Előfordulhat, hogy idén alacsonyabb lesz a növekedés a jelenleg várt másfél százalékos szintnél, de jövőre komolyan beindulhat a gazdaság – mondta a Tudás.hu-nak Suppan Gergely. A Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint a BMW és a CATL beinduló beruházása elképesztő hatást gyakorolhat a GDP-re. De a többi intézkedés és a nemzetközi kereslet is sokat hozhat és az MNB is segíthetné a növekedést.
Tavaly ilyenkor még 4 százalékos gazdasági növekedés volt kilátásban az idei évre, most pedig az 1,5 százaléknak „szurkolunk”. Menni fog ez még lefelé, vagy ennyire azért képes a magyar gazdaság?
Betonbiztosat még nem lehet mondani, hétről-hétre változik a helyzet. A harmadik negyedéves adatok napokon belül megérkeznek, azok alapján már pontosabb képet nyerhetünk.
A részadatok mindenesetre nem túl kedvezőek: az ipar és az aszály sújtotta mezőgazdaság is lefelé húzza a számokat, igaz a szolgáltatások hatása pozitív, és végre a kiskereskedelem is lendületet nyert, oldódni látszik az úgynevezett „óvatossági motívum”.
A reálbérek ugyan lehetővé tennének a mostaninál meredekebb fogyasztás-bővülést is, a pálya azonban már egyértelműen javul.
Mennyire veszélyezteti a még kissé törékeny fogyasztás-növekedést, ha romlik a helyzet a háborús vonalon? A napokban például arról jöttek hírek, hogy Ukrajna atomhatalommá válna.
Nyilván közvetetten kihatnak a vásárlási kedvre a háborús hírek, de a fegyveres konfliktus az infláció oldaláról befolyásolta markánsan a fogyasztást. Az árdrágulás mértékét azóta sikerült letörni, így a helyzet mondhatni normalizálódott.
Az energiaárak azonban nem álltak vissza a régi szintre, az ipar problémái így továbbra is fennállnak, s mindez versenyképességi gondokat okoz Európában.
Nagyobb meglepetések várhatók-e még idén a makropályában?
A lefelé mutató kockázatok vannak túlsúlyban, de jelentősebb eltérések már nem lesznek a célszámokhoz képest,
előfordulhat azonban, hogy valamivel alacsonyabb lesz a növekedés a jelenleg várt másfél százalékos szintnél.
A 2024-es növekedést lehúzta a tavaly ilyenkori tervezéshez képest, hogy a fogyasztás nem nőtt a béremelkedés alapján előre várható ütemben, a német gazdaság problémái és a gyenge európai kereslet visszahúzta az ipari termelésünket, egyes közelmúltban átadott termelőüzemek a tervezettől eltérően nem tudtak elindulni.
A BMW, a Mercedes, a CATL és a BYD beruházása is és számos más kapcsolódó fejlesztés is csak később fordul termőre. De mindezek hatása már bele van számolva a legújabb prognózisokba.
Mi teremti meg az alapot a jelenlegi helyzetben mesésnek tűnő, 3-6 százalék közöttire tervezett jövő évi növekedéshez?
Biztos, hogy fontos szerepe lesz a növekedésben a fogyasztás helyreállásának, ugyanakkor beruházási fordulattal is lehet számolni.
Ennek megágyaznak az állami programok, ugyanakkor a gigaberuházások is várhatóan bekerülnek már a statisztikába jövőre, ráadásul elkezdődhet végre a termelés is ezek keretében.
Javítja a kilátásokat, hogy a külső kereslet lassan izmosodik, erre még ráerősít az Európai Központi Bank kamatvágása is.
A német gazdaság ugyan dübörögni nem fog, de 2025-ben elérhetőnek tűnik a 0,8-0,9 százalék közötti növekedés, ami szintén támaszt ad a magyar gazdaságnak.
Nem túl karcsú ez, ha a 6 százalékos növekedési célhoz közelítenénk?
Ha minden motor beindul, akkor a közeljövőben elérhetőnek látszik akár a 6 százalék körüli GDP-emelkedés is.
A béremelések, a munkáshitel hatása a fogyasztásban remélhetőleg már az év elején láthatóvá válik, a kis és közepes vállalatok beruházásai pedig nagyjából a harmadik negyedévtől adhatnak löketet a gazdaságnak.
Inkluzív, azaz bevonó növekedés-ösztönzést tervezünk, amellyel remélhetőleg gyors hatás érhető el a gazdaságban.
A kormány fontos célja, hogy az alsó jövedelmi rétegek pozíciója javuljon, növekedjen a kiskeresetűek, a családok jövedelme, javuljon a tőkeszegény kkv-k pénzügyi pozíciója.
Mindezt a célt szolgálja a családi adókedvezmény megduplázása, a kedvezményes hitelek, a lakhatási támogatások körének a kiszélesítése, a kis cégeket támogató programok, például a nemrég bejelentett Demján Sándor program és még sorolhatnánk.
Menyi pénzt költ az állam a kkv-k beruházásainak a támogatására a különféle programokon keresztül?
Még kidolgozás alatt vannak az egyes programok, zajlik a költségvetés tervezése is, ezért végleges számok még nincsenek.
Az autóipar hozzájárulása meghatározó a magyar GDP-hez. Jövőre mennyit ad a szektor a növekedéshez?
Bízunk benne, hogy 2025-ben elindul a BMW és a CATL beruházása nyomán a termelés, csak ez a két fejlesztés elképesztő hatást gyakorolna a GDP-re.
Jelenleg hozzávetőleg félmillió autó készül Magyarországon, a BMW és a Mercedes bővítésével ehhez még hozzájön majd 150-150 ezer, majd a BYD felfutásával újabb 300 ezer darabszámmal lehet számolni.
Az autóipar súlya 3,5 százalék jelenleg a hazai gazdaságban, ha a termelés duplázódik, minimum ugyanennyit hozzá lehet adni majd a GDP-hez, de ezen felül még vannak tovagyűrűző hatások is.
Ezért is mondom, hogy a 6 százalékos növekedést „el lehet csípni”.
Ráadásul ott van még a kiépült, illetve kiépülőben levő plusz akkumulátorgyártó kapacitás is, amely tavalyhoz képest ötszörösére növeli majd az iparágban a termelést, így a GDP 1 százalékáról 4-5 százalékra nő az ágazat hozzájárulása.
A lényeg az, hogy a piacokon minél hamarabb legyen kereslet, mert akkor lesz tényleges termelés.
Milyen kockázatok láthatók nemzetközi oldalról az autógyártás iparágában?
Az idei évi növekedés közel lehetett volna a 4 százalékhoz, ha az elektromos autók piaca váratlanul nem zuhan össze 2024-ben.
A problémák igen szerteágazóak voltak: a németországi támogatások kivezetése, szabályozói negatív hatások, a töltőhálózatok és az akkumulátorok problémái, az értékvesztés, a másodpiac hiányosságai, a magas lízing és biztosítási díjak, a kínai versenytársak nyomása.
Az irány viszont egyértelmű, előbb-utóbb, de legkésőbb 2035-re meg kell történjen az átállás és a technológia szépen fejlődik. Remélhetőleg jövőre már beindulnak újra a kedvezőbb tendenciák a szektorban.
Új elnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak 2025-ben. Számítanak arra, hogy a központi bank is „beszáll” a növekedés támogatásába?
Nagy Márton miniszter úr többször is jelezte, hogy jó néven venné a kormány egy új növekedési hitelprogram indítását a jegybank részéről.
Amennyiben a piaci feltételek megengedik, az MNB is segíthetné a növekedést a kamatok további, fokozatos csökkentésével, de értjük, hogy szűk a mozgástér erre.
Régi problémája a magyar gazdaságnak a duális szerkezete. A bejelentett programok javíthatnak a kis és közepes vállalkozások pozícióján a multikkal szemben?
Vannak már biztató adatok, amelyek azt mutatják, hogy a termelékenységben csökkent a különbség a nagy tőkeerős vállalatok és a hazai kkv-k között, de még igen jelentős a kisebb cégek lemaradása.
Ezért teendő még van bőven, az állami eszközök épp azt a célt szolgálják, hogy a kkv-k digitalizációja, hatékonysága javuljon, méretgazdaságosan működjenek. Csak így érhető el az a bizonyos „magas nyomású gazdaság”.
Az egyik legnagyobb hazai probléma az, hogy a cégstruktúra töredezett, ezért koncentrálódásra van szükség: azok a cégek pedig amelyek nem képesek hatékonyan működni, vagy megszűnnek vagy felvásárlás vár rájuk.