Történelmi lépéshez érkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér: megkezdődött az első geotermikus kút fúrása, amellyel a Budapest Airport célja egy fenntarthatóbb, energiahatékonyabb és környezetbarát működés megvalósítása. A beruházás a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) új, gyorsított engedélyezési rendszerében valósul meg, és a nemrégiben állami tulajdonba került repülőtér jövőbe mutató átalakulásának első mérföldköve.
A földhőhasznosítás a globális energiaválság idején stratégiai jelentőségűvé vált: kiszámítható, környezetbarát és lokálisan elérhető energiaforrásként a geotermikus energia kulcsszerepet játszhat Magyarország energiabiztonságának megerősítésében.
Az SZTFH adatai szerint az elmúlt két évben 123 geotermikus kutatási kérelem érkezett be, melyek közül 73-at már jóvá is hagytak, többek között Budapesten és környékén.
A kutatófúrás kivitelezését a Rotaqua Kft. végzi, amely a földtani vizsgálatok során nyert adatokat beépíti az SZTFH által koordinált fővárosi termálkarszt-kutatási programba. Ez a program azt célozza, hogy a termálvíz energetikai hasznosítása ne veszélyeztesse a vízkészlet fenntarthatóságát.
A kút fúrásának megkezdése nem csupán mérnöki kihívás, hanem stratégiai jelentőségű lépés is a hazai energiafüggetlenség és fenntarthatóság felé
fogalmazott Csécsei Tamás, a Rotaqua ügyvezetője. A munkálatokat az Arctic Green Terv Kft. szakmai vezetésével valósítják meg. A cég ügyvezetője, Molnár Gábor szerint a repülőtér geotermikus fűtése
jövőbe mutató alternatívát jelent a hagyományos energiaforrásokkal szemben.
A Budapest Airport célja ambiciózus: 2030-ra több mint 90 százalékkal kívánja csökkenteni közvetlen szén-dioxid-kibocsátását. Eiszrich László, a repülőtér műszaki vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta:
Felelős repülőtér-üzemeltetőként meggyőződésünk, hogy a környezetvédelem terén mielőbbi cselekvésre és hosszú távú megoldásokra van szükség.
A beruházás a magyar kormány által tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció keretében történik.
A dokumentum célja, hogy 2035-ig akár 1 milliárd köbméter földgáz váltható legyen ki geotermikus energiával.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint a geotermia a zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet, különösen a Kárpát-medence kivételes adottságaira építve.
Az SZTFH elnöke, dr. Nagy László megerősítette: a hatóság továbbra is támogatja a geotermikus energia biztonságos és jogszerű hasznosítását, kiemelt célnak tekintve annak széles körű elterjesztését a hazai energiapiacon.
A repülőtéri fúrás tehát nemcsak a budapesti légikikötő zöldátállásának kulcslépése, hanem egy új korszak kezdete is lehet Magyarország geotermikus energiatörténetében.
