Egészségesebbek leszünk a nyers hús és máj evésétől? – Együnk úgy, mint őseink?

Oszmán kori laktanyából átalakított könyvtár nyílt Törökországban
2023-01-15
Meghalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró
2023-01-16
Show all

Egészségesebbek leszünk a nyers hús és máj evésétől? – Együnk úgy, mint őseink?

Az utóbbi évek egyik diéta-őrülete a nyers hús és nyers belsőségek fogyasztása, melyektől állítólag kicsattanóan egészségesek lehetünk és úgy élhetünk, mint elődeink, összhangban a természettel, egy ősi idillben. A valóság viszont sokkal ijesztőbb ennél.

Brian Johnson, azaz ismertebb nevén Liver King (szó szerint Máj Király) már elsőre is egy filmvászonról leugrott karakternek tűnik. A bozontos, hosszú szakállú, valóban ősember arcú fitnesz influenszer, csupa izom, lényegében egy szakállas testépítőnek tűnik. Eltúlzott gesztikulációja, végtelen lelkesedése és pozitivitása pedig önsegítő gurukra hajaz. Teszi mindenzt a védjegyévé vált rövidnadrágjában és hátra csapott baseball sapkájában.

Ősi tudás

Liver King egy év alatt elképesztő követő bázist épített ki különböző közösségi hálókon, több mint ötmillióan nézik mindennapjait, miközben azt hirdeti, hogy életünk igazi célja visszamenni a gyökereinkhez és úgy élni, mint elődeink, hiszen ez az igazi siker titka. Szerinte az igazi ősemberi élet azt jelenti, hogy nyers húsokat és belsőségeket fogyasztunk, tartózkodunk a modern technológiáktól, rendszeresen vadászunk és ahogy ő fogalmaz “domináljuk a környezetünket”. Ő maga is ezt követi, de nem teljesen úgy ahogy gondolnánk: a nyers májat és bikaherét ételhordóból fogyasztja a magánrepülője fedélzetén, amelyekről TikTok videókat forgat, majd “szimulált vadászatokra” megy, amely leginkább azt jelenti, hogy nehéz súlyzókkal a kezében túrázik.

Liver King májlakomája

Liver King májlakomája
Forrás: twitter

Liver King fizikuma szinte hihetetlen, sőt, annyira hihetetlen, hogy sportolók és testépítők egy része nem is hitte el, hogy ő ezt valóban edzéssel és belsőség-lakomákkal érte el. Rengeteg kritikával illették és számtalan vádat kapott, hogy ilyen külsőt csak teljesítmény-fokozókkal, szteroidokkal lehet elérni, de az influenszer rendíthetetlenül ismételgette, hogy ő a természetesség híve, soha hozzá sem nyúlt semmilyen droghoz, hiszen az szembe menne az ő ősemberi elveivel. Számtalan interjúban jelentette ki kerek perec, hogy az ő fizikumát nem drogok, hanem nyershús és izzasztó edzések alakították. A Liver King perszóna egészen egy hónappal ezelőttig tartotta is magát, amikor napvilágra került egy megkérdőjelezhetetlen bizonyíték arra, hogy Liver King havonta 12 000 dollárnak, körülbelül 4 millió forintnak megfelelő összeget költ teljesítmény-fokozókra, tesztoszteronra, növekedési hormonra és egyéb szerekre.

Meghalt a király, éljen a király

Az internet egyik fele hangos “Megmondtam!” felkiáltásban tört ki, a másik fele, Johnson követői, pedig hatalmasat csalódtak. A leleplezés nem csak a szteroid-vádakat tette tisztába, de felfedte, hogy az egész felhabosított ősember-karakter egy zseniális marketingfogás része volt. Johnson napvilágot látott e-mailezéséből kiderült, hogy ez a karakter lényegében a reklámarca a táplálékkiegészítőket gyártó vállalkozásainak. A marketing recept ördögi: felépít egy karaktert, amely valamiféle kitalált ősi tanításokat követve nyers belsőségeket eszik, ami a legtöbb ember számára viszont rendkívül visszataszító, így erre megoldásként ő maga porított, tabletta formában is előállítja a marha heréből, szívből, májból és csontvelőből készült táplálékkiegészítőjét, amely már könnyen fogyasztható bárki számára, mindezt dobozonként 22 000 forintért.

Nem így néztek ki az ősemberek

Nem így néztek ki az ősemberek
Forrás: liverking.com

A terv bevált. Bár Johnson a Liver King megalkotása előtt is sikeres üzletember volt, mostanra különböző cégei együtt évente 100 millió dollár körüli árbevétellel rendelkeznek. Annak ellenére, hogy december eleji lebukása óta egy hónap eltelt, Johnson még mindig Liver King-ként él, vállalkozási még mindig virágoznak – annyi fennakadással, hogy jelenleg egy 25 millió dolláros per indult ellene, amely szerint hamis marketinggel tévesztette meg vásárlóit.

Nem ő lenne az egyetlen, aki ellen ilyen vádak fogalmazódnak meg, egyre több támadás éri például a Thor filmek címszereplőjét megformáló Chris Hemsworth színészt is, aki lenyűgöző fizikumával fitnesz applikációt reklámoz. Bárki nézhet ki így, ha követi a diétáját és az applikációban található edzéstervet, sejteti a reklám. Valójában viszont nagy valószínűséggel teljesítményfokozók támogatásával érte el fizikumát a színész, ami viszont nem jár az applikációhoz.

Nyers erőtlenség

Az ősi étkezés alapja Johnson szerint a nyers húsban és nyers belsőségekben bővelkedő étrend, de érdemes megemlíteni, hogy ez semmilyen körülmények között nem ajánlott emberi fogyasztásra. Néhány ritka kivételtől eltekintve a nyers hús fogyasztása rendkívüli veszélyekkel jár: szalmonella fertőzés, e.coli baktérium fertőzés, Liszteria-fertőzés, gyűrűsférgek, galandférgek és még sorolhatnánk. Van, aki számára ez a kockázat megéri, hiszen a főzés-sütés részben valóban csökkenti a húsok és belsőségek tápanyagtartalmát. Főzés közben a hús elveszítheti a A-, B-, C-, és D-vitamin tartalmának egy részét, valamint az ásványi anyag is kevesebb lehet benne. Ezek egy része elfolyik a húsból kifolyó folyadékkal sütés közben, de megmaradhat főzéskor, ha a lé is a szervezetünkben landol.

A hőkezelés azonban jócskán növeli az emészthetőséget, így a mérleg nyelve egyértelműen a hőkezelés felé billen. Olyannyira, hogy az emberi evolúció egyik nagy ugrása köszönhető annak a pillanatnak, amikor elődeink elkezdtek sütni-főzni. A hőkezelt ételeket könnyebb megrágni, könnyebb megemészteni, több tápanyagot könnyebben vihetünk be a szervezetünkbe, ezzel táplálva legtöbbet fogyasztó testrészünket, agyunkat. Richard Wrangram antropológus-professzor szerint a hőkezelés által vált az ember egy jóval hatékonyabb gépezetté, olyan élőlénnyé, amelyik az egyik legkevesebb időt szentel táplálkozásra az állatvilágban. A legtöbb ma élő állat életének jókora részét teszi ki csak maga a táplálkozás, az embernél viszont vajmi keveset.

Sületlenségek

Wrangham szerint akár 2 millió év is eltelhetett azóta, hogy először került hőkezelt étel valamelyik ősünk asztalára és bár az antropológusok nem értenek egyet a pontos dátumban, konkrét bizonyíték minimum 790,000 évvel ezelőttre teszi a dátumot. Abban viszont egyetértenek, hogy a hőkezelés megkönnyítette az emésztést és hatékonyabbá tett minket. Ez nem csak a húsra értendő, de a növényekre is. Krumplit, hüvelyeseket, gabonaféléket csak ritkán vagyunk képesek főzés nélkül megemészteni. Evolúciós léptékben, a hőkezelés megjelenésével a korai emberek emésztőszerveinek mérete csökkent, hiszen már nem volt rá szükség, agykapacitásunk pedig növekedésnek indulhatott.

A csimpánzok alapvetően növényevők.

A csimpánzok alapvetően növényevők
Forrás: Flickr

A nyershús, sőt a nyers zöldségek emésztése ma sem könnyű feladat: egy 1999-es kutatás nyers zöldségekkel táplálkozó nőket és férfiakat vizsgált, akiknek jelentős hányada 9-12 kg-ot veszített testtömegéből. Ez csábítónak hathat a diétázók számára, de árnyoldala, hogy a fogyás annak volt köszönhető, hogy a tesztalanyok egyszerűen nem voltak képesek elegendő tápanyagot bevinni és azt megemészteni. A csak nyers zöldségekkel táplálkozó nők 50 százalékánál amenorrhea, azaz a menstruációs ciklus leállása következett be, ami annak is lehet a jele, hogy az adott alanyok a nyers diéta közben egyszerűen nem képesek terhességre.

Csábító lehet őseinkre, esetleg más főemlősökre, mint a csimpánzokra úgy tekinteni, mint amely egy idilli, optimális állapota az evolúciónak, amitől eltávolodtunk, de a valóság nem ezt igazolja. Felix Warneken pszichológus, csimpánzokkal folytatott kísérleteket, melyek következtében megállapította, hogy bennük is megtalálható a hőkezelt ételek iránti preferencia. A tesztalany csimpánzok inkább a sült-főtt ételeket választották a nyerssel szemben, sőt, türelmesen várják amíg az ételüket elkészítik a gondozók. Ez a viselkedés sejteti, hogy a nyers húsok és zöldségek fogyasztása nem egy ősi, idealizált, paradicsomi állapot, amihez érdemes lenne visszakanyarodni, hanem egy kényszer azon élőlények számára, akik még nem tudják maguk hőkezelni a táplálékukat.

Torz ősember-kép

Johnson ősemberekről alkotott képe olyan sztereotípiákra épül, amely ravaszul válogatja ki, mit is jelenthetett ősembernek lenni. Körülbelül 2.8 millió évvel ezelőtt ugyanis a korai emberfélék még nem fogyasztottak húst nyersen sem. A következő évmilliókban is csak kis része volt a hús mindennapjaiknak, hasonlóan a mai emberszabásúakhoz, akik ma is csak elenyésző mértékben esznek húst.

A neandervölgyi-emberek feltehetően inkább szálkásak és alacsonyak voltak.

A neandervölgyi-emberek feltehetően inkább szálkásak és alacsonyak voltak.
Forrás: The Natural History Museum, London

 

Testfelépítésük sem hasonlított Johnsonéra, aki túlélési szempontból túlzottan izmos, testének fenntartása évmilliókkal ezelőtt teljesen lehetetlen lett volna – sőt, ahogy kiderült, teljesítményfokozók és különféle drogok nélkül még ma is az. A hamis ősember-kép esetleg a neander-völgyi emberből eredeztethető, akik nálunk, homo sapiens sapienseknél, valamivel zömökebb és erősebb élőlények lehettek. A Smithsonian magazin pusztán szórakoztatásból igyekezett megtippelni, hogy ki nyerhetne egy átlagos neander-völgyi és egy átlagos mai ember közötti harcban, de nem tudtak dönteni. A neander-völgyiek jó földharcosok lehettek izmos, zömök testfelépítésükkel, erős alkarjukkal, a mai ember viszont jóval hosszabb karokkal rendelkezik és állóképessége is magasabb, nehezebben fáradna el. Az biztos, hogy a Johnson fejében élő ősemberek nem léteztek, az emberi evolúció túlnyomó részében az emberfélék pusztán a túlélésre hajtottak és azt ették, amit találtak. A mai testépítőkre jellemző testfelépítés nem jelentett volna számukra előnyt a túlélésben.

Nyers minden

A belsőségek fogyasztása csupán a jéghegy csúcsa a fitnesz influenszereknél, amely a nézők nagy részében mély undort vált ki. Elterjedtebb a nyers húsfogyasztás, sőt a nyers tojásivás, amelyből 10-20 darabot is képesek egyben meginni néhányan, akik hisznek annak feltételezett csodálatos tulajdonságaiban. Bár a tojásfogyasztás az állatvilágban is elterjedt, hiszen a tojás rendkívül gazdag különböző tápanyagokban és fehérjében, nyers változata mégsem a legjobb választás. A nyers tojások ismert tulajdonsága, hogy szerencsétlen esetben szalmonellával fertőzöttek lehetnek, ami hastífuszt okozhat. Meglepő lehet viszont azok számára, akik az extra fehérjebevitel miatt fogyasztják, hogy a nyers tojás fehérjetartalma kevésbé hasznosul, mint a hőkezelt tojásé. A sült vagy főtt tojás kicsapódott fehérjéi ugyanis emészthetőbbek az emberi szervezet számára: körülbelül 30 százalékkal kevesebb fehérje hasznosul a tojásokban található körülbelül 7 gramm fehérjéből, ha nyersen fogyasztjuk azt.

Jóllakott szurikáta, tojásevés után.

Jóllakott szurikáta, tojásevés után.
Forrás: Flickr

A máj védelmében

Annak ellenére, hogy Johnson hatalmas bukása és szteroidhasználata megrendítette az ősember életmódot követőket, érdemes megjegyezni, hogy nem minden “tanítása” hibás. A máj, mint élelmiszer, alapvetően egy kiváló táplálék, magas fehérje- és vastartalommal, így fogyasztása valóban része lehet egy egészséges életmódnak. A máj és a belsőségek ráadásul kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint a hagyományos színhúsok, hiszen sok esetben a lemészárolt állat kevésbé ínycsiklandozó részei, mint a máj, here, gyomor, és egyéb belsőségek könnyen végezhetik a szemétben, ha nincs rá kereslet. A belsőségek fogyasztásának ráadásul gazdag kultúrája van, gondoljunk csak a magyar kocsonyára, szalontüdőre, pacalra, esetleg a pikáns marhagyomorból készült olasz trippára, az izlandi birkafejre vagy a gyakran turisták ijesztgetésre használt, birkagyomorból készült skót haggis-re – természetesen mindegyik biztonságosan hőkezelve fogyasztandó.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.