Mutatunk néhány frissen nyíló kiállítást, amit érdemes megnézni a hétvégén.
Csodálatos Selyemút
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban nyílt friss kiállítás. A tárlat a kínai kultúra egy különleges szegmensét mutatja be, hiszen a selyemkészítés ősi technikáját ötvözi a mai viseletkultúra bemutatásával. A kiállított selyemruhák mai tervezők alkotásai, amelyek reflektálnak erre a gazdag örökségre, megjelenítve azokat az ábrázolásokat, motívumokat, amelyek az ősi Kína hagyományaira reflektálnak.
A tárlat három részből áll. Az első rész A selyem és a Selyemút címet viseli, a második az ősi selyemmintákat mutatja be, a harmadik rész középpontjában pedig az ősi kínai selyemminták megújítása és a jelenlegi selyemművészet mintáinak alkalmazása áll. Ezeken keresztül mutatják be a kínai selyemművészet művészi fejlődését.
A Lengyel család története
A bútorairól híressé vált Lengyel Lőrinczet és leszármazottait, történeteiket, alkotásaikat bemutató tárlat nyílt a szegedi Új Zsinagógában.
A január 31-ig megtekinthető tárlat korabeli fényképek, dokumentumok és néhány bútor segítségével idézi fel az egykor a város legnagyobb adófizetői közé tartozó Lengyel (eredetileg Pollák) család történetét, amelynek ősei az első szegedi betelepülők között lehettek a 18. század végén.
Lengyel Lőrincz 1858-ban alapította meg kárpitosvállalkozását, amely bútorkereskedelemmel is foglalkozott, majd tevékenységét bútorgyártással és temetkezési termékek forgalmazásával is bővítette. A császári és királyi szállító címet viselő cég készítette az 1896-os millenniumi kiállítás nagy díszsátrát és berendezését. Megrendelést kaptak az újjáépített budai palota főhercegi lakosztályának berendezésére, valamint Faragó Ödön tervei alapján legyártották Erzsébet királyné kerti házának népies-magyaros bútorait is. Ezt a kollekciót előbb az Iparművészeti Múzeumban, majd a párizsi világkiállításon is bemutatták, az aranyéremmel díjazott garnitúrát pedig rögtön megvásárolta a Viktória és Albert Múzeum elődje, és néhány darabja ma is a múzeum gyűjteményében szerepel.
A rilai kolostor – fotókiállítás
MTI/Bodnár Boglárka
A rilai kolostort mutatja be az a fotókiállítás, amely a magyar-bolgár barátság napja alkalmából az esztergomi Keresztény Múzeumban nyílt a Bolgár Kulturális Intézet szervezésében. Magyarországon 150 évig tartott a török megszállás, Bulgáriában 500 évig.
A rilai kolostor Bulgária legnagyobb kolostora, itt őrzik Rilai Szent Iván ereklyéit. Az épület legrégebbi számos, több száz éves freskót rejt, amelyek annyira értékesek, hogy üvegfalak védik őket.
Orlai Petrics Soma festménysorozata
Új időszaki kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az események lelke: Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozata (1858 – 1866) című kamaratárlata már látogatható.
Orlai Petrics Soma alkotói vállalkozása Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című, 1833-ban keletkezett elbeszélő költeményét dolgozza fel. A nyolc darabból álló olajképegyüttes témájánál és megvalósításánál fogva az irodalomtörténet és a művészettörténet számára is kuriózum.
A teljes sorozatot most láthatja először a nagyközönség múzeumi környezetben.
Orlai Petrics Soma (1822-1880) képzőművészeti tanulmányait Pesten, Bécsben és Münchenben végezte. A 19. századi magyar történelmi festészet meghatározó képviselőjeként működött. Ugyanakkor az irodalom mint ihletforrás és téma végig fontos maradt számára. Közeli barátja és másod-unokatestvére, Petőfi Sándor munkássága mellett Vörösmarty Mihályé is ösztönző hatást gyakorolt művészetére.
Orlai Szép Ilonka-sorozata csaknem 150 évig az azt megrendelő Peterdi család tulajdonában volt. 1959-ben már felajánlották a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, akkor a vásárlás anyagi forrás hiányában nem jött létre. 2016-ban a Kieselbach Galéria téli aukcióján bukkant fel. Végül 2018 őszén a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja jóvoltából letétként került a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
A Szép Ilonka-ciklus finom szimbolikával átszőtt, kiérlelt festői programja szép példáját nyújtja az irodalom és a képzőművészet, a költő és a festő találkozásának – emelik ki a közleményben.
