Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-től. Az európai – így a magyar – szerzői jogi szabályozás értelmében a védelem az alkotó halálát követő hetvenedik év végéig áll fenn. Ennek megfelelően 2025. december 31-én járt le mindazon művek oltalma, amelyeknek utolsó élő szerzője 1955-ben hunyt el, így 2026 első napjától ezek az alkotások a közkincs körébe kerülnek, vagyis engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül használhatók fel.
A legismertebb név kétségtelenül Albert Einstein (1879–1955), korunk egyik legnagyobb hatású elméleti fizikusa.
Írásai és publikációi 2026-tól közkincsnek minősülnek, jóllehet fontos jogi különbség, hogy a matematikai képletek és természeti törvények eleve nem álltak szerzői jogi védelem alatt, míg a szöveges magyarázatok igen.
Einstein életművének szabad hozzáférhetősége elsősorban tudománytörténeti, oktatási és kiadói szempontból bír kiemelt jelentőséggel.
Ugyancsak közkincsbe kerülnek Thomas Mann (1875–1955) művei, köztük a magyar oktatásban is gyakran szereplő regények és elbeszélések, mint A varázshegy, a Mario és a varázsló vagy a Tonio Kröger.
Az évforduló érinti Dale Carnegie (1888–1955) munkásságát is:
az önsegítő irodalom klasszikusának számító Hogyan szerezzünk barátokat és bánjunk az emberekkel? eredeti nyelvű szövege szintén szabadon felhasználhatóvá válik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fordítások szerzői jogi helyzete eltérő lehet, mivel azok esetében a fordító halálának időpontja az irányadó.
A képzőművészet területén a francia avantgárd festészet meghatározó alkotóinak életműve lép át a közkincsbe. Ide tartozik Yves Tanguy (1900–1955) szürrealista festő, valamint Fernand Léger (1881–1955), a kubizmus sajátos, csőszerű formáiról ismert mestere, akinek munkáit gyakran „tubista” alkotásokként említik. A zene világából James P. Johnson (1894–1955), a charleston stílus egyik leggyakoribb aláfestő zenei motívumának szerzője kerül ebbe a körbe.
Magyar vonatkozásban különösen jelentős Hajós Alfréd (1878–1955) életművének közkinccsé válása. Az első magyar olimpiai bajnok elismert építész is volt, nevéhez fűződik többek között a debreceni Aranybika Szálló megtervezése.
Szintén 1955-ben hunyt el Kőrössy Albert Kálmán (születési nevén Neumann Albert, 1869–1955), a magyaros szecesszió kiemelkedő alakja, aki a Tündérpalotaként ismert Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületét, valamint a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot tervezte.
A közkincsbe kerülők között szerepel Török Sophie (Tanner Ilona, 1865–1955), a Nyugat nemzedékének jelentős írója, Babits Mihály felesége, valamint Borszéky Frigyes (1880–1955) keramikus és iparművész art deco munkássága is.
Nemzetközi szinten ugyanakkor fontos eltérés, hogy az Egyesült Államokban egyes művek nem a szerző halálához, hanem a megjelenés időpontjához kötötten (95 év után) válnak közkincsé.
Ennek következtében több alkotás kizárólag az USA területén válik most szabadon felhasználhatóvá, míg Magyarországon továbbra is védelem alatt áll. Ide tartozik például Molnár Ferenc Liliom című művének 1930-as hangosfilm-változata, az első Nyugaton a helyzet változatlan filmadaptációja Erich Maria Remarque azonos című regényének, Pluto kutya legkorábbi megjelenései a Mickey egér rajzfilmekben, a Dream a Little Dream of Me című dal, Dashiell Hammett A máltai sólyom című regénye, Agatha Christie több, 1930-ban megjelent műve, köztük első Miss Marple regénye, a Gyilkosság a paplakban, valamint a Carolyn Keene álnév alatt megjelent, több különböző szerző alkotta Nancy Drew-sorozat első négy kötete.
