Az elhúzódó koronavírus-járvány, valamint az ez idő alatt bevezetett otthonteremtési, otthonfelújítási támogatások hatására az ingatlanárak emelkedése volt megfigyelhető az elmúlt időszakban mind a fővárosban, mind vidéken. A drágulás mértéke országos szinten meghaladja az 5%-ot.
A pandémia nemcsak az egyes emberek életét bolygatta meg, hanem a gazdaságra is hatással volt, így az ingatlanpiacra is. A kezdeti stagnálás után egyre több ingatlan jelent meg a kínálati piacon, ami részben az albérleti piacon bekövetkezett változásoknak köszönhető. A korlátozások bevezetése megnövelte a kertes családi házak iránti keresletet, ezáltal ott drágulás következett be.
Drágultak az ingatlanok
Az elmúlt két évet alapul véve a debreceni lakáspiac hatalmas növekedésen ment keresztül. Oka részben a tervezett és bejelentett nagyberuházások, valamint a tervezett gyárépítés. Így jelenleg a debreceni ingatlanok a legértékesebbek közvetlenül a budapestiek után.
Az Ingatlannet.hu felmérései alapján elmondható, hogy a debreceni ingatlanpiacon mind a téglaépítésű, mind a panel, mind pedig a kertes családi házak jelentős drágulása következett be az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A kertes családi házak átlagára mintegy 10%-kal emelkedett, a lakások árnövekedése 14% körüli. Az ingatlanok eladási árai az alábbiak szerint alakultak: a kertes családi házakért átlagosan 400 ezer, a téglalakásokért 615 ezer, a panellakásokért 482 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként. A panellakások ára hullámzó tendenciát mutatott a vizsgált időszakban. A kezdeti nagyobb mértékű, 5,4%-os drágulást visszaesés követte, majd újabb, immár kis mértékű, 1,5%-os emelkedés.
A kertes ingatlanokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a debreceni agglomeráció településein jóval megfizethetőbb áron lehet családi házat vásárolni, mint a városon belül, így ezeken a településeken a megnövekedett kereslet áremelkedést vont maga után. A fenti adatok a használt ingatlanokra vonatkoznak.
Mi a helyzet az új építésű ingatlanok piacán?
Az országos ingatlanpiacot vizsgálva látható, hogy az állami lakásprogram (CSOK) és a kedvezményes, 5%-os lakásépítési áfa visszaállítása árcsökkenést és mintegy 4%-os kínálatbővülést eredményezett az új ingatlanok piacán. Az országos tendenciával ellentétben azonban Debrecenben a kb. 6%-os kínálatbővülést a lakásárak mintegy 3%-os növekedése követte.
A megyeszékhelyek listáját is Debrecen vezeti, a cívisvárosban átlagosan háromszor annyiba kerül egy ingatlan, mint a lista sereghajtójaként szereplő Salgótarjánban.
Mi várható a közeljövőben a magyar ingatlanpiacon?
Ingatlanpiaci elemzők az ingatlan adásvételek számának emelkedését és az újlakás-piac felfutását prognosztizálják 2021-re a pandémia miatti 2020-as visszaesés után. A növekedés kis mértékben már érezhető, azonban a nagyobb fellendülésre az év második feléig várni kell. A kereslet élénkülését az otthonteremtési támogatások bevezetése, valamint a koronavírus-járvány miatt félbemaradt beruházások újraindulása is segíteni fogja.(X)
