Jön a kullancsszezon – Mennyire kell félnünk a Lyme-kórtól?

Ingyenes bohócdoktoriskolába várják az érdeklődőket
2021-04-28
A mélytengerek óriási mértékű faji sokszínűségét és helyi különbözőségeit tárták fel tengerbiológusok
2021-04-29

Jön a kullancsszezon – Mennyire kell félnünk a Lyme-kórtól?

Az enyhe telek és az emberi terjeszkedés rendkívül kedvező feltételeket teremt a kullancsok terjedéséhez, így a nagy számok törvénye alapján egyre nagyobb az esély arra is, hogy fertőzött példánnyal találkozzunk. Cikkünkből kiderül, hogy jutottunk idáig és mire számíthatunk a jövőben.

Kovács Szilvia

A globális klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata az elmúlt időszak egyik leginkább kutatott területe. A legtöbben ennek kapcsán a hőhullámok miatti halálozásokra gondolnak, ezért elsőre talán furcsának tűnhet, hogy kerülnek itt képbe a kullancsok.

Nos, az is a klímaváltozás számlájára írható, hogy az átlaghőmérséklet növekedése, a telek enyhülése és a hosszabbodó vegetációs időszak révén az ízeltlábúak, így a kullancsok által terjesztett betegségek gyakorisága is egyre inkább növekszik. Egyes adatok szerint a Lyme-kór éves előfordulása 1998 és 2011 közt például megkétszereződött.

Szakértők szerint mindez azzal magyarázható, hogy a kullancsok nagy része a kemény fagyos napok számának csökkenése miatt könnyebben áttelel a talajszinten vagy az avarba bújva, így a tavasz közeledtével akár 90 százalékuk is újra előbújhat és új gazdát kereshet magának.

Enyhébb teleken, 5-6 °C felett ráadásul télen is aktívak lehetnek, így a kullancsok elleni védekezést már nemcsak tavasztől őszig, hanem egész évben észben kell tartanunk. Ennek kapcsán érdemes tudni, hogy egyik kullancsriasztó sem nyújt 100 százalékos védelmet, így mindig érdemes átnézni magunkat, ha hosszabb ideig a szabadban tartózkodtunk. És ehhez nem is kell túlságosan messzire menni, a jószágokat ugyanis már saját kertünkben is összeszedhetjük – figyelmezteti a tudas.hu olvasóit Kovács Szilvia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusának egyetemi docense.

Ha néhány órán belül észleljük és eltávolítjuk a ránk kapaszkodott kullancsot, akkor nagy baj nem lehet, ennyi idő alatt ugyanis még épp hogy csak nekilát a vérszívásnak. Attól sem kell félnünk, hogy eltávolítás közben esetleg beszakad a feje, az ugyanis tulajdonképpen nincs is neki, az ember bőrébe csak erős, kampószerű szájszervét akasztja be. Számunkra legveszélyesebb része azonban nem ez, hanem a béltartalma, amit visszaöklendezve tudja testünkbe juttatni az általa esetlegesen hordozott kórokozókat.

Madártaxi kullancsoknak

A kullancsok és az általuk hordozott betegségek terjedéséért azonban nem csak az enyhülő téli évszak okolható, a helyzet ennél jóval összetettebb. Mivel ugyanis a kullancsok akár madarakból is átvihetik a Lyme-kórt okozó baktériumokat, azt is fontos figyelembe venni, hogy a klímaváltozás hatására miként tolódik el a potyautasokat szállító madárfajok élőhelye és vonulási útvonala. Így ugyanis a betegség olyan helyeken is megjelenhet, ahol korábban a szakemberek még nem találkoztak vele, ami nagyban nehezítheti a helyes diagnózis gyors felállítását.

Hogy ez a hatás a lehető legpontosabban ismertté váljon, Daniel Becker és Barbara Han amerikai kutatók vizsgálatukban megpróbálták beazonosítani a lehető legtöbb olyan madárfajt, amelyből a kullancsok potenciálisan átvihetik a Lyme-kórt okozó baktériumot.

Gépi tanulással a paraziták ellen

Korábbi vizsgálatok alapján 91 ilyen madárfajt ismertünk, így a kutatók abból indultak ki, hogy mesterséges intelligencia segítségével összehasonlították ezek és további 4.691 madárfaj testméretét, étrendjét, várható élettartamát, globális elterjedését, szaporodási viselkedését, globális elterjedési területét és vonulási stratégiáját, valamint az állatok stresszhormon szintjét, ami befolyásolhatja a fertőzésekre való hajlamukat.

A Global Ecology and Biogeography szaklap januári számában közölt tanulmány szerint 21 olyan új madárfajt sikerült azonosítani, ami a korábban ismert fajokon kívül baktériumhordozó lehet. Az egyik potenciális szállítócsapatot például a rigófélék jelentik, melyek a földön keresgélve igen gyakran találkozhatnak kullancsokkal.

Itt persze nem kimondottan az egyik leggyakoribb európai madárfajunkra, a fekete rigóra kell gondolni, melynek városi példányai legtöbbször egyáltalán nem vonulnak el télire. A tanulmány szerint az egyik potenciális kullancsterjesztő az Észak-Európában és magashegységi erdőkben költő örvös rigó, amely ősszel délre, a mediterrán területekre vonul. Mivel a klímaváltozás miatt éppen a magashegységi és az északi hűvösebb területek melegedhetnek fel leghamarabb, e faj vonulási útvonala ennek megfelelően szintén eltolódhat majd. Félreértés ne essék, a madarak nem terjesztik közvetlenül a betegséget. De ha a fertőzött kullancsokat új területekre szállítják, az növelheti az ott lakók fertőzésének kockázatát. Márpedig erre a madarak élőhelyének észak felé tolódásával egyre inkább számítani lehet.

Trópusi és szubtrópusi látogatók

Hasonló a helyzet az idegenhonos kullancsok terjedésével is, madárháton utazva ugyanis az ő esélyeik is egyre jobbak. E fajok igénye az élőhelyet és a mikroklímát tekintve persze fajonként más és más. Annyi azonban bizonyos, hogy a madarak tavaszi visszaérkezésétől a következő téli időszakig kényelmesen táplálkozhatnak, túlélhetnek – mutat rá Dr. Kovács Szilvia. Magyar kutatók így találhattak rá korábban a krími-kongói vérzéses láz vírusát potenciálisan terjeszteni képes kullancsfaj egy példányára a Margit-szigeten, de mint azt akkor is hangsúlyozták, a befogott egyed a vírust ténylegesen nem hordozta. A helyzet persze így is sokat mond a trópusi, szubtrópusi kullancsfajok terjedési sebességéről.

Ilyen taxizás persze idáig is előfordult, korábban azonban ezek a madarak telelőhelyéről érkező, meleg klímát kedvelő potyautasok egész egyszerűen megfagytak a következő téli zimankóban, a kemény mínuszokhoz ugyanis nincsenek hozzászokva. Ha azonban melegszik a klíma és eltűnnek a hosszabb fagyok, ezek a kullancsok is egyre könnyebben túlélhetnek és akár tartósan is megtelepedhetnek, kórokozóikkal együtt.

A stabil populáció kiépítése már más kérdés. Ehhez ugyanis értelemszerűen az is kell, hogy a párzáshoz ellenkező ivarú példánnyal is találkozzanak, amire jelen pillanatban még kicsi az esélyük. Gazdát viszont fognak keresni maguknak, és ha fertőzöttek, akkor a kórokozót is terjeszthetik kényük kedvük szerint.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close