Az Országos Széchényi Könyvtárat nem arról a Széchenyiről nevezték el, akire gondol!

Egy kísérlet eredményeként közelebb kerültek a tudósok a hiperoncsillagok megértéséhez
2020-12-10
A kutyák nem tudják, hogy a szavak minden hangja számít
2020-12-11
Show all

Az Országos Széchényi Könyvtárat nem arról a Széchenyiről nevezték el, akire gondol!

A fia nevét mindenki ismeri, pedig az apa is rengeteget tett Magyarországért. Többek között megalapította a Nemzeti Múzeumot. Ő volt Széchényi Ferenc gróf, akinek élete azonban más miatt is érdekes. Például a saját sógornőjét vette feleségül, és volt egy szintén Ferenc nevű bátyja.

Nem írtuk rosszul a nevet, valójában a legkisebb fia, István volt az, aki rosszul írta le a családi nevet, Széchényi Ferenc nevét még két „é”-vel írta.

De a személye nem is emiatt érdekes. Széchényi Ferenc 1754-ben született, e néven másodikként családjában, mert szüleinek Széchényi Zsigmondnak és Cziráky Máriának korábban már született egy Ferenc nevű fia, aki sajnos három évesen elhunyt.

Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) Johann Ender festményén

Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) Johann Ender festményén

Mivel az ország egyik vezető családjának volt a sarja, mindenképp esélye volt arra, hogy magas hivatalt érjen el. Ehhez jó alapot adott, hogy Bécsben a magyar nemes ifjak nevelésére létrehozott Theresianumban tanult. Ennek fényében nem meglepő, hogy annak elvégzése után, 1776-ban, 21 évesen meg is kapta első hivatalát, a soproni királyi tábla ügynöke lett. A fiatalember egy évvel később, 1777-ben megházasodott. Választottja nem volt más, mint saját sógornője, Festetics Julianna, aki eredetileg a bátyjának, Józsefnek volt a felesége, ám a báty, Széchényi József 1774-ben elhunyt. Ez a házasság annyira szokatlan volt, hogy külön pápai engedélyre volt szükség.

Először tetszettek Széchényinek II. József reformjai, aztán kiábrándult belőle a németesítés miatt

Széchényi Ferenc közéleti karrierje II. József alatt ívelt felfelé. A „kalapos királyt” nem igazán tartja a magyar emlékezet „jó királynak”, de korai éveiben a birodalom modernizálásának programja sok kortárs magyar főurat hívévé tett, így Ferencet is. Ennek folyományaként 1783-ban a horvát báni tábla elnöke lett, egyben a horvát bán helyettese, és több vármegye királyi biztosa, 1785-ben pedig Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vármegyék adminisztrátora, valamint valóságos belső titkos tanácsos.

Széchényi Ferenc zenét hallgat családja körében (Forrás: mek.oszk.hu)

Széchényi Ferenc zenét hallgat családja körében (Forrás: mek.oszk.hu)

1786-ban azonban betegségre hivatkozva minden címéről lemondott, és visszavonult a közügyektől. Nem értett egyet II. József germanizálási programjával. Az uralkodó ugyanis, tisztán gyakorlati okból, a közigazgatás egységesítése és modernizálása okán a németet kívánta megtenni birodalma közigazgatási nyelvévé. Magyarországon ez élénk tiltakozást váltott ki, ebben a magyar nyelv és Magyarország elleni támadás tervét látták. (Ne feledjük azonban, hogy ekkor Magyarországon még nem a magyar volt a hivatali nyelv, hanem a latin, azaz a latint váltotta volna fel a német nyelv.)

Mindenesetre II. József nyelvrendelete nagy lökést adott a magyar nyelv ügyének, ekkor indult el a nyelvújítás mozgalma, de ezzel egyidőben Széchényi Ferenc kiábrándult a királyi célokból.

Batsányi, Csokonai és Kazinczy mecénása volt

A visszavonult főúr utazgatott, bejárta Nyugat-Európát, ahol könyveket, rézkarcokat és egyéb dolgokat vásárolgatott, valamint hazatérve költőket, írókat támogatott, nem is akárkiket, hanem például Batsányi Jánost, Csokonai Vitéz Mihályt és Kazinczy Ferencet. A politikába II. József halála után tért vissza az 1790-91-es országgyűlésen. Udvari, diplomáciai szolgálatot is vállat, mert II. Lipót képviseletében a nápolyi udvarban ő adta át II. Lipót koronázási emlékérmét.

A Nemzeti Múzeum 1837–47 között felépült épülete a XIX. század végén (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény)

A Nemzeti Múzeum 1837–47 között felépült épülete a XIX. század végén (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény)

Itthon pedig a politikába visszatért arisztokrata újabb feladatokat kapott, karrierje tovább szárnyalt. Előbb, 1798-ban Somogy vármegye főispánja lett, és egyben a Dráva Mura folyók szabályozásának királyi biztosa. Egy évvel később a Hétszemélyes Tábla elnöke, nem sokkal később királyi főkamarásmester, illetve helyettes országbíró, ami azt jelentette, hogy Széchényi Ferenc az egyik legmagasabb hivatalt viselte a Magyar Királyságban.

Ekkor fogalmazódott meg Széchényi Ferencben, hogy a hatalmas könyv- és rézarc gyűjteményével valamit kezdeni kellene. Elsőként összeállította ennek a gyűjteménynek a katalógusát, amelyet kinyomtatott és elküldte azt külföldi akadémiáknak, uralkodóknak, valamint hazai és külföldi tudósoknak.

A célja végső soron az volt, hogy egy magyar kulturális gyűjteményt hozzon létre. Ez nem volt idegen a kor magyar arisztokratáitól, hiszen Erdélyben 1791-ben alapította meg Teleki Sámuel a Teleki Tékát, amely 1802-től közkönyvtárként a mai napig működik Marosvásárhelyen.

A Széchényi Ferenc gyűjteményét szakszerűen feldolgozó, bemutató katalógus 1800 oldalra és három kötetre rúgott. A munka tudományos jelentőséggel is bírt, amelynek nyomán Széchényit tagjává választotta a jénai és a göttingeni akadémia. Később a bécsi és a varsói tudós társaság szintén a tagjai közé választotta.

A katalógusban feldolgozott gyűjteményt, ami 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból állt, 1802. november 25-én Széchényi valóban a nemzetnek adományozta. Ez lett a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapja. Ferenc később ezt a hatalmas – 11 tonnányi! – anyagot még ki is egészítette, amikor is a Cenken lévő könyvtárát is átadta, amely újabb 9206 kötetet és 6000 rézmetszetet tartalmazott. (Széchényi Ferenc könyvtára ezután sem maradt üres, sőt 1818-ban még újabb 5000 kötetet adott a Nemzeti Múzeumnak.)

A hatalmas gyűjteményből József nádor javaslatára jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum, és azon belül a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára. (Ami csak 1949-ben lett önálló intézmény.)

Az Országos Széchényi Könyvtár mostani helyén, a budai Várban (Forrás: https://www.flickr.com/photos/nemzetikonyvtar/5447683926/)

Az Országos Széchényi Könyvtár mostani helyén, a budai Várban (Forrás: https://www.flickr.com/photos/nemzetikonyvtar/5447683926/)

A Habsburg Birodalom legmagasabb kitüntetését is megkapta

Az adakozás miatt a főúr emlékét már 1807-ben, azaz életében törvénybe foglalták. Az 1807. évi XXIV. törvénycikk elég rövid, így szól:

Hálás szivvel emlékeznek meg az ország karai és rendei gróf Széchényi Ferencz, királyi főkamarásmesternek azon bőkezüségéről s a közjólét gyarapitására irányzott igyekezetéről, mely szerint dicséretes emlékezetü őseinek nyomdokait követvén, terjedelmes és válogatott könyvtárát, valamint kiváló gondossággal és költekezéssel gyüjtött ritka pénzérmeit s jeles családok czimereit, ugyszintén földabroszait, képeit és kéziratait a magyar nemzet használatára, teljes joggal, átirta és ezekkel egy fölállitandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta.

Az ország karai és rendei ezen jeles és utánzásra méltó igyekezetnek, hogy emléke az ország köztörvényeiben is fönmaradjon, Ő szent felségének kegyelmes jóváhagyásával beczikkelyeztetését elrendelték.

Széchényi Ferenc más magas kitüntetéseket is kapott, 1808-ban az Aranygyapjas rend lovagjává választották. Ezt a rendet általában katolikus uralkodóknak, hercegeknek adományozták, tehát egy valóban elit rendnek számított. Eredetileg 1429-ben Jó Fülöp burgundi herceg alapította, ám a XVIII. századra a Habsburg birodalom legfontosabb, legnagyobb kitüntetése lett.

Széchényi Ferenc 1811-ben azonban ismét elfordult az udvari politikától, nem értett egyet ugyanis I. Ferenc központosító, a magyar alkotmányt semmibe vevő intézkedéseivel. Újfent egészségügyi okokra hivatkozott és immár végleg visszavonult a közélettől.

Sajnos utolsó éveit depresszió árnyékolta be, és egyre inkább a vallás felé fordult. Természetesen a Magyar Nemzeti Múzeumot tovább támogatta, ennek része volt a már említett 1818-as adományozás is. Élete során hat gyermeke született, elsőszülöttje, Széchényi György Mária János fél éves korában hunyt el, de a később született három fia és két leánya mind tisztes kort ért meg. Legismertebb közülük legkisebb gyermeke, Széchenyi István.

Széchényi Ferenc épp 200 éve 1820. december 13-án hunyt el Bécsben. Legkisebb fiát Debrecenben érte a hír, azonnal elindult Bécsbe, de Pestnél útját állta a zajló Duna. Ekkor találkozott Széchenyi István az állandó pest-budai híd problémájával, de az már egy másik történet. Széchényi Ferencet Nagycenken, az általa emeltetett sírboltban helyezték örök nyugalomra. Családnevét az általa alapított nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár viseli, a szobra pedig a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében áll.

Cikk küldése e-mailben

Vélemény, hozzászólás?