Az amerikai techmilliárdosok is rengeteget buktak Trump miatt, miközben ott ültek a beiktatásán

Negatív a hangulat a világ tőzsdéin Donald Trump vámintézkedései után, de amikor egy-egy reménytelibb hír lát napvilágot, hirtelen megfordulnak az irányok. Ahogy mondani szokták, most egyetlen dolog biztos: a bizonytalanság, és ezt nem szeretik a tőkepiacok.

A történet bevezetéseképpen nézzünk meg három egyedi részvényt. A kambodzsai tőzsdén jelenleg igen kevés részvény forog, de az egyik, a tajvani hátterű Grand Twin Incorporation gy divatipari beszállító.

Mint a kambodzsai fővárosi lap is megírta a cégről, a sikeres kambodzsai ruházati cég a következő, részben amerikai nagyvállalat beszállítója: Adidas, Kohl’s, Nautica, New Balance, North Face, Reebok, Russell Athletic, Salomon és TaylorMade.

Nos, Kambodzsa kapta a legnagyobb egyedi vámtételt Donald Trumptól, egészen pontosan 49 százalékot.

Nem csoda, hogy a kambodzsai cég árfolyama összeomlott, értéke 60 százalékát veszítette el pár nap alatt.

Amerikai zuhanások

Nem járt sokkal jobban az amerikai Tesla sem, pedig ez a részvény egy év alatt még jelentős pluszban van, de az év eleje óta 38 százalékkal zuhant

Nem csoda, hogy Donald Trump egyik legfőbb szövetségese, Elon Musk már arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió vámmentes övezetet alkothatna.

Maga Elon Musk ugyanis 130 milliárd dollárt veszített a vagyonából. Ez biztosan csúcs, de Mark Zuckerberg is 28 milliárd dollárral lett vékonyabb, amikor a Meta (Facebook) 2 nap alatt 14 százalékot esett, illetve Jeff Bezos sem járt sokkal jobban az Amazon tulajdonosaként. Miközben nagy boldogan ültek Trump beiktatásán az első sorokban.

Dehát ők amerikai cégek tulajdonosai, nem is kaptak semmilyen vámot.

Igen, az az érdekes helyzet állt elő, hogy bár Trump elvileg az amerikai gazdaságot segítené, a tőzsdék reakciói alapján ezt a befektetők másképpen látják, főleg az amerikai exportőröket büntették

Mindenhol hatott

Magyarországon az OTP Bank volt a legnagyobb kárvallott, bár a részvénypálya itt eléggé hullámvasútra emlékeztetett.

A részvény mindössze öt nap alatt 25200 forintról 20200 forintra zuhant, majd 23500 forintig visszaerősödött, és egy éves időtávban még mindig 39 százalékos pluszban van

De egyáltalán mi köze van az amerikai vámokhoz a regionális sikerbanknak?

Nem sok, de Donald Trump vámbejelentései után láthatóan nagyon keresi a helyét a sok nemzetközi tőzsde, de a piac két nagyon negatív üzenetet mindenképpen értelmezett.

  • Az első szerint a világ jól ismert munkamegosztásának és kereskedelmi viszonyainak vége, ennek pedig sok vesztese lesz.
  • A második szerint pedig hosszabb távon is a kiszámíthatatlanságra kell berendezkedni, ez az, amit soha nem szeretnek a tőzsdék és amit nem értenek a világ aktivista, beavatkozáspárti politikusai.

A Fekete Hétfő

Amikor a tőkepiacokon erős a pánik, akkor nagyon jellemző a tőzsdékre, hogy váltakoznak a nagy esések és az optimistább korrekciók. Csak, hogy megértsük ennek a lélektanát, nézzünk egymás utáni híreket!

  1. Donald Trump azt mondja, hogy 20 százalékos adó kell az európai termékekre – európai tőzsdei zuhanás.
  2. Elon Musk a fontos főtanácsadó azt mondja, hogy szerinte inkább 0 százalékos vámot kellene alkalmazni– emelkedés.
  3. Donald Trump közli, hogy nem szeretne módosítani a „csodálatos” rendszerén – újból zuhanás.
  4. Maros Sefcovic, az Európai Unió szlovák főtárgyalója kölcsönös vámmentességre tesz javaslatot – reménykedő emelkedés.
  5. Donald Trump azt mondja, hogy ez nem elég jó ajánlat neki – csalódott zuhanás.

Mindenesetre az eddigi legrosszabb napon, április 7-én elsősorban az ázsiai tőzsdék omlottak össze, például az a hongkongi Hang Seng index, amely egyszer már nagyon megrázta a világot, az 1997-es, mára már kissé a feledés homályába vesző októberi tőzsdekrach idején. de nem jártak sokkal jobban a további ázsiai tőzsdék sem, így a japán Nikkei sem.

A pánikhangulat

A félelem és reszketés nagyjából egységesen jelentkezett a világ tőzsdéin,

a februári csúcsokhoz képest április elejére a legnagyobb indexek is 20 százalék körüli mértékben estek, ezt már bearish (medve) piacnak tartják, de jelentkezett a technikai elemzések egyik legvészjóslóbb alakzata, a különféle mozgóátlagokból kirajzolódó forma, a halálkereszt is, ami a nagyon keserű hangulat jellemzője.

Összességében természetesen erősen eltérő lehet, hogy egy cég, vagy egy szektor, esetleg egy ország mennyit exportált az Egyesült Államokba és milyen vámot kapott.

Egy kambodzsai vagy vietnámi ruházati cégnek akár a léte is veszélybe kerülhetett, egy európai, vagy ázsiai autógyártó exportjának a negyede-ötöde vált bizonytalanná, és persze voltak olyan európai papírok (mint a mi OTP-nk), amely nem az amerikai export, csak általánosan a világkereskedelem és a GDP visszaesésének veszélye miatt esett.

Említettük már, hogy talán meglepő lehetett, hogy az amerikai Wall Streeten is óriási volt a zuhanás, bár százalékos mértében az ázsiai és az európai tőzsdékhez képest kisebb számokat láttunk, de mivel az amerikai piac óriási, így

a 3-4 százalékos esés is azt jelentette, hogy ezermilliárd dollárok váltak kámforrá a nehezebb napokon.

Spirálhatások

Ráadásul egy ilyen áresés mindig öngerjesztő is, ahogy beindulnak a kényszerértékesítések is, a hitelből (tőkeáttétellel) tartott pozíciók védtelenné válnak, sőt, ezt a zuhanást az év eddigi részben remeklő európai hadiipari papírok sem bírták.

Pedig Donald Trump korábban nagyon figyelte a tőzsdét, de most nem úgy tűnik mintha elbizonytalanodott volna, vélhetően nem fog azonnal hátraarcot fújni, de biztos, hogy neki is figyelmeztető jel, hogy a mindent gyorsan és jól árazó tőzsdei közösség mennyire negatívan ítélte meg az eddig történteket.

Bár az öt nagy híres amerikai tőzsdei zuhanás, vagyis az 1929-es nagy válság, az 1987-es Fekete Hétfő, a dotcom-lufi 2000-2002-es kipukkanása, a 2008-as Nagy Pénzügyi Válság és a 2020-as Covid-zuhanás mellett ez a 2025-ös vámtarifaválság egyelőre nem tűnik még akkorának, de még csak most kezdődött, és azért máris van önálló elnevezése és szócikke a Wikipédián a legújabb tőzsdekrachnak

Ázsiában a legforróbb a helyzet

A magasabb amerikai kitettség és a magasabb vámtétel volt eddig a leghalálosabb kombináció, a két vietnámi tőzsde (a HoSi Minh Stock Exchange és a Hanoi Stock Exchange) indexei azonnal 20 százalékot estek, eddig ez a csúcs.

Kína is drasztikusat zuhant, és a sanghaji piacot azért lesz érdemes külön is figyelni, mert Peking megfogadta, hogy ő a végsőkig harcol, vagyis nem ijed meg attól, ha az esetleges ellenvámokra az Egyesült Államok megint csak újabb vámokat vezet be.

A kínaiak, de mindenki más is, abban azért bízhatnak, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter tapasztalt tőkepiaci szakember, aki arra biztathatja Trumpot, hogy a tőkepiacok stabilizálása érdekében kezdjen tárgyalásokat a tarifákról.

Ugyanakkor a bizonytalanság már itt van, Donald Trump olyan engesztelhetetlen ellensége a kereskedelmi deficitnek, hogy úgy tűnik, hogy a végsőkig fog ez ellen harcolni, még akkor is, ha nem csak a kereskedelemben aktív tőzsdei cégek árfolyama zuhan, de valójában most minden szektor átértékelődik.

Sőt, ha az elnöki kommunikációt követjük, Donald Trump egyelőre többet beszél további vámok bevezetéséről, mint az eddigiek mérsékléséről.

Más kérdés, hogy amennyiben a tőzsdei áresés miatt a befektetők, a hazai infláció miatt pedig a lakosság lesz csalódott, akkor Donald Trump hamar veszíthet a népszerűségéből, azt pedig nem szokták szeretni a politikusok.

Márpedig a gyorsan átírt makroelemzések elég rémesek most. A neves JP Morgan is lefelé módosította gazdasági előrejelzéseit, a cég szerint az amerikai GDP 0,3 százalékkal zsugorodik, miközben az infláció 4,3 százalékra gyorsul 2025-ben.

És, hogy az utóbbit mindenki értse, Donald Trump elnök tarifái révén immár 50 százalékra nőtt az elemzők összessége szerint is, hogy mínuszos év lesz az Egyesült Államok gazdaságában az idei, miközben csak az infláció úgyis lefordítható, hogy a vámtarifák minden egyes háztartásnak 2100 dollárba fognak kerülni.

Nyitókép: Jeff Bezos amerikai milliárdos, az Amazon internetes kereskedelmi vállalat alapítója, Sundar Pichai, a Google amerikai informatikai óriáscég vezérigazgatója és Elon Musk a Tesla és a SpaceX alapítója Donald Trump beiktatása előtt a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. MTI/EPA/AFP pool/Saul Loeb

További hírek