Donald Trump régi-új elnök januári beiktatásával ismét új dimenzióba, egyféle „aranykorba” léphetnek a magyar-amerikai kapcsolatok az utóbbi évek ellenséges viszonyát, a mostani mélypontot követően – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán hangsúlyozta, hogy jelenleg a világ a veszélyek korában él, a kormányok és a vállalkozások is hatalmas kihívásokkal néznek szembe.
A koronavírus-járvány mellett kiemelte az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségeket is, és bírálta az invázióra adott nemzetközi válaszokat, az Európai Unió szerinte kudarcos stratégiáját is.
Sérelmezte, hogy ennek nyomán összeomlott a fejlett nyugati technológia és az olcsó keleti energia kombinációjára épülő korábbi gazdasági növekedési modell, és nem is lépett semmi a helyére.
Rámutatott, hogy a földgázért mára Európában kétszer-háromszor többet kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, a kőolajért pedig ötször annyit.
A szankcióknak drámai hatásuk van. A szankciókkal lábon, gyomron, majd végül fejbe lőtték az európai gazdaságot. A szankciók többet ártottak az európai gazdaságnak, mint az orosznak
húzta alá.
Majd kifejtette, hogy az ezen helyzet nyomán előállt drámai áremelkedések miatt tavaly a kormánynak az infláció letörésére kellett összpontosítania, ami végül sikerült is.
Európa legfőbb érdeke az minden szempontból, beleértve a gazdaságit is, hogy a háború minél előbb véget érjen a szomszédságunkban. És azt gondolom, hogy egészen két héttel ezelőttig igen csekély volt ennek a reménye
mondta.
Sokan közülünk abban reménykedtek, hogy óriási változás következik be az amerikai választópolgárok jóvoltából, és a békepárti jelölt fog győzni (…) Nagyon elégedettek vagyunk az amerikai elnökválasztás kimenetelével, még ha nem is túl sok európai kormány osztozik ebben
tette hozzá.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy Donald Trump győzelme komoly geopolitikai változásokhoz fog vezetni, ennek pedig jelentős kihatása lesz az Egyesült Államok kapcsolataira az EU-val és Magyarországgal is.
Úgy vélekedett, hogy teljesen új realitással kell szembenézni, amit európai uniós kollégái egyelőre nem hajlandóak elfogadni, pedig meg kellene végre érteni azt, hogy a háború elhúzódása csak tovább rontja Ukrajna és az EU helyzetét is, illetve hogy a harctéren nincs megoldása a konfliktusnak.
Rendkívül veszélyesnek nevezte az amerikai elnökváltásig hátralévő két hónapot, mondván, hogy
akik a sikertelen háborúpárti stratégiát képviselik, nemhogy nem adják fel, hanem egyenesen olyan helyzet kialakításán dolgoznak, amely megnehezítené, sőt szinte ellehetetlenítené a békekötést.
Felszólalt a készülő újabb EU-s szankciók ellen is, mivel azok az orosz energiaszektorra is kiterjednének, és világossá tette, hogy ilyen korlátozásokhoz Magyarország nem fog hozzájárulni.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy Donald Trump beiktatását követően ismét új dimenzióba, egyféle „aranykorba” léphetnek a magyar-amerikai kapcsolatok a mostani mélypontot követően. Szavai szerint erre több republikánus párti vezetőtől is ígéretet kapott.
Rámutatott, hogy
a gazdasági kapcsolatok még a jelenlegi meglehetősen ellenséges politikai viszonyok közepette is virágoztak a két ország között, így a kölcsönös tisztelet helyreállásával óriási fejlődés jöhet.
Majd arra emlékeztetett, hogy nagyjából 1200 amerikai vállalat több mint százezer embert foglalkoztat hazánkban, és a közelmúltban is több milliárd dollárnyi befektetésről sikerült megállapodni különböző pénzügyi ösztönzők segítségével, s a beruházástámogatási rendszerben a kormány fontos változásokat eszközölt, hogy a gazdasági semlegesség stratégiája keretében az ország megfelelhessen az új korszak kihívásainak.
