“A világ legfontosabb ingatlanfejlesztői tárgyalnak a budapesti új városközpontról”
2023-12-04
Putyin a szovjet elnyomásról beszélt
2023-12-05
Show all

Mi várható a forinttól?

Infláció, irányadó kamat, forintárfolyam. Három fontos mutató, ami egymást is meghatározza. 2023-ra a magas infláció, a magas irányadó kamat és az erős forint volt jellemző. 2024-ben végre érdemben alacsonyabb inflációt és kamatot remélhetünk, de ez szinte biztosan okoz majd forintgyengülést is. Igaz, lehet, hogy a hatás csak átmeneti lesz.

Aki fellátogat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjára, a főoldalon jó nagy számokkal és betűkkel, mindig három kiemelt adatot lát.

Mennyi az infláció (írásunk idején a 2023. októberi 9,9 százalékos adat olvasható), mennyi az alapkamat (11,5 százalék) és mennyi a forint árfolyama az euró ellenében (379,67 forint). Joggal gondolhatjuk, hogy a jegybank nem véletlenszerűen emelte ki éppen ezt a három mutatót, Látni fogjuk, valóban nem.

A logikai lánc

A jegybank fő célja ugyanis az árstabilitás, vagyis a túl magas, esetleg a túl alacsony infláció ellen harcol. Így azt aligha kell megmagyarázni, hogy az inflációs mutató miért kiemelt fontosságú.

Az inflációt igen erősen meghatározza a forint árfolyama, így ez az érték is lényeges, mégha a jegybank (főleg korábban) gyakran elmondta, hogy konkrét árfolyamcélja nincs. De az infláció szempontjából a forint mégis meghatározó.

Gondoljunk egy magyar élelmiszer-kereskedőre, aki 2 euróért hoz be egy csomag tésztát. Ha egy euró 370 forint, akkor a tészta bekerülési értéke 740 forint. Ha egy euró már 400 forint, akkor egy csomag tészta bekerülési értéke 800 forint. Márpedig a fogyasztói ár emelkedését inflációnak nevezzük, akkor is, ha az csak a devizaárfolyamok változásából ered.

Végül ott a harmadik mutató az alapkamat. Naná, hogy ezt is jelzi az MNB, részben mert ez az egyik fő monetáris eszköze, ezt ő (a Monetáris Tanács) határozza meg, és ha folytatjuk a logikai láncot, akkor ez az alapkamat igencsak meghatározza a forint árfolyamát is.

A forint és az alapkamat

A forintpiac nevéhez méltóan egy „piac”. A forint akkor drágul, ha nagyobb rá a kereslet, vagyis több a vevő, akkor gyengül, ha nagyobb rá a kínálat, megszaporodnak az eladók.

A forint keresletét sok minden befolyásolja. Természetesen erősíti a forintot, ha a magyar cégek többet exportálnak, mint importálnak (külkereskedelmi többlet), de az is megtámogatja, ha több uniós forrás érkezik Magyarországra.

Ugyanakkor nagyon sok befektető azért vesz forintot, mert keresni akar vele.

És itt lesz nagyon fontos a forint kamatszintje. Most ezen belül nem térünk ki arra, hogy az alapkamat, az irányadó kamat, vagy az államkötvényekkel elérhető kamatok eltérhetnek, induljunk ki abból, hogy ezek a kamatszintek mindenképpen összefüggnek.

Ha egy forinteszköz érdemben nagyobb kamatot kínál, mint egy eurós eszköz, vagyis amikor azt mondjuk, hogy nagy a kamatkülönbözet, akkor sok befektető érkezik ezért a kamattöbbletért Magyarországra.

2023-ban ez volt a jellemző, hiszen emlékezhetünk érdemben gyengébb forintokra is (amikor 420, vagy akár 430 forintot kellett adni egy euróért), ám a forintra olyan magas kamat járt, hogy jöttek a külföldiek és vették a forintot, ezzel pedig megerősítették az árfolyamot. Ennek volt egy pozitív oldala (stabilizálódott a forint) és volt egy negatív oldala (sok kamatot kellett fizetnünk a befektetőknek).

A kamat elindult lefelé

A jó magas kamatok (16-18 százalék is volt a forinttal kereshető kamat) szerencsére azóta elindultak lefelé. Az alapkamat egyrészt újra meghatározó kamatszint lett (vagyis nem tér el egymástól az alapkamat és az irányadó kamat), másrészt két 75 bázispontos csökkentéssel már le lehetett jönni vele 11,5 százalékra.

Amit előbb pozitívumnak és negatívumnak írtunk le, az a kamatcsökkentésnél felcserélődik. Vagyis magyar szempontból immár az lesz a pozitívum, hogy majd nem kell annyi kamatot kifizetni (a részben külföldi) befektetőknek. Ugyanakkor ennek az lesz a veszélye, hogy amikor a forinttal már nem lehet érdemben többet keresni, akkor megszűnhetnek, de legalábbis csökkenhetnek a forintot erősítő forintvásárlások.

A házibuli folytatódik

A Magyar Nemzeti Bank biztosan elkötelezett marad amellett, hogy még lejjebb vigye a kamatokat. Az eddigi csökkentésnek szerencsére nem is lett negatív következménye. Ugyanakkor az egészen biztos, hogy ilyen azért jöhet még. Amikor az Európai Központi Bank (ECB) alapkamata 4 százalék, akkor az azt is jelenti, hogy az euró és a forint között dilemmázó befektetők 11,5 százalékos magyar alapkamatnál még 7,5 százalék kamatkülönbözetet élvezhetnek. Ha majd a magyar alapkamat a további csökkentések után már csak 8,5 százalék lesz, akkor már csak 4,5 százalék kamatkülönbözetet realizálhatnak.

Az ECB amúgy 3 különböző irányadó kamatot is használ, de az összehasonlításra leginkább alkalmas kamata most 4 százalék.

Van benne árfolyamrizikó

Persze minden pozitív kamatkülönbség nyerési lehetőség a befektetőknek, de a külföldieknek mindig azt kell átgondolniuk, hogy nyernek-e annyit a kamaton, amit elveszíthetnek az árfolyamváltozáson.

Ezért a kamatcsökkentés szinte óhatatlanul potenciális forintgyengüléssel járhat.

Félreértés ne essék, ettől még nagyon is indokolt lehet, hiszen alacsonyabb kamatok mellett többen fognak beruházni, többen fognak fogyasztani (kevesebben fognak félretenni), a gazdasági élénkülés gyümölcseit pedig ugyanúgy mindenki élvezheti, ahogy az állam is örül majd a kisebb kamatkiadásnak és a több adóbevételnek.

Ugyanakkor az intenzív kamatcsökkentési pálya, ideiglenes, vagy tartósabb forintgyengülés nélkül aligha úszható meg. 2024-ben biztosan hektikusabb lehet a forint, nagy művészet lesz úgy levezényelni a kamatcsökkentést, hogy a forint csak a tolerálható mértékben ugráljon.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.