A Nézőpont Intézet és a Mandiner együttműködésében szervezett, az európai parlamenti és önkormányzati választás eredményeit értékelő budapesti kerekasztal-beszélgetésen részt vevő elemzők egyetértettek abban, hogy a Fidesz-KDNP a választások egyértelmű győztese, országgyűlési választásokon ez az eredmény valószínűleg kétharmados többséget jelentett volna.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója és Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója részvételével megtartott rendezvényen elhangzott: a magyar kormánypártoktól a ciklus közepén, háborús helyzetben, nehéz körülmények között rendezett választáson ez nagyon jó eredmény.
A választás bebizonyította, hogy Magyarország jobboldali ország – szögezték le.
Mráz Ágoston Sámuel a voksolást követően nyilvánosságra hozott modellszámításaikat ismertetve elmondta, hogy amennyiben ugyanez az eredmény országgyűlési választáson született volna, akkor – az egyéni választókerületi voksokat feltételezve – a Fidesz-KDNP 135, a Tisza Párt 45, a baloldali pártszövetség 10, míg a Mi Hazánk 8 mandátumhoz jutott volna, vagyis a kormánypártok ismét kétharmados felhatalmazást kaptak volna a választóktól.
Szánthó Miklós ehhez hozzáfűzte, hogy a mostani önkormányzati választások megnyerésével együtt a magyar jobboldal már 16 választási sikernél jár 1990 óta.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója hozzáfűzte, hogy a magyar kormánypártok kontinentális szinten is a legjobb eredményt érték el.
Országos szinten a Fidesz-KDNP 47 százalékot ért el, amellyel felülmúlta a 2019-es önkormányzati választásokon elért eredményét és az összes vármegyében győzött, volt ahol 60 százalék feletti eredménnyel, a megyei jogú városokban is nagyon jól szerepelt, Budapesten pedig gyakorlatilag nem változott az öt évvel ezelőtti eredmény.
Hangsúlyozta, hogy mivel Budapest nem tekinthető jobboldali városnak, ezért a mostaninál jobb eredményt nem lehetett elvárni, és emlékeztetett, hogy a főpolgármester-választáson gyakorlatilag patthelyzet alakult ki, és ebből a szempontból nézve jó döntésnek nevezte Szentkirályi Alexandra visszalépését.
Szánthó Miklós nem látja Budapesten sem azt, amit Magyar Péter mondott, hogy „politikai földindulás” lenne Magyarországon.
Úgy fogalmazott, hogy az EP-voksoláson „a baloldalt most új felállásban küldték a pályára”, a baloldali szavazók most „az új baloldalra voksoltak”, ami a Tisza pártot jelenti, a DK-MSZP-Párbeszéd 8 százalékos eredményét pedig úgy értékelte, hogy a „baloldal gyurcsányi ága” teljesen sikertelen.
Az EP-választásokból teljesen világosan látható, hogy a magyar választók a békepártiak mellett tették le a voksot – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy európai szinten a baloldal vesztett mandátumaiból.
Az Európai Unióban a jobboldali blokk a néppárt után ma a második legnagyobb erőt jelenti – szögezte le.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy amíg az ellenzék megosztott és a kormánypártok támogatottsága ilyen magas, addig minden választáson valószínűsíthető a Fidesz-KDNP kétharmados többsége.
A 2022-es országgyűlési választáson, amelyen a mostaninál jóval magasabb volt a részvétel, az együtt induló összellenzék kevesebb szavazatott kapott, mint most az EP-választáson a Fidesz-KDNP – hangsúlyozta.
A főpolgármester-választással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a többség a regnáló főpolgármester ellen szavazott, és a kormánypártok közgyűlési eredménye a Momentum bejutásával sem változott volna, mert akkor a Tisza Párttól vett volna el egy mandátumot és nem a Fidesztől.
A fővárosi közgyűlési választásokat is egyértelműen a Fidesz nyerte meg – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ha Magyar Péter és a Fidesz is kitart amellett, hogy nem működik együtt az „óbaloldallal”, akkor a főváros akár működésképtelenné is válhat.
Mráz Ágoston Sámuel az EP-választások összeurópai eredményének kapcsán úgy vélekedett, hogy azok segíthetnek abban, hogy elkerüljék az ukrajnai háború eszkalációját.
Ifj. Lomnici Zoltán szintén a Fidesz európai szinten is fölényes győzelmét, illetve a francia, a német és a spanyol jobboldal előretörését emelte ki.
A főpolgármester-választás szoros eredménye kapcsán az igazgató elhúzódó jogi procedúrára számít, illetve azt hangsúlyozta, hogy akik szembefordultak a Fidesszel, azok gyakorlatilag sehol sem tudtak győzni.
Szerinte a Mi Hazánk a közeljövőben még inkább radikalizálódni fog, és helyes döntésnek nevezte, hogy a mérsékelt jobboldal nem működik együtt vele.
Békés Márton részben személyi jellegű problémákkal, politikai, illetve hangulati elmozdulásokkal magyarázta, hogy a Fidesz néhány megyei jogú városban és pár kis- és közepes városban elveszített néhány polgármester-választást, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy fölényes, nagy győzelmet arattak a kormánypártok, hiszen soha ennyien nem szavaztak EP-választáson a Fidesz-KDNP-re.
Magyar Péter pártjának előretörésével kapcsolatban „szuverenitásvédelmi” aggályait hangoztatta, szerinte nem lehet kizárni, hogy a Tisza Pártot külföldről finanszírozzák a „mikroadományokkal”.
A kétmillió szavazó, a megnyert polgármesteri és közgyűlési helyek kellő erőt adhatnak a Fidesznek a szuverenitás megvédéséhez – hangsúlyozta.
„Az árnyékkormányból árnyékellenzék lett, Gyurcsányékat kirakták az ellenzék éléről, a DK amely előrehozott választásokat akart, csúnyán leszerepelt” – tette hozzá.
A Fidesz már 14 éve példátlan felhatalmazással rendelkezik, és ezzel szemben a baloldal nem tud alternatívát felmutatni – hangoztatta.
