Esterházy-kincs – Fellebbez az Esterházy Magánalapítvány

Egy látszólag inaktív vulkán alatt is lehet magmatározó
2021-05-12
Dekorációs ötletek minden anyukának és apukának
2021-05-12
Show all

Esterházy-kincs – Fellebbez az Esterházy Magánalapítvány

Fellebbez az Esterházy Magánalapítvány a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen, miután a másodfokú bíróság is elutasította igényét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben – közölte a magánalapítvány.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva utasította el az Esterházy Magánalapítvány keresetét tárgyaláson kívüli ítéletével.

Keresetében az Esterházy Magánalapítvány tulajdonjogának megállapítását kérte a magyar állammal szemben bizonyos műkincsekre. A magánalapítvány emellett azt akarta elérni a bíróságon, hogy az Esterházy-kincseket ismét együtt, az Iparművészeti Múzeumban mutassák be az 1923-ban megkötött letéti szerződésnek megfelelően.

A magánalapítvány a hivatalos kézbesítést követően szakértőivel megvizsgálja az ítéletet és annak indoklását, és szándékai szerint tovább viszi az ügyet a Kúriára és az Alkotmánybíróságra, valamint a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítve akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára is.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint nem bizonyítható, hogy a Tanácsköztársaság időszakában Magyarországra szállított és köztulajdonba vett, a Herceg Esterházy Hitbizomány vagyonába tartozó műtárgyak alkotórészi/tartozéki kapcsolatban álltak volna a fraknói Esterházy-várral, így a hitbizományok megszüntetésekor Esterházy-magántulajdonba kerültek volna.

Az ítélőtábla szerint Magyarország joghatósága annak következtében állt be, hogy a hitbizományi birtokosok nem szállították vissza Fraknóra a műtárgyakat, holott azok tulajdonjogát a Tanácsköztársaság bukása után, már 1919 augusztusában visszakapták. Az utolsó hitbizományi birtokos 1923-ban saját akaratából kötött letéti szerződést a műtárgyak Iparművészeti Múzeumban való elhelyezéséről.

A perbeli műtárgyak kivétel nélkül a hitbizományi vagyonba tartoztak, amikor 1949-ben hatályba lépett az államosításukról szóló törvény. Ezzel a műtárgyak a magyar állam tulajdonába kerültek – érvelt ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla.

Az Esterházy Magánalapítvány ezzel szemben úgy véli, hogy a bíróság nem vette figyelembe

sem az elsőfokú eljárás súlyos eljárási hibáira vonatkozó kifogásait, sem pedig az elsőfokú ítélet alapvető tartalmi hibáit és hiányosságait.

Az Esterházy Magánalapítvány hangsúlyozza: szándékuk szerint a tárgyak továbbra is mindenképpen Magyarországon maradnak, a magyar állam kezelésében.

A magánalapítvány a perbe vitt műtárgyak magyarországi védettségét  tiszteletben tartja, ám a gyűjtemény művészettörténeti és kulturális egységének helyreállítását kiemelkedően fontosnak tekinti a tárgyak kutathatóságának biztosítása és a lehető legszélesebb nagyközönség számára történő bemutatása mellett. A magánalapítvány pernyertessége esetén egy budapesti kulturális központ létrehozását is tervezi – közölték.

 

Cikk küldése e-mailben
MTI
MTI

Comments are closed.