Furcsa jelet érzékeltek az űrből, a Proxima közeléből

Aukciós rekord: csaknem másfél millió dollárt adtak egy Jordan-kártyáért
2021-02-07
Köztéri tárlattal emlékezik a II. kerület Budapest második világháborús ostromára
2021-02-08

Furcsa jelet érzékeltek az űrből, a Proxima közeléből

Amikor 2020 véget ért és mi a Földön egy meglehetősen szokatlan évet zártunk, pletykák keringtek arról, hogy az ausztráliai Parkes Obszervatórium csillagászai titokzatos jelet érzékeltek, mely egy másik csillag felől érkezett. Sajátos tulajdonágai alapján megállapították, hogy az valószínűleg nem természetes forrásból – mint amilyen például egy kozmikus robbanás, vagy egy pulzáló neutroncsillag – származik. A csillag irányából észlelt jelet az akkori hírek technológiai eredetűnek válték.

A BLC1 néven ismert rádiójelről szóló híradások elsőre megdöbbentően hangzottak, ám mikor az észlelésről a The Guardian című lap is beszámolt, az észlelő csillagászok és a szakmán belül mások is gyorsan rámutattak, hogy bár az adás hátterében valamiféle technológia áll, ez a technológia valószínűleg hozzánk tartozik. A hír felröppenése óta eltelt hetekben a kutatók által végzett munkák alapján úgy tűnik, a legtöbben abban ugyan egyetértettek, hogy a jel mesterséges, de semmi esetre sem egy fejlett idegen civilizáció bizonyítéka.

Nincs semmi a kezünkben, ami azt támasztaná alá, hogy egyértelműen valamiféle idegenek próbálnak üzenetet küldeni nekünk. A jelben nincs semmi információ, csak egyetlen hang, mint amilyeneket mi itt a Földön, például egy ködkürt segítségével állítunk elő.

mondta Sofia Sheikh, a Pennsylvaniai Állami Egyetem végzős hallgatója, aki vezetője a jelet tanulmányozó kutatócsoportnak, mely egy orosz milliárdos által finanszírozott program része. A Breakthrough Listen elnevezésű projekt keretein belül a földönkívüli kommunikáció nyomait kutatják.

A Proxima Centauri néven ismert vörös törpecsillag – amely felől a jelet észlelni vélték – túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen, mégis ez a Földhöz legközelebb eső csillag. A jövőben tervezett csillagközi utazásnak is ez az elsődleges úti célja, azaz ha az emberiség valaha elhagyná a Naprendszer határait, és egy másik felé tartana, valószínűleg a Proximához menne. Lehet, hogy nincs ott semmi – sem mikrobák, sem fejlett civilizáció – de ésszerű célpont lehet, ha olyan jelek csalogatnak arrafelé, melyek számunkra ismerősen csengenek. A mi életünkben erre már semmiképp sem lenne esély, ugyanis a jelenlegi technológia mellett több mint 70 ezer évbe telne oda utazni.

Fantáziarajz a Proxima Centauri csillagról és környezetéről

A Proxima bolygója rettenetes második otthon lenne

A Proxima (magyarul a „legközelebbi”) 4,2 fényév távolságra található a Kentaur-csillagképben, az Alpha Centauri néven ismert három csillagból álló rendszerben. 1915-ös felfedezése óta rendszeres szereplője a csillagközi utazásokról és idegen birodalmakról szóló tudományos-fantasztikus történeteknek.

Fantáziarajz a Proxima b exobolygóról

Amikor a SETI szakterülete – a földönkívüli intelligencia keresése – az 1960-as években komolyan elkezdett kibontakozni, a Proxima lett az egyik legelső célpont, amelyre a kutatók a figyelmüket irányították.

Két testvércsillagától eltérően a Proxima nem olyan, mint a Nap. Kisebb, hűvösebb, halványabb. Viszont jelenlegi ismereteink szerint legalább két bolygóval rendelkezik. Egyikük, a Proxima c a csillagtól távolabb kering, akárcsak egy miniatűr Neptunusz. A másik, a Proxima b közelebb található, olyannyira, hogy rajta egy év mindössze 11 napig tart. Különlegessége, hogy kőzetbolygó, körülbelül hasonló méretű, mint a Föld, és a csillag lakható zónáján belül található, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi folyékony víz jelenlétét a felszínen.

A BLC1-et tanulmányozó kutatók azonban már most cáfolják, hogy a rádióhullám innen származna. Az előbbi néhány sor alapján máris barátságosnak tűnő planéta ugyanis rettenetes második otthont jelentene számunkra, és nem lenne könnyű bármilyen életnek is megtelepednie rajta, annak ellenére, hogy légköre nyugodtnak mondható. Hogy miért? A Proxima Centaurihoz hasonló csillagokról ismert, hogy időnként olyan kitöréseket (flerek) produkálnak, melyek hosszú évek alatt ugyan, de képesek egy közeli bolygót teljesen megfosztani légkörétől.

Fantáziarajz a Proxima b felszínéről

A Hűha-jel ma is magyarázatra vár

Lehet, hogy a kezdeti lelkesedés korainak bizonyult a BLC1 iránt, ám mégis izgalmas belegondolni, hogy mi lenne, ha a Tejútrendszer százmilliárdnyi csillaga között, még ha rendkívül csekély eséllyel is, de intelligens élet lapulna. Az észlelés mindenesetre csatlakozik a megmagyarázhatatlan jelenségek népes panteonjába, amilyen például az 1977-es Hűha! jel, mely azóta is magyarázatra vár. Ez a szignál ugyancsak mesterséges jellemzőkkel bírt, teljesen eltért a kozmikus háttérzajoktól, 72 másodpercig tartott és sohasem ismétlődött meg. A sugárzás pontos helyét sem sikerült meghatározni és nem zárható ki, hogy a jel forrása valójában csak egy műhold lehetett.

A jelenlegi észlelés kapcsán is felmerült, hogy az ismeretlen jelnek sokkal hétköznapibb forrása lehet, mint amire elsőre fantáziadús elménk gondolna. A magasan repülő műholdaktól kezdve egészen a háztartási eszközeinkig számtalan földi forrás könnyedén beletrappolhat egy-egy megfigyelésbe. Ilyen vaklárma már 1998-ban is előfordult, amikor szintén az ausztráliai Parkes Obszervatóriumban furcsa jelek ütötték fel fejüket a mérési adatokban, melyek 17 éven keresztül rejtélynek bizonyultak.
Miután azonban új vevő műszert szereltek fel, kiderült, hogy a megmagyarázhatatlan jel forrása egy mikrohullámú sütő, mely az alkalmazottak ebédjén túl egy több éves titkot is melengetett.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close