A Biodóm a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves része, amit az intézmény azzal is hangsúlyozni szeretne, hogy állandó jelleggel, bár az eredeti tervekhez képest csökkentett tartalommal év végén megnyitják a városi oázisnak képzelt, állatokkal és növényekkel betelepített óriásbuborékot. Az intézmény emellett felkészül a száj- és körömfájás elleni védekezésre is.
Decemberben az eredeti tervekhez képest a Fővárosi Állat- és Növénykertben megnyílik a Biodóm. Annak érdekében, hogy a kormány és a főváros közti politikai szembenállást évek óta megszenvedő, felépülése óta üresen álló létesítmény ne szitokszó legyen sokak szemében és váljon világossá az emberek számára, hogy az állatok és növények bemutatására tervezett hatalmas buborékegyüttes az állatkert szerves részét képezi, némileg megváltozott koncepcióval és korlátozott tartalommal megnyitják a nagyobbik részét.
Sós Endre, az állatkert jelenlegi első embere, természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója ma számolt be az intézmény tavalyi eredményeiről és idei terveiről, s ennek részeként jelentette be a jelentős hírt. Ugyan eredetileg a miocénkori Magyarország éghajlati viszonyait visszatükröző hatalmas belső térben elefántok, törpecsimpánzok és más egzotikus állatok kaptak volna helyet, ám erre még várni kell.
Viszont arra lehetőséget láttak, hogy 350 milliós saját forrásból földet, növényeket és állatokat telepítsenek a Biodómba, ahol az ember és a természet együttélésének élményét szeretnék bemutatni a látogatóknak. Egy városi oázist szeretnének nyitni, ahol padokon lehet majd megpihenni és virtuális valóság berendezésekkel távoli tájak elevenednek meg, miközben a Nagyszikla belsejében megszokott látványos állatbemutatókat is itt folytatják majd.
Ezzel az állatkert bejárható területe egy hektárral bővül. Az akváriumi tereket továbbra is szárazon, vagyis zárva tartják.
Persze a Biodóm fenntartása még most is veszteséges, bár tavaly már a passzívumot sikerült csökkenteni az olyan, összességében százezer látogatót vonzó rendezvényekkel, mint a két fénydóm, a lampionfesztivál, a World Press Fotó kiállítás vagy a filmforgatások, amik szintén jelentős bevételt hoztak.
A most zárult őslénybemutatót csak az elmúlt másfél hónap alatt több mint 46 ezren látták. A külső állatkifutókat is megnyitották, ahol egyszerűen tartható fajokat, szürkemarhákat, bivalyokat, sörényes juhokat és tevéket mutatnak be.
Április 10-étől pedig több mint hat héten át egy rendhagyó akvarisztikai és képzőművészeti kiállítás lesz látható, igaz halak és vízi állatok nélkül.
Az Art Aqua kiállításon az alkotók a fotográfia, a szobrászat, a festészet eszközeivel, vízi és vizes installációkkal, LED-falakon kivetített vizuális művészeti alkotásokkal, fény- és hangeffektusokkal, valamint növényekkel stílusosan berendezett „biorb” kreációkkal reflektálnak a vízre, mint témára.
A kiállításhoz egy interaktív alkotóműhely is tartozik majd, ahol a gyerekek kipróbálhatják a kreativitásukat, és saját maguk is létrehozhatnak különféle művészeti alkotásokat.
Az állatkert egyébként tavaly az elmúlt húsz év harmadik legjobb évét zárta, 1 millió 120 ezer látogató volt, s a bevétel az 5 milliárd 240 millió forintot is meghaladta. Ezzel elérték, hogy a főváros által adott, amúgy tavaly 50 százalékról 34 százalékra csökkent működési támogatás fennmaradó részét képesek kigazdálkodni.
A tavalyi változások közül Sós Endre kiemelte, hogy jegesmedvék helyett barnamedvék láthatók a Kissziklán, s nagyobb lett a vombatok és az ázsiai vadkutyák kifutója.
Az idei újdonság az állatkert számára felajánlott szja egy százalékokból a szavannakifutó megújítása, ahol az orrszarvúak a teljes területet igénybe vehetik az antilopfélékkel társbérletben.
A máshová költöző szurikáták helyén új kilátópontot építenek, a zsiráfokat pedig új helyről lehet majd etetni. Ezzel párhuzamosan felújítják a kifutó belső tereinek helyet adó állatházat is. Megújul a kert úthálózata, lesz elektromos rollertároló és új, kávézóval összekötött ajándékbolt is, ahol saját termesztésű növényeket is árusítanak majd.
Az állatkert jelenleg mintegy 730 állatfajt mutat be, s ezzel a hasonló intézmények között a fajgazdagságot tekintve az előkelő hatodik helyet foglalja el.
Új zsiráfbika érkezik, a szibériai tigriseknél pedig az új hím érkezése után valószínűleg szaporulat várható.
A száj- és körömfájás az állatkert mintegy 540 állatát veszélyeztetheti, köztük a párosujjú patások mellett az elefántokat és a tapírokat is.
A betegségre fogékony állatok érdekében az intézmény korlátozásokat vezetett be, bezárták például az állatsimogatót és csökkentették a látogatók mindenféle közvetlen kapcsolatát az állatokkal, például az etetéseket is megtiltották.
A gazdasági udvarba érkező összes autó és ember fertőtlenítő szőnyegen megy keresztül.
Ezeket a Fővárosi Állat és Növénykert önkéntesen vezette be, nem úgy, mint a győri testvérintézmény, amelyet a megyében terjedő járvány közelsége miatt be is tártak. Az állatorvos igazgató kiemelte a betegség rendkívüli fertőzőképességét, mint mondta, a vírust akár 40 kilométerre is el tudja vinni a szél.
Az állatkertek egyébként egy európai jogszabály alapján mentességet kapnak az esetlegesen megfertőződő állatok leölésére. Ilyenkor hermetikusan elzárják és vakcinázzák őket, igaz, ilyenkor a védőoltást kapott egyedeknek életük végéig ugyanabban az állatkertben kell, hogy maradjanak.
Erre azonban remélhetően Budapesten nem kell hogy sor kerüljön – hangsúlyozta Sós Endre.
