Öt napig ingyenesen megnézhető az a különleges Zsolnay kerámiaváza, amelyet nemrégiben hoztak haza Franciaországból. A Zsolnay mára a legértékesebb szecessziós kerámia a világon. Maga Zsolnay Vilmos pedig két olyan újítást hozott a kerámiaiparba az 1800-as évek végén, amely cégét világhírű gyárrá tette, termékei iránt akkor és most is óriási az érdeklődés.
Két Zsolnay-gyűjtő Szabó András, a Rezonator Kft tulajdonosa, a Rezonátor Alapítvány alapítója, és Törő István a Virág Judit Galéria és Aukciós Ház társtulajdosa közösen finanszírozták és hozták haza a francia aukciós házban meghirdetett páratlan értékű vázát.
Pontos árat a vázáról nem tudunk, de Törő István százezer eurós (40 millió forint) értékű Zsolnay tárgyakról is beszélt a váza bemutatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Vélhetően tehát nem állunk messze a valóságtól, ha a tárgy értékét ekörül lőjük be.
2013-ban a Virág Judit Galéria aukcióján – akkor rekordnak számító – 19 millió forintos összegért árverezték el azt a hasonló vázát, amely 1906-ban a Milánói Világkiállítás Magyar Pavilonjának ékköve volt. Akkor még nem volt ismert, hogy a műtárgynak lenne egy párdarabja, ikertestvére is. Ez a helyzet változott meg 2025 tavaszán, amikor egy franciaországi árverésen felbukkant egy 109 cm magas, 46 cm átmérőjű, táncoló nőalakokkal körbevett, gránátalmafát ábrázoló, az idealisztikus szépséget és termékenységet szimbolizáló Zsolnay kerámia.
A tárgy alkotója a legendás Apáti Abt Sándor volt, aki szignójával is ellátta az alkotást.
Azonnal felismertük a helyzetet, tudtuk, hogy ez az elveszett, vagy pontosabban a soha nem látott párdarab. Felhívtam Törő Istvánt és megállapodtunk abban, hogy ezt a műkincset közös erővel hazahozzuk Magyarországra. Mindketten gyűjtők vagyunk, szívügyünk Zsolnay és az értékmentés
mondta el Szabó András, a Kőrössy Villa tulajdonosa.
1906-os Milánói Világkiállításon csodálatos magyar darabok voltak, de sajnálatos módon tűzvész tört ki, a mennyezet leszakadt és számos tárgy megsemmisült.
A több archív felvételről ismert gránátalmafás Zsolnay kerámia azonban a csodával határos módon, sérülten ugyan, de megmaradt.
Tizenkét évvel ezelőtt nálunk, a Virág Judit Galéria aukcióján kelt el az a kerámia, amelyen látszódtak a tűzvész okozta nyomok, apró sérülések. Akkor a Janus Pannonius Múzeum vásárolta meg a műtárgyat, amely azóta is a pécsi kiállítás egyik sztárja. Óriási művészeti szenzáció, hogy előkerült a párdarab és Szabó Andrással sikerült megszereznünk
mondta Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa.
Általában egy-egy nagy presztizsű termékből is készült 2-4 darab Zsolnay gyárában. Már csak azért is, hogy ha bármi történik akár a gyártás folyamán, akár később, legyen másik. Így lehetett, hogy az ikonikus vázából is van még egy.
A Milánói Világkiállításon részt vevő országok úgy határoztak, hogy rövid időn belül pótolják a megsemmisült tárgyakat és újra bemutatják azokat. Vélhetően ez a második darab volt az, amelyet az újranyitáskor bemutattak.
Zsolnay Vilmos gyakorlatilag a semmiből vált világhírű kerámiakészítővé. Az 1870-es években indult el a külföld felé. Először a Bécsi Világkiállításon mutatkozott be nagy sikerrel, majd ezek után szinte mindegyiken részt vett. Felismerte az ebben rejlő üzleti és vállalatépítési lehetőséget. Az 1978-as Párizsi Világkiállítás átütő erejű volt, ahol megkapta a Grand Prix-t és a Francia Becsületrendet. Innentől kezdve a Zsolnay a világ legjobb öt gyárába tartozott.
Eozin máz és pirogránit – Zsolnay újításai
Kiemelkedő sikert hozott két újítása is.
Megalkotta az eozin mázat, amely fémesen fénylő, irizáló ragyogást kölcsönzött a kerámiáknak. Ennek a vibráló máznak a titkos receptje szigorúan őrzött családi titok volt, ami azonnal felismerhetővé tette a Zsolnay-darabokat. Ezt a mázat, senki nem tudta ezen a színvonalon gyártani a századforduló környékén, bár rengetegen próbálkoznak vele.
Második kulcsfontosságú újítása a pirogránit volt, egy tartós, fagyálló kerámiaanyag. Ez az anyag tökéletesnek bizonyult építészeti díszítésre, és széles körben használták ikonikus épületek díszítésére Magyarországon és Közép-Európában, például a budapesti Országházon és az Iparművészeti Múzeumon.
Az alapító fia aratja le a babérokat
Zsolnay Vilmos szakmája zsenije volt, rengeteget dolgozott, szabadidejében is kisérletezett. Megújította a gyárat, de az igazi sikereket mégis fia aratta le. Zsolnay Miklós apja 1900-ban bekövetkezett halála után vette át a gyár irányítását. Ő messze nem olyan kísérletező, tudós alkat, viszont nagyon értett a kereskedelemhez.
Rájött arra, hogy ezekkel a különleges anyagokkal akkor megy sokra, ha a tárgyak nagyon jók. Formatervezőket, dizájnerekt, művészeket alkalmazott, akik sorra alkotják különleges tárgyaikat.
Elképesztő felfutás kezdődött, de kitört az I. Világháború és a gyár a többi magyar gyárral együtt tönkremegy. A világháború után talpra állnak ugyan, de azt a presztizst, amit a szecesszió alatt termékeikkel elértek többé már nem sikerül visszahozni.
Ebben a felfutó időszakban gyártott termékek iránt viszont óriási a globális kereslet. A szecessziós időszakot kereső gyűjtők mindegyikének van Zsolnay darabja világszerte.
A Zsolnay mára a világ legértékesebb szecessziós kerámiája. Különösen nagy értéket képviselnek a világkiállításokra gyártott egyedi, virtuóz technikával készített példányok. Ilyen a most hazahozott táncoló nőalakokat ábrázoló gránátalmafa is, amelynek díszítése témája a Zsolnay visszatérő motívuma. Az életfa jelentősége, hogy képes kapcsolatot teremteni a földi és az égi valóság között.
Ingyenes látogatás
A két műgyűjtő úgy döntött, hogy a most hazahozott Zsolnay-vázát a nagyközönség számára is elérhetővé teszi, ezért szeptember 19-23 között (nyitvatartás: 11-14 óra) bárki ingyenesen megtekintheti a műkincset a Kőrössy villa kertjében.
Október 1-től szerdánként 18 órától indulnak a milánói tematikájú tárlatvezetések és estek a Kőrössy villában, amelyek a világkiállítás előtt tisztelegnek.
