Gyorsult a népességfogyás – Vajon átmenetileg?

III. Károly király hivatalos portréja igencsak jól sikerült – Fotó
2024-05-15
Ugrásszerűen megnőtt a fizetésképteleségi eljárások száma itthon
2024-05-15
Show all

Gyorsult a népességfogyás – Vajon átmenetileg?

Közel 20 év múlva Magyarország lakossága 9 millió fő alá esik majd, miközben a lakosság egynegyede 65 év feletti lesz akkora – kongatják a vészharangot az elemzők. Milyen hatással lehet ez a társadalmunkra?

Az elmúlt bő évtizedben minden évben egy kisvárosnyi lakossal csökken Magyarország népessége. Míg 2011 áprilisában az ország népessége mintegy 9 971 000 fő volt, ez a létszám a 2022-es népszámlálás demográfiai adatai alapján 9 millió 604 ezerre csökkent.

Azóta sem változott a tendencia. 2024 január-márciusában 19 289 gyermek jött világra, 9,3%-kal, 1978-cal kevesebb, mint egy évvel korábban. A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 1,38, ami egy évvel korábban 1,51 volt. A természetes fogyás január-márciusban 14 276 fő volt, ami 4,6%-kal magasabb a 2023. január–márciusi 13 645 fős értéknél

A hosszútávú előrejelzések még borúsabb képet festenek.

Az Eurostat 2006-os előrejelzésében még az szerepelt, hogy Magyarország népessége 2050-re 8,915 millióra esik, ehhez képest a mostani számítások szerint közel húsz év múlva, 2043-ban megy 9 millió alá Magyarország népessége.

Sőt a Népességtudományi Kutatóintézet 2018-as számításai szerint 2070-ben várhatóan 7 millió 750 ezer fő lesz Magyarország népessége.

A csökkenő népességszámmal együtt jár a generációk közötti átrendeződés is. A KSH feltételezése, hogy 2043-ban az alig 9 millió fős lakosság hazai népesség negyede (24,86 százaléka) 65 év fölötti, míg csaknem ötöde 70 év fölötti lesz. Idén a 65 év fölöttiek száma még épp csak 20 százalék fölötti, a 70 év fölöttieké 13,82 százalékos.

Nem sokkal kecsegtetőbbek a kilátások az Európai Unióban sem. Már 2020-ban az egy nőre jutó szülések átlagos száma 1,5 volt, ami jóval elmarad a népesség létszámának fenntartásához szükséges 2,1-es értéktől. A 65 év felettiek aránya jelenleg 20% körül mozog, 2050-re pedig körülbelül 30%-ra fog emelkedni. Következésképpen egyre kisebb a fiatalok aránya: a 15–29 éves korosztály népességhez viszonyított aránya 18,1%-ról 16,3%-ra csökkent 2011 és 2021 között. Ez a tendencia várhatóan folytatódni fog, és a vidéki térségekben még erőteljesebb lesz.

Társadalmi és gazdasági krízis?

A magyar és az egész európai demográfiai változásoknak szerteágazó a hatása — ahogyan azt egy tanulmány megállapítja. Mivel Európa munkaképes korú népessége zsugorodik, ahhoz, hogy fenntarthassuk a gazdasági növekedést, több embert kell bevonnunk a munkaerőpiacra, és/vagy a technológiai fejlődésre támaszkodva növelni kellene a termelékenységet. Mivel az emberek tovább élnek és hosszabb ideig őrzik meg egészségüket, sokan szeretnének tovább dolgozni, bár nem feltétlenül ugyanolyan típusú munkakörben, mint fiatalabb korukban. Mindez a foglalkoztatás, a munkaerőpiaci szerkezetre is hatással van, ami azt jelenti, hogy új típusú munkavégzési formákra van szükség. Ahogy nő az idősek aránya az ápolás-gondozás iránt is egyre nagyobb az igény, ami jelenleg nem megoldott, vagy a legtöbb ember számára nem finanszírozható.

Nagy kérdés, hogy ezeket a demográfiai tendenciákat látva hogyan lesz a jövő generációinak nyugdíja.

A felosztó-kirovó, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer fenntarthatósága a demográfiai öregedés, a foglalkoztatási viszonyok átalakulása, a technológia robbanásszerű változásai miatt évről-évre nehezebbé és bizonytalanabbá válik

írja Farkas András nyugdíj és jövőbiztosítási szakértő a NyugdíjGurun megjelent cikkében.

Az aktív kori életszínvonal legalább részbeni megőrzése lehetetlenné válik, ha sokkal több és sokkal tovább élő időskorú jogosult járadékát sokkal kevesebb aktív korú dolgozó által fizetett járulékból kellene finanszírozni. A világ minden fejlett országában elképzelhetetlen méretűre dagadt a nyugdíjígérvények miatti implicit államadósság, amely az öregedés egyenes következménye, hiszen egyre több embernek egyre hosszabb ideig kell fizetni a megígért járadékokat. Ez az ígéret hosszabb távon egészen egyszerűen tarthatatlan. Három évtizeden belül soha nem látott mértékű nyugdíjválsággal szembesülhetünk.

kongatja meg a szakértő a vészharangot.

A megoldás egyelőre nem látszik, de gyors megoldást sürget.

Ha a születéskor várható átlagos élettartam a száztíz évvel ezelőtti 46 évről mára átlagosan 80 évre emelkedett, és várhatóan 90-110 évre nő akkor át kell értékelni az aktív/inaktív korszakok fogalmát és arányát és teljesen más alapokra kell helyezni a nyugdíjrendszer és az öngondoskodás fogalmát

hangsúlyozza a szakértő.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.