Hogyan lett, Molnár Ferenc mindmáig irodalmi világsztár?

Az ökocímkével ellátott termékek száma már megközelíti a 90 ezret
2022-09-04
Száz éve eltűnt ókori mozaikegyüttest adott vissza az Egyesült Államok az olasz kormánynak
2022-09-05
Show all

Hogyan lett, Molnár Ferenc mindmáig irodalmi világsztár?

Elindult az új, a 2022-23-as színházi évad, és persze az új szezon sem képzelhető el Molnár Ferenc-darab nélkül. Amellett, hogy például A Pál utcai fiúkból készült musicalt több helyütt folyamatosan játsszák, Szegeden például a Játék a kastélyban című vígjátékot, a Vígszínházban pedig Az üvegcipőt mutatják be. Elgondolkodtunk, vajon miért kedvelik Molnár Ferenc műveit ma is töretlenül nem csak idehaza, de szerte a világon. 

Bizonyára kevesen tudják, hogy nem kisebb sztár, mint Sophia Loren játszotta annakidején Maurice Chevalier mellett Molnár Ferenc Olympia című darabja Kertész Mihály rendezte filmváltozatának címszerepét.

Molnár Olympia című drámájából készült film plakátja, Sophia Loren képével Forrás: Filmtv.it

Molnár Olympia című drámájából készült film plakátja, Sophia Loren képével Forrás: Filmtv.it

De számos más Molnár-művet is megfilmesítettek már nagy sztárokkal, és nem csak idehaza, hanem külföldön is. Nem csupán a magyar származású Kertész Mihály tartotta érdemesnek a Molnár-művekkel valófoglalatoskodást, hanem az amerikai filmgyártás más neves moguljai is, olyanok például, mint Billy Wilder, aki az Egy, kettő, három című fergeteges Molnár-darabot, vagy Fritz Lang, aki a Liliomot álmodta filmre. De a Liliom alapjául szolgált a Broadway-en bemutatott Carousel (Köhinta) című musical-nek is, amelyhez Richard Rogers írt zenét, miután korábban sem Puccini sem Gershwin nem kapott engedélyt a megzenésítésre. Így is körbeforgott a világban a Carousel, de hátborzongató belegondolni, micsoda világkedvenc válhatott volna belőle, ha a nagyszerű alapdarabhoz az érzelmes muzsikák olasz királya, vagy a drámai szituációkat sikoltó jazzbe öntő amerikai zseni komponált volna zenét.

De hát mi volt a titka Molnár Ferencnek, hogy a legnagyobb művészek figyeltek fel rá világszerte, hogy a darabjait őrjöngve ünnepelték Bécstől Amerikáig, hogy, amikor ötvenéves lett, világraszóló bulit rendeztek neki New-Yorkban és még az akkori elnök, Calvin Coolidge is fogadta a Fehér Házban? És mi a titka annak, hogy Magyarországon ma is újra meg újra műsorra tűzik a színdarabjait, és mindig zajos sikerrel?

Molnár Ferenc haditudósítóként az első világháborúban

Molnár Ferenc haditudósítóként az első világháborúban
Forrás: Wikipedia

Talán Adynak volt igaza, aki nagyon kedvelte Molnár Ferencet, és azt mondta, elbűvölő, varázslatos művész, nyolc író lakik benne. Tény, hogy Molnár oevre-jébe az érzelmes –drámai ifjúsági regénytől az érzékeny novellákon, a társadalmi jelenségeket megkapóan ábrázoló újságcikkeken, tárcákon, regényeken, haditudósításokon át a szellemes-bravúros színdarabokig rengeteg minden belefért.

Boka, Nemecsek, meg a többiek

Már jelentékeny újságírói munkát végzett, de még nem volt 30 éves, amikor a huszadik század elején megírta A Pál-utcai fiúkat, a világ egyik legjobb, ha nem ’a’ legjobb ifjúsági regényét. A maga korában csak az olasz Edmondo de Amicis: Szív című könyve vetekedhetett vele, amely egy iskolásfiú naplóján keresztül mutatta be az olasz századvég szívbemarkoló társadalmi és családi történéseit, felnőtt és gyermekalakjait. De hát A Pál-utcai fiúk, ez a mesterien szerkesztett, életes figurákkal teletűzdelt regény a miénk. Érzelmes, ugyanakkor drámai mondanivalójával beletép minden magyar szívébe. És az iskolai nevelésben ennek nyomán nincs szükség melldöngetésre, nem kell a történelmi múltból előhívni hősöket, amikor az igaz emberek itt jártak, és itt járhatnak ma is közöttünk. Mivel is lehetne jobban érzékeltetni a barátság, a hűség fontosságát, a közösség erejét, a közösen védendő föld, a grund jelentőségét, a hazaszeretetet, mint ezzel a könyvvel? Nem véletlen, hogy a Vígszínházban évek óta töretlen sikerrel játsszák a Molnár –műből készült musicalt (persze a kitűnő zene és a remek koreográfia is tehet róla), és a teátrum fiúzenekara is a Grund nevet választotta, szeretete, elköteleződése jelképeként.

A Pál utcai fiúk szoborcsoport a Práter utcai iskola előtt

A Pál utcai fiúk szoborcsoport a Práter utcai iskola előtt
Forrás: Wikipedia

De pályája elején született Molnár másik nagyon ismert műve, a Liliom című színdarab is. Zsiványság és melodráma mesterien adagolt elegye, a címszereplő hintáslegény brutalitásában is szeretetre vágyó és szerethető figurájával.

Regények, vígjátékok sora

Az irodalmárok szerint Molnár Ferenc későbbi prózai műveiben többé nem tudta elérni A Pál-utcai fiúk csúcsszínvonalát. Pedig igazán izgalmas, sajátosan egyedi műveket alkotott. Az éhes városban például nagyszerű kritikai képet fest a pesti polgárságról, az Andor című regényében finom lélektani ábrázolást nyújt a pesti fiatalság erkölcsi állapotáról. A szegényeknek, elesetteknek pedig nehezen felejthető mementót állít például a Széntolvajok című elbeszélésében.

De kifogyhatatlan írói zsákjából pattantak elő sorban a regények és novellák mellett a szórakoztató, brilliáns színpadi érzékről tanúskodó vígjátékok is. A doktor úr, Az ördög, A testőr, A hattyú, Az üvegcipő és száz másik darabja, amelyek A Pál-utcai fiúk mellett megalapozták Molnár Ferenc világhírét. Ontotta magából a mulatságos szituációkat, a szellemes dialógusokat. Kacagtatóan ábrázolta a képmutatást, a pénzéhséget, a polgári világ egyéni és társadalmi gyarlóságait. És ha összehasonlítjuk az ő komédiáit más, a világban olyan divatos színpadi szerzők, például Noel Coward, Neil Simon vagy Ray Cooney sikerdarabjaival, elfogultság nélkül állapíthatjuk meg, hogy Molnár műveinek, amellett, hogy ugyanolyan mulattatóak, mindig egészen sajátos ízük van, ráadásul rendszerint értékesebbek, és a gegeken, helyzetkomikumon túl valamiféle többletet is adnak. Ember- és társadalom-ismeretet, bölcs iróniát és távolságtartást.

Magasságok, mélységek

Elgondolkodtató, hogy Molnár mulatságos színpadi művei nemigen árulkodnak arról, hogy írójuk hajlamos volt a depresszióra. Pedig már fiatal korában is gyakran érzelmi hullámvasútra ült, amely olykor a mélybe vitte. Imádta a művészlelkű nőket, a színésznőket, és csak úgy a nőket, általában. Szenvedélyes volt, olykor agresszív is, háromszor nősült, és nem csak a pletyka suttogta róla, hogy a feleségeit néha megverte. Első felesége, Vészi Margit írónő-festőnő volt, a főszerkesztőjének lánya, de hamar külön költöztek, és ekkor Molnár belehabarodott Varsányi Irénbe, az akkor nagyon népszerű színésznőbe. Még párbajt is vívott érte a feldühödött férjjel, ami miatt aztán rövid időre börtönbe zárták. Vészi Margit ezután el is vált tőle. A sorozatos sikertelenségek annyira elkeserítették Molnárt, hogy öngyilkosságot kísérelt meg, ám az is kudarcba fulladt. De mi sem jellemzőbb Molnár humorára, öniróniájára, minthogy, amikor egy kávéházi estén Bródy Sándor az öngyilkosság módozataira próbálta oktatni, így torkollta le: „Sándor bácsi, kérlek, én öngyilkossági ügyekben csak attól fogadok el tanácsot, akinek már sikerült.”

Kényszerű menekülés

A tehetséges színésznők később sem tudtak ellenállni neki. Második felesége Fedák Sári lett, de vele sem bírták 4 évnél tovább, majd Darvas Lili következett, aztán ez a házasság már – bár viharokon és szeretőkön át, de – hosszabban kitartott. Amikor a harmincas évek végén felerősödtek a fasizmus fenyegető jelei, Molnár nagyon elkeseredett és Darvas Lilivel először Nyugat-Európába, majd Amerikába emigrált. Csakhogy az emigráció valójában óriási csapás volt Molnár Ferenc számára. Szép lassan elsorvasztotta a művészetét. Ott is alkotott, sőt, új műfajokkal, például forgatókönyvírással is foglalkozott, de azok a művei már halványabbak, kevésbé sikeresek lettek. Drámai volt a felismerés: kihúzták Molnár talpa alól a pesti aszfaltot, elvették tőle a hazai polgári világot, amelyből írásművészete táplálkozott.

Tehetsége, dinamizmusa azonban a műveiben és a leszármazottjaiban ma is él tovább. Vészi Mártával töltött rövid, de intenzív kapcsolata nyomán, több, tálentummal megáldott utód született. Az ő unokája volt például Horváth Ádám televíziós rendező, Horváth Eszter ének-zenetanár, illetve a ma is Angliában élő kitűnő irodalmár, Sárközi Mátyás. És ha a televíziózásban, vagy a komolyzenei életben, a tanárok, előadók között ma Lukin vezetéknévre bukkanunk, jusson eszünkbe, ők szinte mind Molnár Ferenc utódai.

Szövegbravúr és humánum

A nemrég befejezett színházi évadban Rudolf Péter, a Vígszínház új igazgatója lehetőséget adott Fesztbaum Béla színművész számára, hogy a Vígszínház Házi színpadán is bemutassa korábban máshol előadott izgalmas önálló estjét Molnár Ferenc műveiből. A Szülőfalum, Pest igényes válogatás Molnár újságcikkeiből, a nagyközönség számára eddig kevésbé ismert írásaiból. Aki ott volt az előadáson, érzékelte, hogy egy csillogó elme finom megfigyelés-folyama, a politikai szélsőségek iránti kérlelhetetlen ellenszenv, ugyanakkor a másik ember iránti figyelem, részvét és szeretet árad ezekből az írásokból. Talán ez a sajátos látószög és mélység a titka Molnár vígjátéki „örökéletének” is: az író nem kábul el saját zsenialitásától, a formai bravúrok mögött emberség és rendszerint a való élet csillan.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.