Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a volt dél-koreai elnököt, aki egy belpolitikai csetepatén úgy akart úrrá lenni, hogy az ellenzéket észak-koreai befolyás alatt álló hazaárulóknak minősítette, majd statáriumot rendelt el. Az eset azért is különleges, mert egy gazdaságilag nagyon fejlett államban lett pillanatok alatt elképesztő zűrzavar, amelynek a vége aztán, hogy egy elnököt, az ország vezetőjét életfogytiglanra ítélik. Fejlett társadalmakban ilyen azért ritkán történik.
A volt dél-koreai köztársasági elnök, Jun Szogjol még 2024 decemberében hirtelen amolyan statáriumot hirdetett.
Azzal vádolta az állam egyes parlamenti erőit, így a legnagyobb ellenzéki párt politikusait, hogy Észak-Korea befolyása alatt állnak.
Amúgy tényleg nem mindennapi perpatvar volt az országban, durván vitáztak a költségvetésről, illetve egyes politikai vezetők lemondatásáról, de amikor az elnök hadiállapotot hirdetett, a parlament észbe kapott.
Az elnök ugyanis 44 év után először hirdetett statáriumot, amire a nagyon fejlett államban teljes bizonytalanság lett úrrá az embereken. A parlament sem értette, hogy mi történik, nem is hagyta jóvá az elnöki intézkedést, mire
az elnök a hadsereg egységeit mozgósította, azok be akartak jutni a parlamentbe, de azt a képviselők és a helyszínre siető tüntetők nem engedték.
Később pedig már a hadiállapotot támogató Kim Jong Hjun védelmi minisztert, majd magát az elnököt akarták letartóztatni.
A honvédelmi miniszter erre megpróbált öngyilkos lenni, az elnök viszonylag hamar bocsánatot kért. De lemondott Lee Sang-min, Dél-Korea belügyminisztere is.
Amikor az elnök azzal érvelt, hogy egyesek Észak-Korea érdekeit szolgálják, veszélyes játékba fogott, ez ugyanis Dél-Koreában nagyon kockázatos, mert az észak-koreai propagandának a bemutatása is bűncselekmény.
Az 51 milliós állam, amely Ázsia egyik legfejlettebb gazdasága, egy nyugatbarát, stabil demokráciának tűnt, de ezt sodorta veszélybe az elnök.
A hadiállapot körülbelül hat órán át tartott, ekkor több törvényhozónak sikerült áttörnie a katonai blokádot, és egyhangúlag megszavazták az intézkedés feloldását.
Jun Szogjult 2024. december 14-én felfüggesztették hivatalából, az alkotmánybíróság pedig 2025 áprilisában eltávolította az elnöki székből.
Az elnököt végül letartóztatták, és bírósági tárgyalásán egy ügyész egyenesen halálbüntetést követelt rá, mert szerinte tettei veszélyt jelentenek az ország demokráciájára, ezért a lehető legsúlyosabb büntetést érdemli. Szöul 1997 óta nem hajtott végre halálos ítéletet.
Végül erre nem került sor, de a második legsúlyosabb ítéletet kapta, életfogytiglant.
A bíróság a volt elnökkel együtt több olyan volt katonai és rendőrségi tisztviselőt is elítélt, akik részt vettek a hadiállapot bevezetésének végrehajtásában, köztük Kim Jong Hjun védelmi minisztert, aki 30 év börtönbüntetést kapott az intézkedés megtervezésében és a mozgósításában játszott központi szerepéért.
Egy különös, de csodás hely
Dél-Korea egy egészen érdekes, globálisan is nagy hatású ország. Nekünk, magyaroknak is jó alapot adhat a szerénységre, hogy bármennyire is csalóka, ha Magyarország, vagy Dél-Korea világgazdasági súlyából indulunk ki, de valójában két tökéletesen egyforma méretű országról van szó, igaz a területi azonosság mellett Dél-Koreában ötször annyian laknak.
Az önostorozás nem egy hálás műfaj, de azért nézzünk még egy pillanatra magunkba, nekünk hány világmárkánk van?
Miközben Dél-Korea autói (Hyundai, Kia), tévéi (LG, Samsung), de akár filmsorozatai, vagy popcsapatai is rendkívül sikeres exporttermékek.
Dél-Korea amúgy nagyon ellentmondásos hely, egyszerre küzd súlyos demográfiai problémákkal, de egyszerre túlzsúfolt, valójában egyetlen egybefüggő, metropolisz. Ráadásul, mivel Dél-Koreában az ország kétharmada lakatlan hegység, így a síkvidéken sokasodik a tömeg, azt is mondhatjuk, hogy
a lakott területeken, már 15-szörös a népsűrűség Magyarországhoz képest.
A remek gasztronómia
Képzeljük el, hogy Szöul Ázsia legsűrűbben lakott városa, a négysávos egyirányú utakon mindig folyamatos a kocsisor, mindenhol repterek, gyárak és panelszerű magas lakóépületek. Dél-Korea amúgy bár nem szép, de hangulatos, az utca tele van jó illatokkal, a koreaiak imádnak enni és mindenütt kis egyszemélyes kifőzdék találhatók az utcákon. Az ételek amúgy nagyon finomak, rengeteg a tengeri herkentyű, de a nemzeti étel a kimcsi, a fermentált, értsd a kovászolt káposzta.
Európai szemmel nagyon érdekes, hogy a mi előétel, leves, főétel, desszert sorozatunkhoz képest, ők a sorrendet sajátosan kezelik, ráadásul fémpálcával kell enni, ami sokkal, de sokkal bonyolultabb, mint fapácával, mert nem tapad.
Úgy beszélünk ezekről a benyomásokról, mintha Dél-Korea egy nyugodt, gazdag piacgazdaság lenne, amúgy tényleg az, de a demokráciája azért mindig elég viharos, sok a nagytüntetés.
A bivalyerős gazdaság
Dél-Korea amúgy valóban egy rendkívül nyitott, mindenkivel kereskedő állam, igaz úgy, hogy valójában kereskedelemre használható szárazföldi határai nincsenek.
Egyetlen szomszédja Észak-Korea, de annyira nagy a gyűlölet, hogy a határon nem megy át senki. Ezek után nem véletlen, hogy a dél-koreai kikötők és repterek viszont valóban elképesztő méretűek és hajógyártásban is mindenkit ver már Dél-Korea.
Nem volt ez mindig így, 1950-ben még a világ egyik legszegényebb állama volt a déli rész is, nagyjából úgy, mint most az északi,
de pár évtized alatt a 11. legnagyobb gazdasággá nőtt, olyan csúcstechnológiai központtá, amely már sok mindenben veri az örök ellenség Japánt. Ez itt nem semmi eredmény, hiszen jellemző az államra, hogy
Szöul legnagyobb szobra egy olyan hadvezért ábrázol, aki egyszer, egy csatában legyőzte Japánt, nem egy háborúban, egy csatában.
Az ország viszont ma már elképesztő méretű ipari hatalom. Bizonyos termékekben már messze globális piacvezető.
A technológiai éllovasság
Ami az Egyesült Államokban a Szilícium-völgy, az Dél-Koreában a Kristály-völgy. Itt működik egy rakás csúcstechnológiai üzem és itt fejlesztenek a szakemberek újabb és újabb csodákat.
A gazdaság fő egységei a csebolok, ezek olyan ipari konglomerátumok, amelyek akár 300 ezer embert is alkalmaznak.
Az öt legnagyobb csebol, a Samsung, a Hyundai, az LG, a Daewoo és az SK. Egy-egy ilyen csoportban jellemzően technológiai, autógyártó, banki, biztosítói és építőipari részleg is található.
A tanulás Dél-Koreában, mint Ázsia legtöbb államában szent és sérthetetlen. Például lellítják a repülőjáratokat is, amikor például érettségiznek a fiatalok, nehogy megzavarja őket a repülők által kiadott erős hang.
És itt jön egy tragédia, a gazdag és demokratikus állam szomszédja a szegény és bornírt Észak-Korea azonos nyelvvel, azonos emberekkel, de mérhetetlen viszállyal.
Képzeljük el, hogy Dél-Koreában úgy 30 ezer dollár az egy főre jutó éves GDP és a szomszédban, Észak-Koreában 800 dollár.
A koreaiak reálisak, szinte mindenki biztos abban, hogy egyszer eljön majd a két Korea újraegyesítése, de az nem most lesz, és a közel negyvenszeres életszínvonalbeli különbséget kiegyenlíteni nem lesz könnyű folyamat, az biztos.
A volt elnök fura akciója ezért is váltott ki hatalmas ellenszenvet, mert sokan úgy érezték, hogy az elnök az északi, vagyis az autoriter útra lépett volna. De Dél-Korea erejét mutatja, hogy ez nem sikerült neki.
