Mesterséges méhlepény és agyjavító őssejtek – ilyen nagy jelentőségű újdonságokkal segítik a koraszülöttek túlélési arányát az uniós kutatások, ahogy ezekről a Horizonban, az EU kutatási és innovációs magazinjában olvasni lehetett.
Jelenleg a koraszülött csecsemőket gyakran intenzív gyógyszeres kezeléseknek vetik alá és lélegeztetőgépen tartják, amely levegőt pumpál a tüdejükbe. Ez az állapot erősen megviseli az amúgy is gyenge szervezetet és gyakran egész életükre kiható krónikus tüdőbetegséget okoz.
Világszerte 15 millió, az Európai Unióban pedig a szülések mintegy 7 százalékában több mint ötszázezer csecsemő koraszülöttként jön a világra, akik a 37. hetük előtt látják meg a napvilágot. A teljes terhesség 40 hetes, de ebben az utolsó három hétben sok fontos életfolyamat történik.
A koraszülöttek ellátásának gyenge pontja
Az újszülöttkori intenzív ellátás terén elért eredmények ellenére a koraszülöttek hosszú távú egészségi állapotának javításában elért előrelépés meglehetősen lassú. Évente a világon kétmillió koraszülött csecsemő veszti életét – még mielőtt egyáltalán az életük elindulna.
Egy 2010-es Global Burden of Disease tanulmány becslése szerint a koraszülések az öt év alatti gyermekek halálozásának és fogyatékosságának vezető okai – nagyobb mértékben, mint a malária vagy a tüdőgyulladás.
Mivel a túlélők lemaradtak fejlődésüknek a terhesség utolsó szakaszára tehető kulcsfontosságú mérföldköveiről, ezért ennek hosszútávú egészségügyi következményei is nagyobb kockázatot jelentenek. A koraszülöttek nagyobb valószínűséggel szenvednek légzőszervi problémáktól, például hörghuruttól és asztmától, és a gyakran fellépő agysérülés miatt számos idegrendszeri fejlődési rendellenesség is érinti őket.
A neonatológiai, vagyis újszülött gyógyászati eszközök néha életmentőek, ám a gyenge pontjuk, hogy ezek jó részét eredetileg felnőttek számára fejlesztették ki, és csak később csökkentették, méretezték át ezeket az újszülöttkori ellátáshoz. Emiatt gyakran rosszul idomulnak a csecsemők apró testéhez, nagyon invazívak és például károsíthatják az éretlen tüdőszövetet.
Sokszor napokig kell küzdeni egy-egy újszülött életéért, amihez invazív mesterséges lélegeztetést és külső tüdő- és vesetámogatást kell igénybe venni. Egy új, uniós támogatással zajló kutatási projekt ehelyett új megoldást keres. Az Európai Innovációs Tanács (EIC) Pathfinder programján keresztül támogatást kapott tavaly indult négyéves ArtPlac-projekt egy jobb alternatíva – az általuk mesterséges méhlepénynek vagy ArtPlacnak nevezett rendszer kidolgozásán munkálkodik.
A mesterséges méhlepény a szülőknek is segít
A cél az anyaméh körülményeinek szimulálása, ami potenciálisan csökkentheti a szövődményeket és javíthatja a legveszélyeztetettebb újszülöttek túlélését. Az anyaméhben a baba a természetes méhlepényhez kapcsolódik, amely tüdőként, veseként és tápanyagforrásként szolgál.
Ez a méhlepény a születés után már nem működtethető tovább, ezért a kutatók olyan eszközt fejlesztenek ki, amely a lehető legtermészetesebb módon helyettesíti a funkcióit. A baba köldökéhez csatlakozva a mesterséges placenta lehetővé teszi a csecsemő természetes fejlődését és gyógyulását, és kevésbé invazív alternatívát kínál a jelenlegi módszerekhez képest.
Az ArtPlac emellett megkönnyíti a szülők számára, hogy a kezdetektől fogva fizikai kapcsolatot tarthassanak gyermekükkel. A mesterséges lélegeztetőgépek nemcsak nagyon invazívak, de a szülők számára is szörnyű látványt jelentenek. Az ArtPlac a szülőknek lehetőséget ad, hogy közel kerüljenek a babához, és könnyebben kapcsolatba lépjenek vele.
A különleges mesterséges méhlepény 2024 utolsó negyedévében esik át a kezdeti in vitro tesztelésen. Ezt követi majd az in vivo tesztelés, amelyet egy koraszülött bárányon végeznek el. A cél az, hogy a következő néhány éven belül elvégezhessék az első klinikai vizsgálatokat csecsemőkön is.
Bár az egészségügyi ellátás terén elért fejlődésnek köszönhetően a 28. hét előtt született csecsemők több mint fele túléli már ezt az időszakot, nagy részük élethosszig tartó fogyatékosságot szenved. Még a késői koraszülöttek – a 32-37. hét között születettek – is fokozott kockázatnak vannak kitéve.
A koraszülés okozta agykárosodás, az úgynevezett koraszülöttkori enkefalopátia (EOP) például olyan hosszú távú rendellenességeket eredményezhet, mint az agyi bénulás, súlyosan károsodott kognitív funkciók, figyelemhiányos és hiperaktivitási zavar (ADHD) és autizmus spektrumzavar (ASD). Agykárosodást okozhat a születés alatti oxigénhiány (fulladás) vagy a születés körüli agyvérzés is.
Őssejtspray az orrba
Becslések szerint az összes agyi bénulásos eset egynegyede koraszüléssel hozható összefüggésbe. A koraszülöttek agysérülésének diagnosztizálása azonban bonyolult, és napokig vagy hetekig is eltarthat, ráadásul még ekkor is kevés lehetőség van a kezelésre.
A szokásos eljárás ilyenkor a hűtésterápia, amelynek alkalmazását a születést követő hat órán belül meg kell kezdeni. Ez nagyon megterhelő a csecsemőkre nézve. Egy uniós támogatással zajló kutatás a koraszülöttkori agysérülések hatékony alternatív kezelését szeretné kifejleszteni. A francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM) által vezetett PREMSTEM projekt idén év végén ér véget. Az Ausztrália, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Svájc vezető klinikusai, kutatói, az érdekeltek érdekvédelmi csoportjai és egy neonatológiára és gyógyszerfejlesztésre szakosodott ipari partner részvételével folyó munka az ArtPlachoz hasonlóan a PREMSTEM is a természet saját tervezéséből merít ihletet.
A köldökzsinórban a születés után visszamaradó vér egy különleges sejtfajtát, az úgynevezett őssejtet tartalmazza. Ezek a sejtek képesek sokféle sejtté, például csontvelősejtekké, vérsejtekké vagy agysejtekké fejlődni. Ez teszi őket nagyon értékessé a betegségek széles körének kezelésében. A PREMSTEM az adományozott köldökzsinórból származó őssejteket használja fel egy úttörő és könnyen kezelhető új kezelés létrehozásához, amely segíthet az újszülöttkori agysérülések gyógyításában.
Konkrétan egy egyszerű, őssejteket tartalmazó orrspray-t fújnak a baba orrába, ahonnan az őssejtek eljutnak az agyba, megtalálják a sérült területeket, és segítik az agyat az önjavításban. Az egyszerűnek tűnő, ám roppant frappáns ötlet tesztelése során a PREMSTEM kutatói sikeresen vizsgálták be a különböző beviteli rendszereket, amelyek közül több is hatásosnak bizonyult az agysérülések csökkentésében állatokon. Várakozásaik szerint 2026-ban kezdődhetnek meg az új kezelést emberi csecsemőkön tesztelő klinikai kísérletek.
E kutatási projektek sikere csecsemők milliói és családjaik számára jelenthet életbe vágó változást s még ha csak egy százalékukon sikerül is segíteni, már csodálatos eredmény lenne.
