Bár a köztudatban a mai napig az influenza és a Covid-19 számít a két legnagyobb mumusnak, a két év alatti korosztályra egy sokkal agresszívabb vírus leselkedik. Az RSV (Respiratory Syncytial Virus), vagy magyarul a légúti óriássejtes vírus a két év alatti kisbabák körében sokkal több megbetegedést és kórházi felvételt okoz, mint például az influenza. Lenne rá oltás, de egyelőre az nem finanszírozott.
Az RSV-vel kapcsolatban eddig az volt a szakmai konszenzus, hogy elsősorban a koraszülöttekre, az extrém kis súllyal születettekre és a veleszületett betegséggel élő csecsemőkre jelent életveszélyt. Az ő immunrendszerük és tüdejük még fejletlen, így egy ilyen fertőzés náluk azonnali oxigénhiányhoz és nehézlégzéshez vezet.
A modern gyermekgyógyászati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a veszélyeztetett populáció fogalma átalakulóban van. Bár a koraszülöttek továbbra is a legmagasabb kockázati csoportba tartoznak, az RSV ma már a teljesen időre született, egészséges csecsemőket is elképesztő erővel tudja ledönteni a lábukról.
Dr. Szabó Attila, Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója az RSV vírusról rendezett sajtótájékoztatón elmondta, a két év alatti kisgyermekek körében az egyik leggyakoribb megbetegedést ez a vírus okozza. Ha nemzetközi szinten, globálisan nézzük a számokat, a statisztika egészen elképesztő:
-
Éves szinten 33 millió 5 év alatti gyermek betegszik meg a vírustól.
-
Közülük 3,6 millió csecsemő – ráadásul a legérzékenyebb, életük első hat hónapjában lévő időszakban – kórházi kezelésre szorul.
Szabó Attila professzor kiemelte, hogy a kórházba kerülők közül rengetegen szorulnak oxigénterápiára, légzésrásegítésre vagy intenzív osztályos ellátásra. A legeslegsúlyosabb, kritikus esetekben pedig még az úgynevezett EKMO (műtüdő) kezelésre is szükség lehet a gyermekek életben tartásához.
A 100%-os fertőzöttség és a legnagyobb tévhit
Kétéves korára a gyerekek gyakorlatilag 100%-a átvészeli ezt a betegséget
mutatott rá a professzor.
Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ez a fertőzés a gyermek életének melyik hónapjában következik be, és az sem, hogy van-e valamilyen alapbetegsége.
A legfontosabb és legmeghökkentőbb adat azonban a megelőzéshez kapcsolódik. Sokan hiszik, hogy az RSV csak a krónikus beteg vagy koraszülött babákra veszélyes. A klinikai adatok viszont azt mutatják, hogy:
A kórházba kerülő gyermekek 80-90%-a a teljesen időre született, egészséges újszülöttek és csecsemők, akik semmilyen rizikófaktorral nem rendelkeztek. Az RSV őket is ugyanolyan súlyosan érintheti.
U-alakú görbe: az idősek is veszélyben vannak
A professzor felhívta a figyelmet az idősekre.
Az RSV mortalitási és megbetegedési statisztikája egy U-alakú görbét ír le. Ez azt jelenti, hogy a vírus a nagyon picik mellett a 65 év felettiekre, de különösen a 75-80 éves korosztályra jelent legalább akkora, ha nem nagyobb veszélyt, mint a csecsemőkre.
Magyar helyzet: májusban is az RSV vezetett a Covid és az influenza előtt
A hazai járványügyi monitorozás során három fő vírust azonosítanak kiemelten a légúti mintákból: az influenzát, a Covidot és az RSV-t.
Bár az RSV már jóval korábban megjelenik a szezonban, a hazai naptári adatok szerint a 6-7. hét környékén (február közepén) robbanásszerűen átveszi a vezetést a másik két megbetegedéssel szemben.
Szabó Attila professzor kiemelte:
Egyértelműen az RSV a vezető kórokozó a légúti megbetegedésekben Magyarországon. Bár a számok a nyár közeledtével már csökkennek, márciusban, áprilisban, de még május elején is rendkívül jelentős volt az RSV jelenléte. A betegek elsöprő többsége a 0-2 éves korosztályból került ki.”
A szakember szerint éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a szülők és az ellátórendszer is tisztában legyen azzal: az RSV nem egy téli epizód, a szezonja hosszan belenyúlik a tavaszba, és az egyébként teljesen egészséges babákat is rendkívül agresszív módon képes veszélyeztetni.
Mit tehetnek az orvosok, ha a kisbaba már elkapta a vírust?
Ha egy gyermeknél diagnosztizálják az RSV-fertőzést, a szülők sokszor megdöbbenve szembesülnek a ténnyel: az orvostudománynak jelenleg nincs olyan gyógyszere, amivel meg lehetne gyógyítani a betegséget. Oki terápia, azaz a vírust elpusztító kezelés nem létezik.
Marad a szupportív, azaz támogató kezelés
Dr. Szabó Attila professzor elmondta, mivel a betegséget kezelni nem tudják, az orvosok egyetlen dolgot tehetnek: megpróbálják a kisbaba szervezetét átsegíteni a krízisen, amíg az le nem küzdi a vírust. Mivel a gyulladt kis légutak miatt a csecsemő oxigenizációs képessége összeomlik, a légzésszáma drasztikusan megemelkedik.
Az orvosok így infúzióval, oxigénmaszkkal, szondákkal, a felső légutak folyamatos tisztításával és szükség esetén mechanikus lélegeztetéssel küzdenek a gyermekek életéért. Ez a folyamat rendkívül hosszú és megterhelő a családnak, a babának és a kórházi ellátórendszernek egyaránt.
Ha a kezelés tehetetlen, a megelőzés az egyetlen fegyver
Mivel gyógyszer nincs, a hangsúlynak a megelőzésre kell átkerülnie. Az alapvető óvintézkedések – mint a kontaktusok csökkentése, a maszkviselés és a felületek fertőtlenítése (hiszen a vírus a tárgyakon is sokáig életben marad) – fontosak, de önmagukban nem elegendőek.
A valódi áttörést a védőoltások jelentik, ám az RSV esetében a tudománynak a mai napig nem sikerült olyan hagyományos, aktív védőoltást kifejlesztenie a legkisebbek számára, amely a saját immunrendszerüket késztetné antitestek termelésére. Helyette úgynevezett passzív immunizációt alkalmaznak: készen kapott, laboratóriumban előállított ellenanyagot (monoklonális antitestet) juttatnak a szervezetbe, ami azonnali védelmet nyújt, ám egy idő után kiürül a szervezetből.
Hol tart most Magyarország?
Magyarországon jelenleg elérhető egy korábbi generációs passzív védőoltás, ám ennek alkalmazása óriási logisztikai és fizikai terhet ró a családokra és a gyermekekre:
az 5 hónapos RSV-szezon során minden egyes hónapban be kell adni, így a babát ötször kell megszúrni. Ráadásul ez a havi oltássorozat hazánkban kizárólag a legszűkebb rizikócsoport – a 35. vagy 37. hét előtt született koraszülöttek egy része, valamint a veleszületett szívbetegséggel élők – számára támogatott.
Ez magyarázza azt a döbbenetes adatot, hogy
a magyar kórházakban RSV-vel kezelt csecsemők több mint 90%-a a teljesen egészséges, időre született babák közül kerül ki: nekik jelenleg nincs államilag biztosított védelmi programjuk.
Eközben Európa és a világ tudományos élete hatalmas áttörést ért el az utóbbi években, és a modern megoldások már elérhetők – igaz, Magyarországon egyelőre nem támogatott formában:
-
Hosszú hatású monoklonális antitestek: Olyan modern oltás, amelyet a teljes szezonban mindössze EGYETLEN alkalommal kell beadni, és 5-6 hónapon keresztül, közel 80-90%-os hatékonysággal védi meg a csecsemőket a súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedéstől. Franciaországban a szülők több mint 90%-a önként élt ezzel a lehetőséggel, ami azonnal 90%-kal csökkentette a csecsemők kórházi felvételét.
-
Kismamák oltása: Egy másik zseniális módszer, amikor az édesanya kapja meg az oltást a várandósság utolsó heteiben (a 32-37. hét között). Az anya szervezete által termelt ellenanyagok átjutnak a magzatba, így a kisbaba már eleve védettséggel jön a világra.
Az RSV nem múlik el nyomtalanul
A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az RSV-fertőzés tétje nemcsak a kritikus néhány hét átvészelése. A klinikai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy
azoknál a csecsemőknél, akik életük első hónapjaiban súlyos, kórházi ellátást igénylő RSV-fertőzésen estek át, szignifikánsan magasabb a későbbi életkorban kialakuló asztma és a krónikus légúti betegségek kockázata.
Emellett a vírusfertőzés miatt legyengült szervezetnél drasztikusan megugrik a bakteriális felülfertőződések (például a középfülgyulladás) esélye, ami megnövekedett – és sokszor indokolatlan – antibiotikum-használathoz vezet.
A modern, egyszeri oltás bizonyítottan nemcsak a kórházi felvételeket, de a későbbi asztma kialakulását és a gyermekkori antibiotikum-terhelést is radikálisan csökkenti – hangsúlyozta a professzor.
Javaslat a magyar egészségügynek
Minden adatunk és erős bizonyítékunk megvan ahhoz, hogy kijelenthessük: itt az idő egy átfogó, nemzeti RSV prevenciós program elindítására
zárta előadását Dr. Szabó Attila.
A szakma javaslata világos és megvalósítható: be kell vezetni a hosszú hatású, egyszeri oltást univerzálisan minden olyan csecsemőnek, aki a szezonban születik, a szezonon kívül születetteknek pedig a járványidőszak kezdetén kellene biztosítani a védelmet.
Ezzel a lépéssel évente 5-6000 magyar kisgyermek kórházi szenvedését, az intenzív osztályok túlterheltségét és a családok ezreinek drámáját lehetne megelőzni. A fegyver a kezünkben van, a kérdés már csak az, mikor kezdünk el élni vele – emelte ki a Semmelweis Egyetem
