Alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés világszerte

A fényképezés nem akkor végződik, amikor lenyomod a gombot – mondja a Fotóriporteri Életműdíjas Fejér Gábor
2022-05-24
A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói
2022-05-24
Show all

Alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés világszerte

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg – olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.

A jó alvás kulcsfontosságú az egészség és a jólét szempontjából. A globális felmelegedés azonban még gyorsabban növeli az éjszakai hőmérsékletet, mint a nappalit, ami megnehezíti az alvást. A tanulmány szerint egy átlagos ember már most is évente 44 órát veszít az alvásidejéből, ami 11 olyan éjszakát jelent, amikor hét óránál – a megfelelő alvásmennyiségnél – kevesebbet alszik.

A kieső alvásidő a felmelegedéssel tovább fog nőni, és ez egyes csoportokat sokkal jobban érint, mint másokat. A felmelegedés egy fokára jutó alvásveszteség körülbelül negyedével magasabb a nőknél, mint a férfiaknál, kétszer magasabb a 65 év felettieknél, és háromszor magasabb a szegényebb országok lakosainál. A kutatók 68 országból 47 ezer ember által 7 millió éjszaka alatt használt alváskövető karkötők adatait dolgozták fel a tanulmányban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet károsítja az egészséget, többek között a szívroham, az öngyilkosságok és a mentális krízisek, valamint a balesetek és sérülések számának növekedésével, továbbá a munkaképesség csökkenésével.

A kutatók szerint a megzavart alvás lehet az egyik legfontosabb mozgatórugója annak, ahogy a hőség ezeket az egészségügyi hatásokat okozza. A tudósok arra is felhívták a figyelmet: nincs jele annak, hogy az emberek képesek lennének alkalmazkodni a melegebb éjszakákhoz, ami aggasztó.

A legtöbbünk számára az alvás a napi rutin nagyon intim része, életünk közel egyharmadát alvással töltjük. A világ számos országában azonban egyre többen nem alszanak eleget

magyarázta Kelton Minor, a Koppenhágai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

Hozzáfűzte, tanulmányukban először bizonyítják be az egész világra kiterjedően, hogy az átlagosnál melegebb hőmérséklet rossz hatással van az emberi alvásra. Minor szerint ráadásul lehet, hogy csak a jéghegy csúcsa, amit leírtak.

A melegebb éjszakák miatt csökkent alvásidő hatalmas tömegeket érint. Egy 25 Celsius-fok feletti éjszakán egy egymilliós városban 46 ezerrel több ember alszik kevesebbet.

Ha megnézzük a jelenleg Indiában és Pakisztánban tapasztalható hőhullámot, akkor több milliárd emberről beszélünk, akiknek a körülmények miatt várhatóan jelentősen csökken az alvásideje

mondta Minor.

A One Earth című folyóiratban publikált tanulmány a 2015 és 2017 között gyűjtött alvási és időjárási adatokat elemezte, és megállapította, hogy a magasabb hőmérséklet miatt később tudtak elaludni az emberek, és ez csökkentette az alvásidejüket. Az emberi testnek le kell hűlnie az elalváshoz, ez nagy melegben nehezebb.

A nőknek átlagosan több a bőr alatti zsírszövetük is, ami lassabbá teszi a lehűlést. Az idősebb emberek köztudottan kevesebbet alszanak éjszaka, és rosszabb a testhőmérsékletük szabályozása, ami magyarázhatja a fogékonyságukat. A szegényebb országokban élők pedig kevésbé férnek hozzá az olyan hűtőberendezésekhez, mint az ablakredőnyök, a ventilátor és a légkondicionáló, ezért nagy melegben veszíthetnek az alvásidejükből.

A tanulmány kimutatta, hogy a melegebb éjszakák hatása az alvásra minden országban tetten érhető függetlenül attól, hogy hidegebb vagy melegebb az éghajlat. A meleg alvásra gyakorolt hatása egyértelmű volt, amikor az éjszakai hőmérséklet 10 fok fölé emelkedett.

Minor aggasztónak nevezte, hogy az alvásidő csökkenése a melegebb éghajlaton élőknél is jelentkezett a hőmérsékletemelkedés minden fokával, holott arra számítottak, hogy ezek az emberek jobban alkalmazkodnak.

A tanulmány arra figyelmezteti a politikai döntéshozókat, hogy gondoskodniuk kell a városok, települések és épületek meleghez való alkalmazkodásáról, és az emelkedő hőmérséklet egészségügyi hatásainak csökkentéséről.

Minor hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb jövedelműek alulreprezentáltak a kutatásban, az alváskarkötőket főleg középkorú, tehetősebb emberek viselték, akik kevésbé voltak kitéve a meleg időnek. A szakember szerint további kutatásokra van szükség, különösen azokon a helyeken, amelyek már most is a világ legmelegebb térségei közé tartoznak, mint például Afrika, Közép-Amerika és a Közel-Kelet nagy része.

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close