A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Heino Falcke asztrofizikus, Michael Wondrak kvantumfizikus és Walter van Suijlekom matematikus, a hollandiai Nijmegen Radboud Egyetem professzorainak közös kutatását ismertetve a hírportál közölte: a szerzők kimutatták, hogy nemcsak a fekete lyukak, hanem más objektumok, például a neutroncsillagok is képesek „elpárologni” a Hawking-sugárzáshoz hasonló folyamaton keresztül.
A hírportál szerint a tudósok azt vizsgálták, mikor halnak ki végleg a leghosszabb életűnek ítélt égitestek, a fehér törpék.
Számításaikat a Stephen Hawking brit fizikusról elnevezett Hawking-sugárzásra alapozták. A Hawking-sugárzás egyik következménye, hogy a fekete lyuk nagyon lassan részecskékre és sugárzásra bomlik. Ez tette lehetővé a leghosszabb ideig fennmaradó égitest, a fehér törpe megszűnésének elméleti kiszámítását – írták.
A tudósok kimutatták továbbá, hogy a Hawking-sugárzás folyamata elméletileg más, gravitációs mezővel rendelkező objektumokra is vonatkozik.
A számításaik szerint egy tárgy párolgási ideje csak a sűrűségétől függ – jegyezték meg.
Az univerzum vége sokkal hamarabb jön el, mint várták, de szerencsére még mindig nagyon távol van
idézte Heino Falckét, a tanulmány vezető szerzőjét a hírportál.
Az emberiségnek nem kell túlságosan aggódnia az univerzum vége miatt – idézte Walter van Suijlekom társszerzőt a hírportál. A matematikus hozzátette:
a Nap körülbelül egymilliárd év múlva túl forróvá válik az élethez, és felforralja Földön az óceánokat.
A Nap továbbá körülbelül nyolcmilliárd év múlva kezd oly értékben tágulni, hogy
felfalja addigra már kopár és élettelen bolygónkat
írta a kutatók tanulmányát ismertetve a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
