Ha sok mindent el is vettek, de mit adtak nekünk a törökök?

Majdnem hatmillió koraszülést okozhatott a légszennyezés a világon 2019-ben
2021-09-30
Szijjártó: a kultúrának fontos szerepe van az élet újraindulásában
2021-10-01
Show all

Ha sok mindent el is vettek, de mit adtak nekünk a törökök?

A törökök magyarországi hódítása nagyon sok ponton változtatta meg Magyarországot, a 150 éves háborúskodás hatalmas károkat okozott az országban. A valódi főváros hiányáról már írtunk.  Most azokat a hatásokat járjuk körül, amivel a török hódoltság gazdagította Magyarországot.

Mindenekelőtt nem árt leszögezni, hogy a török háborúk során az ország népessége jelentősen csökkent – vagy legalábbis az újabb kutatások szerint stagnált -, az ország jelentős része folyamatos hadiállapotban volt. Nem volt nemzeti király, nem volt nemzeti főváros, az Alföld kis falvai jórészt elnéptelenedtek, az ország gazdasága sem fejlődött, elsősorban élelmiszert szállított a világpiacra – leginkább élő marhát.

A törökok másfél évszázadon keresztül voltak urai az ország középső részének, de e másfél évszázad azonban nemcsak pusztításaival hagyta nyomát Magyarországon, nagyon sok más hatással is járt, amelyek túlmennek pár épületen, ételen, a társadalmat is mélyen átalakította.

Épületek és ételek

A leglátványosabbak vitathatatlanul a megmaradt török épületek, amelyek a török életmódhoz, kultúrához, vagy a mohamedán valláshoz kapcsolódnak – annak ellenére, hogy az iszlám valójában nem térített a hódoltság területein, csak az itt szolgáló törökok voltak Mohamed hívei.

Gül Baba türbéje, azaz síremléke Budapesten, a Civertan légifelvételén (Fotó: Wikipedia)

Sok magyar városban, például Pécsett maradt meg dzsámi – mohamedán templom -, amelyek közül sokat később keresztény templommá alakítottak. Ugyancsak a mohamedán vallásgyakorláshoz elengedhetetlenek voltak a minaretek, és a mindennapi élethez a fürdők. A magyar városokban álló fürdők, dzsámik és minaretek jól ismertek, ma már Buda, Pécs, Eger, Szentendre mai turisztikai látványosságai a török kori építmények.

Nemcsak a városainkban, de a konyhánkon is ott hagyta a nyomát a török hódoltság. A kávét egész Európa a törököktől vette át, de a hazai konyhára azért ennél sokkal nagyobb hatással volt a kényszerű együttélés. Számos mai, klasszikus magyar ételnek vélt fogás a török korban terjedt el.

A töltött paprika is a török hódoltság „következménye” (Fotó: Pixabay)

A hazai élelmiszerek közé ekkor került be a paradicsom, a tarhonya, a paprika, ennek első írásos említése itthon 1604-ből származik és kezdetben népi étel volt. Hasonlóan török közvetítéssel jutott el Magyarországra a kukorica is, vagy a padlizsán, de a mák is. Az élvezeti cikkek közül az oszmánok ismertették meg a magyarokkal a dohányt és a törökmézet, valamint a mézeskalácsot

Az alapanyagok mellett az ebből készített ételek is megjelentek, a hagyományos magyar ételnek ismert töltött paprika és a töltött káposzta is török hatásra terjedt el.

Azonban ezektől a hatásoktól (amelyek közül sok a török hadak hódítása nélkül is eljutott volna Magyarországra, mint ahogy a törökök által nem érintett országok is ismerik a paradicsomot, a mákot vagy a dohányt), volt, ami nem megfogható, de komoly hatást gyakorolt a magyar társadalomra.

Mélyebb hatások

A folyamatos háborúskodás átalakította a magyar Alföld településszerkezetét. A korábbi kis falvak sokasága helyett a népesség inkább nagyobb településekre húzódott, jelentős méretű falvak, mezővárosok alakultak ki, amelyek jobban védhették meg magukat. Az Alföldön a helyi célra termelt búzát felváltotta a nagyállattartó legeltetés, azaz a hatalmas marhacsordák, amelyeket lábon hajtottak Bécsbe, vagy Nürnbergbe.

A magyar marhákat tízezrével hajtották a török hódoltsághoz tartozó magyar területekről Nyugat Európa piacaira (fotó: Wikipedia, Pellinger Attila)

A török háborúk miatt lett Tokaj környéke a legfontosabb magyar bortermelő vidék, hiszen a török kor előtt inkább a déli területeken termesztettek szőlőt.

A török hódoltság hatása a lelkekre – kötéltánc két hatalom árnyékában

A törökök nem az egész országot szállták meg, hiszen a Felvidék és a nyugati-déli megyék, azaz a Magyar Királyság a Habsburg birodalom részeként ellen állt a törököknek, míg keleten Erdély és a Partium az oszmán vazallus, de belpolitikájában autonóm Erdélyi fejedelemség alatt élte életét.

Ez a magyar politikai elit számára adott egy komoly „játékteret” a központi, bécsi hatalommal szemben, hiszen a magyar urak bármikor fenyegetődzhettek azzal, hogy átállnak a többnyire a Habsburgokkal ellenétes oldalon álló Erdélyi fejedelemséghez. Ezzel érdemben tudták korlátozni a bécsi központosítási törekvéseket, valamennyire meg tudták őrizni a magyar államiságot, igaz ezzel a rendi feudális államszervezetet konzerválták, gyakorlatilag a XIX. századig.

A vitathatatlanul legjelentősebb hatás, amit a török hódoltság okozott, az az ország vallási sokszínűsége, az európai országok között is egyedülálló megengedő hozzáállása lett. A törökök az alattvalók vallási életébe, vallásába nem szóltak bele, igaz, török hivatalnok csak muszlim lehetett, és a nem muszlimoknak adót kellett fizetni, de komoly hittérítést nem végeztek. Aki át akart térni, azt elfogadták, de nem ösztönözték a tömeges hitváltást, azaz a magyar lakosság keresztény maradt. De nem katolikus.

A tordai katolikus templom, ahol 1568-ban a nevezetes vallási törvényt hozta az erdélyi országgyűlés (Fotó: Wikipedia)

A török hódoltsággal egy időben zajlott le a reformáció folyamata. Európában a terjedő protestantizmus sok helyen véres vallásháborúban csúcsosodott ki, amely nagy nehezen jutott nyugvópontra. Az európai országok, illetve a tartományok, fejedelemségek – jellemzően egészében váltottak vallást, például a skandináv államok, valamint Anglia, Hollandia egésze protestáns lett. Franciaországban véres háború után rövid vallásbéke következett, amit azonban XIV. Lajos felszámolt, kiutasítva a hugenottákat. Németország más utat követett, az 1555-ös augsburgi vallásbéke a német fejedelmek számára lehetővé tette a protestantizmust, de az alattvalóknak kötelezően követni kellett urukat. Nagyon sok ország megmaradt katolikusnak, ahol a hatalom nem is engedett teret a protestantizmusnak, erővel felszámolva azt.

A debreceni református Nagytemplom. A reformáció otthonra talált Magyarországban, nem véletlen, hogy Debrecenre, mint a „kálvinista Rómára” szoktak hivatkozni.

Magyarországon azonban szinte minden felekezet megjelent, terjedt a protestantizmus, és a XVI. század végére jórészt tért is nyert, sőt Erdélyben kialakult az unitárius vallás is. Erdélyben, a tordai országgyűlésben már 1568-ban kimondták:

Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébe azont erősiti, tudniillik hogy mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki […] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. […] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.

Azaz a négy elfogadott keresztény felekezetet – katolikus, református, evangélikus, unitárius – egyenrangúvá tette. Erdély fejedelmei ugyanis felismerték, hogy életveszélyes lenne a nagyhatalmak szorításában élő kis ország számára, ha a vallási kérdések miatt belső háborúkba, villongásokba kezdenének, így inkább szabadon engedték a felekezetek működését. A hódoltságban is szabadon terjedhettek a protestáns felekezetek, és ezek a gondolatok a királyi magyar területekre is átterjedtek. Voltak ugyan vallási villongások, erőszakos templomfoglalások, de a protestantizmus elterjedt az országan, sőt a XVI. század végére a kálvini hit került többségbe.

Az ellenreformáció természetesen Magyarországon is működött, volt protestánsüldözés, legalábbis a Habsburg területeken, a hódoltságra és Erdélyre ez azonban nem terjedt ki. A XVII. században az ellenreformáció vezető alakja Pázmány Péter volt, aki a magyarországi rekatolizációt erőszakmentesen, vitákon, a hívek meggyőzésén keresztül kívánta megvalósítani. E hatalmas vita elképesztő módon felerősítette a hazai teológiai irodalmat, számos vitairat, prédikációskönyv jelent meg nyomtatásban, és elkészült a Biblia első magyar teljes fordítása is.

Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, aki inkább érvekkel, mint erőszakkal képviselte itthon az ellenreformációt

A török kiűzése után az ország több vallású volt. Ugyan az immár a teljes országot uraló Habsburg hatalom megpróbálta a katolikus vallás helyzetét visszaállítani (Mária Terézia alatt csak titkon működhettek a protestáns közösségek), de II. József végül türelmi rendeletével engedte szabad vallásgyakorlatot.

A török hódoltság mindenképp visszavetette az országot, hiszen a népesség növekedése megállt, és ráadásul a XVII. századra a nemzetiségi összetétele is megváltozott. Magyarország többé -kevésbé függőségbe került a nagy birodalmaktól. Az, hogy az ország nem teljesen került a török félhold uralma alá, mindenképp sajátságos helyzeteket, sajátságos fejlődési utat adott a magyarországi társadalmi fejlődésnek.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close