Ahol egykor nagy élet volt: magyar szellemfalvak nyomában

Zenei programok, néptánc és játékok a Fesztiválzenekar családi napján
2022-05-20
Világviszonylatban új rákkutatási eljárást dolgoztak ki az SZBK kutatói
2022-05-21
Show all

Ahol egykor nagy élet volt: magyar szellemfalvak nyomában

Szomorú sors jutott Zsörknek, Nagyrécsnek, Derenknek. Szellemfalvakká váltak az elmúlt évtizedek alatt, a katasztrófaturistákon kívül embert nem látnak. Döbbenetes szociofotók olyan helyszínekről, ahol egykor nagy élet volt. Akad jó példa is: több olyan hazai falu is van, amelyet évtizedekig nem laktak, ám mostanra a befektetőknek köszönhetően ismét van élet Geresdlakon, Gyűrűfűn. Igaz, mobiltelefon-térerő nincs.

A párszáz főnél alacsonyabb népességű helyszínek az utóbbi évek társadalomkutatásainak kedvelt témái közé tartoznak. Mindez a közösségi médiumoknak is köszönhető, ahol számos csoport alakul a felkutatásukra. Slágertéma a szellemfalvak helyzete is, hiszen kiváló fotózási, kalandozási helyszínt biztosítanak a düledezett házak, istállók, templomok. Így nem csoda hogy fényképes beszámolók százai tudósítanak olyan vidéki helyekről, amelyek mára az enyészeté lettek.

A törpe- illetve szellemfalvakra egységesen jellemzők, hogy nehezen megközelíthető eldugott településen vannak, távol minden infrastruktúrától.

Az viszont kedvező, hogy az aprófalvas települések súlya az ország össznépességével összehasonlítva meglehetősen csekély, hisz az elmúlt 100 évben sohasem emelkedett 3 százalék fölé. A Központi Statisztikai Hivatal kutatása szerint népességarányuk a falvakon belül sem éri el a 10 százalékot. A törpefalu fogalmi meghatározása nem ilyen egyértelmű. Egyes források maximum 100, mások 500 fős falvakat vélnek törpefalunak. Szomorú, hogy nincs egyeséges meghatározás. Szomorú, de napjainkban a településállományunk több mint egyharmadát (34,9 százalékát) adják az 500 főnél kisebb népességű települések.

Hazánk faluszerkezete: pirossal 200 fő alatti törpefalu, kékkel 201-500 fős aprófalu, zölddel 501-999 fős kisfalú jelölvefaluszerkezet - Hazánk faluszerkezete: pirossal 200 fő alatti törpefalu, kékkel 201-500 fős aprófalu, zölddel 501-999 fős kisfalú jelölve
(Térkép forrása: A törpefalvak sikerének kulcstényezői)

Az elmúlt évtizedekben egyre több falu népessége fogyott 200 lakosnál kisebbé, így a kisméretű települések száma folyamatosan nő az országban.

A törpefalvakban zömmel hátrányos helyzetűek élnek, a folyamatos elvándorlás és elöregedés miatt a teljes elnéptelenedéstől sem állnak távol. Ezek a legfeszélyeztetettebek, könnyen szellemfaluvá válhatnak!

Általában egy-egy dinamikus térség, mint például a nyugati fejlett régió és annak települései gyorsabban tudnak alkalmazkodni az újhoz, a változásokhoz, több innováció jelenik meg, ezért gyorsabbak a funkcióváltozások is. Ennek megfelelően a törpetelepülések sikertényezőinek átalakulása is gyorsabban megy végbe. Általánosságban azt látjuk, hogy az ország perifériáján elhelyezkedő törpetelepüléseken ez lassabban működik, ott nincsenek jelen ilyen fajta gyorsütemű változások, amelyek a falvak funkcióváltozását érintik.

ZsörkZsörk, ahol megállt az idő (Fotó: Wikimedia)

A Bakonyszűcstől nem messze fekvő Veszprém megyei Zsörkre hivatalosan utak sem vezetnek. Az egykori települést a turistajelzések is messze elkerülik. A hely már csak azért is különleges, mert többször is teljesen kihalt. Zsörk falut először 1249-ben említik, ekkor a karakói várjobbágyok kezén volt. A legközelebb 1332-ben említett falu a középkorban egy nemesi birtokos családé, akiknek jobbágyai 1488-ban hét forint állami adót fizettek. A török megjelenésével, 1531 előtt végleg elnéptelenedett.

ZsörkSosem vezetett rendes út Zsörkre

A lakosság lassan visszatért, a puszta a 18. században az Esterházy grófok pápai uradalmának része lett és földművelés folyt, különös tekintettel a szőlészetre, borászatra. A feljegyzések szerint az 1950-es években még laktak itt egészen a kilencvenes évek kezdetéig. Azóta semmi. Az elnéptelenedés egyik fő oka, hogy korábban sem Pápateszér, sem Bakonyszücs felé nem épült ki aszfaltozott út. Az erdőkkel körülvett dombtetőn lévő falu sosem kapcsolódott össze emiatt a szomszédos falvakkal.

Horrorfilmbe illő fotók bizonyítják az UrbexHungary csapatának a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagyecséren tett látogatását.

NagyecsérNagyecséren már csak a játékok árulkodnak arról, hogy egykor gyerekek is éltek itt (Fotó: UrbexHungary)

A falu a második világháború előtt élte fénykorát, majd a szocialista törekvések nyomán fokozatosan elvesztette hétszázfős lakosságát, noha az ötvenes évek végén a településre bevezették a villamosáram-ellátást. Az általános iskolája felső tagozatát a hatvanas években bezárták, majd végül az egész intézmény megszűnt. A fiatalok elköltöztek, a hely lassan kihalt.

Az iskolabezárás, az elöregedés és az elköltözések, valamit a Mezőnagymihály és Nagyecsér közt soha el nem készült műút hiánya együttesen okozták a település végzetét, amely 2001-ben már csak 7 embernek adott otthont.

Manapság gyakorlatilag teljesen lakatlan a hely, düledező házakkal, házromokkal.

Derenk

Az ádáz küzdelem azonban egyre inkább eldől: amint a tető megsérül, a befolyó esővíz szétmállasztja a vályogból készült falakat, amelyek ledőlnek és pár év múlva már csak egy földkupac emlékeztet arra, hogy ott valaha hús-vér emberek élték mindennapjaikat.

Nagyecsér2

A zsörki túrázók korábban ugyan találkoztak útjuk során egy idős helybéli férfivel, ám hogy napjainkban él e még, azt senki nem tudja.

Derenk szintén virágzó falu volt egykor Borsod-Abaúj-Zemplénben, a mai Aggteleki Nemzeti Park területén.

A feljegyzések szerint 1943-tól nincs lakója a szlovák határtól egy kilométerre lévő helynek, ám út vezet keresztül Körtvélyesig. Napjainkban a magyarországi lengyelek zarándokhelye, mivel az 1700-as években a Szepességből betelepülő lengyel favágók és szénégetők laktak itt.

DerenkA derenki “iskola” napjainkban (Fotó: Wikipedia)

A népesség több száz fő volt, ám a háború miatt elköltöztek az emberek innen. Ma már csak az iskola romos épülete, a templom helyén épült kápolna és a közeli temető jelzi, hogy ezen a helyen valaha egy település állt. 1994 óta, július közepén, egy évben egyszer, az egykori búcsú napján a faluból származók összegyűlnek egy-egy megemlékezésre.

„Így is lehet” – Akár ez is lehetne a jelmondata annak, hogy egy-egy szellemfalúból milyen paradicsomot lehet kialakítani.

Számos településen az elmúlt két évtizedben az elvándorlók mellett megjelentek a betelepülők – bár számuk természetesen jóval alacsonyabb. A betelepülők „alsó kasztját” a társadalom vesztesei jelentik: „azok, akik szellemfalvak elértéktelenedett ingatlanait olcsón megvásárolhatják vagy elfoglalhatják, Pécs mellett is akad ilyen település”, páldául Perőcsény, ahol 15 holland család vásárolt nyaralót.

PerőcsényPerőcsény: megmenekült az egykori szellemfalu (Fotó: Wikipedia)

Ott a baranyai sváb falu, Geresdlak, ahol a lakosság tíz százaléka finn. Ez utóbbi településen olyan jól sikerült a helyiek és a betelepülők barátkozása, hogy egymás nyelvét tanulgatják és több őslakost is kiutaztattak már Finnországba.

Szintén érdekes és tanulságos Gyűrűfű helyzete. A Zselicségben évszázadokon át virágzó település volt az első kihalt település, amelynek megsemmisülését hatalmas médiahírverés kísérte az 1970-es évek elején. Bekötőutat nem építettek, a településre Bükkösd felől „egy löszös partoldalba vágott keskeny szekérút vezetett. Iskola hat kilométerre volt.

GyűrűfűPár ház, de az takaros Gyűrűfűn, amely szintén túlélt pár kihalást (Fotó: Wikipédia)

Az 1970-es népszámlálás már csak 37 lakost vett számba, de valószínűleg már közülük sem mindenki lakott itt ténylegesen. Végül az utolsó család 1970 telén hagyta el a falut. Ezzel a település megszűnt, a hátrahagyott épületeket bedöntötték, Gyűrűfű a régi paraszti életforma pusztulásának jelképévé vált.

A kilencvenes évek elején az egykori településen Magyarország első ökofaluját itt hozták létre.

Tekintettel arra, hogy a település kezdemény a gazdasági élet központjától távol, gyakorlatilag az erdő mélyén helyezkedik el, a hagyományos alkalmazotti jogviszony viszonylag keveseknek kínál megoldást a megélhetésre. Ezért már kezdettől a minél nagyobb önállóságra törekvés volt az egyik fő cél – gazdaságilag is. Ennek többféle formája lehetséges, egyéni vállalkozóként, őstermelőként főleg a helyi forrásokra alapozva, illetve vállalkozások indításával, amelyek eltartják tulajdonosaikat. Természetesen ezek a „vállalkozások” rendszerint családi körben maradnak és egy-két embernél több nem dolgozik bennük.

A kommunikáció mindig is központi kérdés volt egy ilyen elzárt helyen.

Az amatőr rádiótól az átmenetileg létező RLL (radio in the local loop) rendszerű telefonon át az ISDN vonalakig több technológia is csődöt mondott. A mobiltelefonok a mélyebb részeken nem működnek.

Ennek ellenére azonban a területen ma már mikrohullámú szélessávú internet szolgáltatás áll rendelkezésre. Turistáknak igazi feltöltődés lehet ez a szó szerint elzárt, száz százalékos pihenést garantáló hely.

Mint látható, egy-egy  terület lehetséges fejlődési stratégiáját alapvetően a helyben meglévő erőforrások és azok hatékony kihasználása határozza meg. A globalizált gazdaságban a törpefalvak helyi gazdasága csak integrációban épülhet ki és maradhat fenn. Különösen a kisméretű törpefalvaknál lenne fontos, hogy ennek figyelembevételével működésüket egységesítsék és fejlesszék más nagyobb településsel karöltve induljanak. Amennyiben ezekre van igény és mód, akkor van lehetőség a túlélésre és nem mennek veszendőbe hazán legszebb tájai, nem tő tovább a szellemfalvak száma.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close