Miközben a kormányzat asztalán már ott fekszik a bizalmi vagyonkezelés (BVK) adózási szigorítása, a szakma óva int a kapkodástól. A BékésPartners és a SINE QUA NON TRUST Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. szakértői kiemelték: a BVK nem egy NER-es offshore-lovagoknak kitalált adóelkerülési trükk, hanem egy ezeréves múltra visszatekintő polgári intézmény, amely a magyar középvállalkozói réteg generációváltását és a családi vagyonok egybentartását hivatott szolgálni.
A közbeszédben a bizalmi vagyonkezelést előszeretettel mossák össze a magántőkealapokkal vagy a közvagyont magánvagyonná alakító KEKVA-kkal (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok). Békés Balázs a BékésPartnest ügyvédje, adótanácsadója szerint ez a párhuzam szakmailag teljesen megalapozatlan, és vélhetően a kormányzati szigorítási szándék is ebből a téves árukapcsolásból ered.
Ez nem egy olyan történet, amit a Fidesz vagy a NER talált ki. Ez egy – és nem túlzok – ezeréves jogi intézmény, amely a keresztes háborúk idején indult, amikor a Szentföldre induló lovagok megbíztak valakit a vagyonuk kezelésével, hogy amíg távol vannak, a feleségük és gyerekeik hozzájussanak az utánpótláshoz
emelte ki Békés Balázs, egy sajtó hattárbeszélgetésen.
A bizalmi vagyonkezelés valójában egy egyszerű, háromelemű jogviszony:
- Vagyonrendelő: Aki felhalmozta és átadja a vagyont.
- Vagyonkezelő: Egy teljesítési segédlet (lehet professzionális cég vagy magánszemély), aki a szerződésben rögzített szabályok szerint kezeli és fialtatja a vagyont.
- Kedvezményezett: (Például a vagyonrendelő gyermeke), akihez a vagyon és annak hozamai a megfelelő időben eljutnak.
A jogintézmény célja a vagyon egybentartása és védelme.
Gondoljunk a Rockefeller vagy a Mars (Mars csoki) és a Walton (Walmart) családokra: generációk óta azért tudtak borzasztóan gazdagok maradni, mert ezt az intézményt használták, így a vagyon nem aprózódott szét a családi osztozkodások vagy válások során. Ezzel szemben a Vanderbilt-család, amely egykor gazdagabb volt az amerikai államnál, a harmadik generációra teljesen felélte a vagyonát, mert ők csak klasszikus módon örököltek – emelte ki a szakértő.
Transzparencia: Itt nem lehet elbújni
Míg a magántőkealapok legnagyobb problémája a névtelenség és a transzparencia hiánya, a bizalmi vagyonkezelésnél mindenki mindent lát – hívta fel a figyelmet egy fontos különbségre Békés Balázs.
Ha valaki lekéri a cégbírósági adatokat vagy az ingatlannyilvántartást, pontosan látszik, ha egy eszköz bizalmi vagyonkezelésben van, és ki a vagyonrendelő, valamint a vagyonkezelő. Ráadásul a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a vagyonkezelő mögötti magánszemélyek is teljesen transzparensek, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé is szigorú adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn. Ez a struktúra tehát lényegéből fakadóan alkalmatlan a vagyon elrejtésére.
A felértékelési adómentesség és a múlt bűnei
Miért vált forró témává a BVK a kormányzat számára?
A válasz az úgynevezett felértékelési adómentességben rejlik.
Ha egy vállalkozó létrehozott egy céget 3 millió forint törzstőkével, amely mára 500 millió forintot ér, és ezt a részesedést eladná, azonnal súlyos adóterhet kellene fizetnie a 497 milliós nyereség után. Ha viszont ezt a részesedést beviszi egy bizalmi vagyonkezelésbe (felfelé értékelve), és ott tartja 5 évig, az értékesítés adómentessé válik.
A szakértők emlékeztetnek: ez a kedvezmény nem öröktől fogva működött így. 2015 és 2023 között a szabályozás túlságosan megengedő volt. Sokan éltek vissza vele agresszív adótervezési céllal: „Hétfőn betettem a vagyont, szerdán felértékeltem, pénteken kivettem.”
Amikor azt mondják, hogy ez visszaélés volt, arra az a válasz, hogy a jogalkotó hozott egy nem kellően szofisztikált szabályt. Tetszett volna jobb jogszabályt alkotni
mutattak rá a szakértők, hozzátéve, hogy a NAV-nak már akkor is lett volna joga fellépni a nem rendeltetésszerű joggyakorlás ellen, ahogyan a színlelt munkaszerződéseket is átminősítheti.
2023-ban a kiskaput bezárták, és bevezették az 5 éves tartási kötelezettséget. A szakma szerint az 5 év már egy olyan racionális időtáv, ami kizárja a tiszta adóelkerülési szándékot, hiszen ennyi idő alatt piaci változások, árfolyammozgások történnek – ez már valódi, hosszú távú vagyontervezés.
Miért lenne hiba megszüntetni?
A kormány most a rendszer megnyirbálására, az adószabályok szigorítására készül, amit a szakma érthetetlennek tart. A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületével, illetve a STEP Hungary – Magyarországi Bizalmi Vagyonkezelők és Örökléssel Foglalkozó Szakemberek Egyesületével folyamatosan egyeztetnek a témában.
A szakma szerint a BVK ugyanis a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) azon top 20%-át támogatja, akik képesek voltak értékes, többszáz milliós cégeket felépíteni. Belőlük alakulhat ki a stabil magyar polgári középosztály.
Sok családi cégnél nincs közvetlen, hozzáértő örökös, vagy a hirtelen halál eseménye fenyegeti a struktúrát. A bizalmi vagyonkezelés lehetővé teszi, hogy a tulajdonos professzionális menedzsmentet (tudást) vásároljon a vagyon működtetésére, miközben a profit a gyermekét illeti meg.
Mi várható?
A jelenlegi helyzetet a szakértők „toporgásként” írják le, mert a piac kivár. Már elküldtek a Pénzügyminisztérium részére egy szakmai javaslatcsomagot, amely pontos kritériumok mentén választaná el az „igazi” (támogatandó) vagyonkezelést a „rossz” (visszaélésszerű) struktúráktól.
A legnagyobb félelem most a múlt lezárása. Ha a kormány hozzányúl a törvényhez, a jogalkotás visszamenőleg is utat nyithat az adóhatósági ellenőrzéseknek. A vizsgálatok során pedig a zsinórmérték az lesz, hogy a vagyonrendelő valódi, generációkon átívelő vagyonkezelésre törekedett-e, vagy csak egy papíron létező adóoptimalizáló trükköt hajtott végre.
Magyarországon az évszázados tapasztalat az, hogy nem szabad hosszú távra tervezni, mert mindig jön egy változás, amivel elvész az, amit hosszú távra felhalmoztak vagy terveztek. Kívánatos lenne, hogy a bizalmi vagyonkezelés ne essen ennek áldozatául, mivel ez egy nemzetközileg jól ismert, versenyképes jogintézmény, mely elsősorban azokat a családokat van hivatva segíteni, akik sikeresek és évtizedekre előre terveznek – emelte ki végül Békés Balázs.
