Naponta érkeznek a változó és nem mindig legpontosabb információkat tartalmazó hírek a Kínából érkező koronavírus-járványról. Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanára szerint a kórokozó ellen májusra dolgozhatják ki a védőoltást, de a biztonsági tesztek elvégzése miatt leghamarabb egy év múlva alkalmazhatják. A vírus kimutatására szolgáló tesztet viszont a WHO már múlt héten postázta hazánknak. A professzor nem számít Európában komoly járványra, mint ahogy egyes elképzelésekkel szemben egy vészes influenza-világjárványra sem.
Bár voltak, akik egy új vírusról szóltak, de a 2019-nCoV névvel illetett kórokozó csupán a már ismert emberi koronavírus új változata
– mondja a mikrobiológus professzor.
A koronavírusok, örökítő anyagukat tekintve, burokkal rendelkező RNS vírusok, méghozzá ezek közül is a legnagyobb genetikai állománnyal bírnak. Míg a szintén elég masszívnak tekinthető és szintén RNS-vírus HIV genomja tízezer bázispárból áll, ennek a koronavírusnak csaknem 30 ezerből. A vírus szaporodása igen bonyolult, ezért nagy esélye van a gazdasejtbe került vírus örökítő anyagán belüli molekuláris szintű átkereszteződésnek. Ugyanakkor hiányzik a DNS-vírusok szaporodásánál meglévő ellenőrző mechanizmus, ezért ezek a koronavírusok „nyakló nélkül” szaporodnak, bár a „genetikai csiki-csuki” nyomán keletkező utódvírusok 90 százaléka nem fertőzőképes, csakhogy a nagy számok törvénye alapján a megmaradó tíz százalék is bőven elég a járvány továbbvitelére – teszi hozzá Nagy Károly.
A kórokozó azért kapta a nevét, mert elektronmikroszkópos átnézeti képén a gömb alakú központi testet fehérjegömböcskék veszik körül, ami egy drágakövekkel ékesített koronára emlékeztet.
Először madarakból mutattak ki ilyen vírusokat, s azóta nagyon sokféle fajból különítették el ezeket. Ezek ellen már van oltóanyag is. Emlősökben később jelentek meg, de, ahogy a madarakból, úgy a vírusok az emlősökből is átjuthatnak emberre. Ez történt a 2003-ban indult SARS járvánnyal, aminek vélhetően barlangi denevérekből indult koronavírus kórokozója a gazda elfogyasztása után átjuthatott a cibetmacskákhoz tartozó pálmasodróra, ami viszont kedvelt csemege Kína délebbi vidékein.
Most is a denevéreket gyanúsítják, de nem úgy, hogy az emberek megeszik ezeket, hanem mert az állattartó helyeket az ott gyakori rovarseregek miatt sűrűn látogatják és röptükben ürítenek, ami feltehetőleg a fertőzés forrása.
Nagy Károly ehhez hozzáfűzte, hogy az utóbbi évtizedekben a legtöbb járvány sajnos Ázsiából indult, ahol mind az állatpiacok, mind az állattartó helyek közegészségügyi, higiéniai körülményei nagyon gyengék.
A vírus kimutatása lényeges kérdés, hiszen ez a kórokozó a SARS vírusával és az influenzavírussal ellentétben már a tünetek megjelenése előtt – minden valószínűség szerint cseppfertőzéssel – átjuthat egyik emberről a másikra. Tulajdonképp emiatt sincs nagyon sok értelme hőkamerákkal vizsgálni a repülőtéren Kínából érkezőket.
A vérből, vizeletből, nyálból a vírus RNS-ének detektálásával igazolják a fertőzést, méghozzá néhány órán belül. A WHO által küldött kimutatási teszt már megérkezett Magyarországra, tehát a Kínából érkezett repülőről elszállított lázas, majd még aznap fertőzésmentesnek bizonyult másodpilótát szerencsére már ezzel tudták megvizsgálni.
Beszélnek a nyálból 20 perc alatt eredménnyel szolgáló gyorstesztekről is, ám a professzor még nem tud ilyenekről. A védőoltáson viszont már dolgoznak, a SARS ellen kidolgozott vakcinák alapján a WHO három céget bízott meg a vakcina kifejlesztésével. Ezek vélhetően legyengített vírusokat tartalmaznak majd és az Orvosi Mikrobiológiai Intézet korábbi vezetője szerint májusra minden bizonnyal készen lesznek, még ha a biztonsági vizsgálatok miatt csak egy év múlva olthatnak velük.
A koronavírus a szabad levegőn néhány óra alatt elpusztul, ezért közeli kontaktusra van szükség a fertőzés elkapásához. Ha valakire rátüsszentenek, az elkaphatja, de két méternél nagyobb távolságban már nem biztos a fertőzés, amit a jobb minőségű maszkok kivédhetnek, de az olcsóbbak az apróbb cseppeket átengedhetik.
A mostani vírus felszínén lévő és a sejtek megfertőzésében döntő szerepet játszó „fehérjehorgonyok”, receptorok 70 százalékban azonosak a SARS vírussal, de van közös receptoruk az influenza kórokozójával is. A Vuhanból indult vírus kapcsolódási erőssége viszont gyengébb a SARS kórokozójáénál, aminek a virológus szerint a tünetek súlyosságában van jelentősége. Mivel a jelentések szerint kezdetben enyhébbek a tünetek, sokszor rá sem hederítettek az emberek, influenzának vélve a betegséget.
Míg a SARS vírus mortalitása 9,6 százalékos volt, addig a mostani járványban ez eddig 2,8, ami ugyan később emelkedhet, de a két év alatt lecsengett SARS értékét Nagy Károly szerint nem éri el.
Fontos, hogy az eddig megbetegedettek 75 százaléka 40 évnél idősebb volt, szív- és érrendszeri betegségben, magas vérnyomásban, vagy cukorbetegségben szenvedett, ráadásul 73 százalékuk férfi.Nagy Károly szerint, ahogy a SARS-vírus sem okozott nagyobb problémát Európában, úgy most sem lesz kontinensünkön, vagy Észak-Amerikában nagyobb járvány. Itt az általános közegészségügyi biztonság sokkal jobb, a diagnosztika gyorsabb és központosított, valamint az emberek is öntudatosabbak e téren. 2016-ban Hollandiában gyermekek között kitört egy emberi koronavírus járvány, de azonnal izolálták, s a pár száz eset közül egyik sem vált súlyossá.
A hörgőket és tüdősejteket pusztító (emiatt lép fel tüdőgyulladás) vírus ellen kétféle gyógyszert is adhatnak, mindkettő gátolja bizonyos fokig a kórokozó szaporodását. Ezek a hatóanyagok egyúttal HIV-ellen is hatnak: a lopinavir és a ritonavir. Némi sikerrel mindkettőt kipróbálták már Kínában. Az ebola ellen bizonyított remedesevir-től is sikert remélnek, de ezt még nem próbálták ki.
Egyesek szerint ma a világ minden tudományos és műszaki fejlettség ellenére védtelenebb a világjárványok ellen, hiszen minden kórokozó pillanatok alatt átjut a világ egyik feléből a másikra. Különösen egy jövőbeni súlyos influenzajárvány veszélyét emlegeti a sajtó. Nagy Károly azonban derülátó. Tájékoztatása szerint három éve egy izraeli cég kidolgozott egy olyan védőoltást, ami az összes elképzelhető influenzavírus változat ellen hatásos lesz. Két és fél éve hét országban, köztük hazánkban, többezer emberen elkezdték a biztonsági teszteket és a németek által koordinált folyamatról egy közelmúltban tartott szűkkörű szakmai megbeszélésen az szivárgott ki, hogy a vakcina jól működik. Emellett két másik hasonló védőoltás is készül. S ha az évente változó influenzavírus ellen lehet ilyenfajta oltást kifejleszteni, miért ne lenne esély egyetlen oltásra az összes koronavírus ellen?
A szakértő szerint a jóval nagyobb genommal (örökítő anyaggal) bíró koronavírusban az influenzavírusnál sokkal mélyrehatóbb genetikai változások történnek, ezért ez nehezebb dió. Bár, ha az ebola ellen másfél év alatt sikerült védőoltást kidolgozni, s mára három működő oltás is létezik, talán ez is megoldható egyszer.
Változó oltási menetrend, változatlan fegyelem
A fenyegető világjárványok árnyékában érthető, ha előtérbe kerül az emberek viszonya a védőoltásokkal. Az interneten itt-ott hangosan agitáló oltásellenesek propagandája szerencsére hazánkban elenyésző hatást kelt, hiszen a gyermekek kötelező oltásainak terén az országos statisztikák a húsz, harminc évvel ezelőttihez képest sem változtak, ma is 98-99 százalékos a beoltott gyermekek aránya – tájékoztat Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, a vedooltas.blog.hu szerkesztője.
A kötelező oltások köre persze a járványügyi helyzetnek megfelelően változott. A Föld színéről eltüntetett fekete himlő ellen például 1982 óta nincs oltás, s hasonlóképp kivezették a gyermekbénulás ellen korábban használt, kevésbé biztonságos oltást, a Sabin cseppeket. Bekerült viszont például a tüdőgyulladást és gyerekkori agyhártyagyulladást is okozó pneumococcus és Haemophilus influenzae b nevű baktériumok elleni vakcina. Ugyan nem kötelező, de a szülők 75-80 százaléka önként is beadatja a méhnyakrákért felelős HPV elleni oltást gyermekének, jóllehet ez nem túl régóta létező lehetőség.
Amivel a szakemberek nem igazán elégedettek, az az influenza elleni védőoltás helyzete. Az állam minden évben megrendel több mint 1 millió dózist az éppen várható vírustörzs elleni oltásból, amit térítésmentesen adnak a kockázati csoportoknak (időseknek, krónikus betegségben szenvedőknek, egészségügyben dolgozóknak stb.). Sajnos az influenzaszezon végén mindig százezres mennyiségek maradnak meg még ebből a kontingensből is, és ebben az elmúlt években sincs nagy trendváltozás. Igaz, látni kell, hogy ezt az oltást évente újra be kell adatni, úgyhogy össze sem lehet hasonlítani mondjuk egy kanyaró elleni oltással, amiből összesen kapunk kettőt.
Sajnos a vírus változékonysága túl nagy, így a jelenlegi oltások mellett további probléma, hogy nem mindig sikerül előre tökéletesen eltalálni, hogy mely kórokozótörzsek ellen rakják össze a vakcinát – márpedig előre tippelni muszáj, hiszen a legyártásához aztán megfelelő időre van szükség. Emiatt az influenza elleni vakcina a széles körben használt védőoltások között sajnos a legrosszabb hatásosságú (más kérdés, hogy még ez a védelem is nagyon fontos lehet egy eleve kockázatos betegcsoportnál, úgy, hogy nagy esetszám fog előfordulni egy teljesen szokásos influenza-szezon alatt is).
Hazánk egyébként úgy az átoltottsági százalékokat, mind a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek megbetegedési gyakoriságait tekintve kiugróan és fölényesen jobb statisztikákkal rendelkezik, mint akár keleti, akár nyugati szomszédjai. Nyugaton az oltásellenesség miatt rosszabb az átoltottság, Keleten pedig az előző ok mellett sokszor nincs elegendő vakcina sem, és ami van, azt sem tudják megfelelően eljuttatni, különösen a legelmaradottabb térségekbe.
A hazai helyzet ugyan minden szépítés nélkül posztszocialista örökség, az egyén és a közösség érdekei közti értékválasztásban az utóbbi nagyobb hangsúlyával, de ennek köszönhető, hogy járványügyileg a nagyon kevés „béke szigetének” számító ország között vagyunk Európában. Legutóbb az Alkotmánybíróság által is törvényesített helyzet fennmaradásához azért az is kell, hogy bár a tudomány és az orvoslás iránt világszerte csökkenő bizalom nálunk is megfigyelhető, de messze nem olyan mértékben, mint másutt, és szerencsére talán legkevésbé a védőoltások esetében.
Nyugaton az egyéni érdekek e téren történő előtérbe helyezésének meglett a böjtje, mert felütötték a fejüket a korábban eltűnt(nek hitt) fertőző betegségek. A több tízezer kanyarós esetre, sőt halálos áldozatokra válaszul az USA-ban, Franciaországban, Németországban, Ausztráliában és Olaszországban most szigorítanak a közegészségügyi szabályokon, hol közvetlen, hol közvetettebb eszközökkel, de elmozdulva a közösség érdekének erősebb kikényszerítésének irányába.
Palugyai István