budapest, 2023. december 4. Lázár János építési és közlekedési miniszter beszél a Rákosrendezõ pályaudvar területére tervezett, 130 hektáros új "millenniumi városközpontról” tartott sajtótájékoztatón az Építési és Közlekedési Minisztériumban 2023. december 4-én. A miniszter elmondta, hogy a világ legfontosabb ingatlanfejlesztõivel zajlanak a tárgyalások, a külföldi befektetõk mintegy 5 milliárd euró értékû fejlesztést terveznek a jelenleg állami tulajdonban lévõ területen. Az állam vállalta, hogy mintegy 1 milliárd euró értékben hajt végre infrastrukturális beruházásokat. MTI/Soós Lajos

Új “millenniumi városközpont” jöhet létre a Rákosrendező pályaudvar területén, mintegy 130 hektáron, amely a modern világvárosok sorába emeli Budapestet – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy a világ legfontosabb ingatlanfejlesztőivel zajlanak a tárgyalások, a külföldi befektetők mintegy 5 milliárd euró értékű fejlesztést terveznek a jelenleg állami tulajdonban lévő területen.

Az állam vállalta, hogy mintegy 1 milliárd euró értékben hajt végre közösségi közlekedési infrastrukturális beruházást, amelynek része az M1 metró (kisföldalatti) meghosszabbítása és a mintegy négy-öt közösségi közlekedési csomópont fejlesztése – emlékeztetett.

Első körben a terület állapotfelmérésére és szennyezésmentesítésére kerülhet sor, ennek összegét mintegy 20 milliárd forintra becsülte Lázár János.

A kormány várakozása szerint a magánbefektetővel a beruházás részleteit szabályozó államközi szerződésre 2024 második felében kerülhet pont, és a projekt 3-4 év alatt, de legkésőbb az évtized végére be is fejeződhet – mondta.

“Célunk, hogy a Budapest legyen a legerősebb szellemi, gazdasági politikai erőközpont a régióban” – fogalmazott Lázár János.

Kifejtette: bár Budapest az Európai Unió egyik legfejlettebb régiója, az uniós átlagos fejlettségi szint 156 százalékával, a magyar gazdaság fejlődéshez elengedhetetlen a főváros további fejlesztése.

Nem kevesebbre vállalkoznánk, mint az Andrássy út meghosszabbítására. Létrejönne a főváros legfontosabb tengelye, a régi millenniumi városközpont után egy új millenniumi városközpont a MÁV tulajdonában álló rákosrendezői pályaudvar fejlesztésével – mondta.

Ez a 130 hektáros, egybefüggő terület Budapest szívében – a 13. és a 14. kerület határán – illegális hulladéklerakóként működik. A kormány a terület magánbefektetőkkel közös hasznosítására – a kormányzat és a magánbefektetők együttműködésével – tett javaslatot – közölte.

Hozzátette, hogy az elmúlt 30 évben minden kormány keresett valamilyen megoldást a terület rendezésére, de a jelen koncepció talán az eddigi legerősebb terv.

Lázár János a kormányfő elvárasait ismertetve aláhúzta: Budapesten “középszerű dolog nem épülhet”, az épített infrastruktúrának illeszkednie kell a budapesti tájszövetbe, és cél az is, hogy minél nagyobb legyen a magyar hozzáadott érték az együttműködésben.

Az új városközpontnak a magánérdek mellett közösségi célokat kell szolgálnia – szögezte le.

Jelezte: a kormány a fővárossal és az érintett kerületekkel is megállapodásra törekszik, és legalább olyan fontos, hogy a projekt a budapestiek számára elfogadható legyen. “Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel” – mondta.

A fejlesztési koncepcióban a mintegy 1,3 millió négyzetméter nagyságú (130 hektár) terület két részre oszlana. Összesen mintegy 900 ezer négyzetméter hasznosítása kezdődhetne meg közösségi, illetve magáncélokra. Ezen belül 600-650 ezer négyzetmétert építene be a külföldi befektető, ez magában foglal irodaépületeket, lakásokat, kereskedelmi ingatlanokat, további  250-350 ezer négyzetméteren Budapest új, legnagyobb és legmodernebb közparkja jönne létre. A vasúti pályák egy részét lefednék, és felette zöld felületet alakítanának ki – ismertette.

Lázár János hangsúlyozta: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy minőségi zöld terület jöjjön létre, és sokkal zöldebb építést vár el, mint bármely korábbi ingatlanfejlesztésnél.

A kötöttpályás közlekedésre pedig a terület maradék része, mintegy 300-350 ezer négyzetméter állna továbbra is rendelkezésre.

A beruházás nagy fejlesztést jelent, új pályaudvart kell építeni, a kisföldalatti vonalát meg kell hosszabbítani – mondta a miniszter. A vasúti infrastruktúra és az autós közlekedés újraszabályozása, kerékpárutak és a zöld felület létesítés összese költségére mintegy 1 milliárd eurót biztosít a magyar kormány.

Megjegyzte: ez az összeg nem tartalmazza a Nyugati pályaudvart és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret összekötő gyorsvasút megépítését, amely a tervek szerint a rákosrendezői pályaudvaron is megállna.

Kérdésre válaszolva Lázár János nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a sajtóban megjelent beruházó áll a projekt mögött, de megfogalmazása szerint a projekt minimális 5 milliárd eurós értéke behatárolja az érintett vállalkozói csoportot.

Hangsúlyozta: nem átlagos, középszerű ingatlanpiaci befektésről van szó; az új befektető a világ egyik legerősebb ingatlanpiaci pontjává tenné Budapestet, amely rengeteg turistát vonzana a fővárosba.

A tárcavezető szerint a világ egyik legjobb, legerősebb és legfontosabb ingatlanfejlesztőivel tárgyal a kormány, olyan befektetőkkel, akik a “semmiből létrehoztak már egy világvárost.”

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.