Hány áldozata volt a két világháborúnak Magyarországon?

A magyar film napja – Egész hétvégén magyar filmek a műsoron
2022-04-29
Tehetségtámogató programot indít rászoruló diákoknak a Corvinus Egyetem
2022-04-30
Show all

Hány áldozata volt a két világháborúnak Magyarországon?

Immár két éve szedi áldozatait a koronavírus járvány, így a szomorú számokat óhatatlanul összehasonlítjuk más halálozási statisztikákkal.

Összehasonlítható adatok

A jelenlegi világjárvány immár több mint 6 millió halálos áldozattal járt, ebből csaknem egy millió csak az USA vesztesége. Korábban a hazai, járvány előtt halálozási statisztikát néztük át halálokok szerint, de megtettük ezt a világ, illetve néhány fontosabb ország szintjén is. A koronavírus áldozatai eddig többnyire idős, vagy egyébként is súlyos beteg emberek, ezért ezekkel összehasonlíthatók a járvány számai, mivel normál körülmények között az idős kor illetve különféle betegségek a leggyakoribb halálokok.

Eltérő korosztályok

A háború egész más helyzet, hisz a sok áldozattal járó harcokban korábban döntően fiatal férfiak vettek részt, így az áldozatok is közülük kerültek ki, a polgári áldozatok pedig a teljes népességet lefedték, miután úgy a bombázások, a polgári lakosság elleni atrocitások, mint a különféle népirtások életkortól függetlenül zajlottak. A két világháború számai így közvetlenül nem mérhetők a mostani járvány adataihoz, mégis érdemes megnézni, hogy tulajdonképpen mennyi magyar áldozata volt a két huszadik századi világégésnek.

Még csak katonai veszteség

Az első világháború kitörésekor Magyarország még a régi, ezeréves formájában létezett, amikor a Kárpátok volt a természetes határ, ráadásul az akkori statisztikák Horvátországot is tartalmazták, miután, ha a gyakorlatban viszonylag önálló is volt a terület, jogilag Magyarországhoz tartozott. Így külön adat van az akkori országra, és külön a Trianon utáni területre.

Az első világháborúban a statisztika csak katonai veszteséget említ, miután az ország területén a háború ideje alatt nem folytak polgári áldozatokat követelő harcok, és akkor még a légi bombázás is gyerekcipőben járt. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a háború vége felé kezdődő spanyolnátha vírus óriási halálozást okozott, ezt azonban megint csak nem szokták a háború áldozataihoz számolni.

Első világháborús adatok

A közös osztrák-magyar hadügyminisztérium adatai szerint másfél millió fő volt az egész Monarchia vesztesége, ebből 660 ezer jutott az akkor Magyarországra, beleértve azok egy részét is, akik eltűntek, vagy nem érkeztek haza a hadifogságból. A Monarchia felbomlása után a 20-as években a KSH elődje, a Magyar Királyi Központi Statisztikai hivatal az 1920-as népszámlálás alkalmával próbálta meg felmérni a Trianon utáni Magyarországra vonatkozó veszteségeket.

Ennek eredményeként 740 ezer fő volt a veszteség, ebből azonban csak 160 ezer a halottak és eltűntek, 370 ezer a sebesültek, 40 ezer a betegségekben megrokkantak száma, és 175 ezer a hadifoglyoké.

A szám mindenképpen magas, 10 százalékot jelent, hisz a Trinon utáni Magyarország lakossága 7 millió fő volt, ami 1914-ben a háborús veszteségek és a spanyolnátha előtt 7,5 millió körül lehetett. Ha a háború közvetlen halálos áldozataival számolunk, ez 2-2,5 százalék közti veszteséget jelent. A viszonylag sok halálos áldozat és rokkantsághoz vezető sérülés a háború első időszakában az orosz fronton vívott elhúzódó állóháborúnak, majd 1916 után az olasz fronton kialakult hasonló helyzetnek köszönhető.

Demográfiai különhatás

Az első világháború veszteségeinél még egy dolgot érdemes megemlíteni, amely hosszabb távon is nyomot hagyott az ország demográfiai helyzetén. Miután a katonaképes korú férfiak meglepően nagy hányadát besorozták és harcba küldték és évekig nem térhettek haza, az 1916 és 1918 közti három évben felére esett a születésszám, ami az akkori országban 1,25 millió, kifejezetten a háború miatt meg nem született embert jelentett, ebből nagyjából félmilliót számíthatunk a magyarságra. A durva visszaesés még 60 évvel később is élesen kirajzolódott a korfán.

Az első világháború vége után 60 évvel is jól látszik a háború alatti születésszám visszaesés.

Az első világháború vége után 60 évvel is jól látszik a háború alatti születésszám visszaesés. Forrás: KSH interaktív korfa

Második világháború

A második világháború ugyanolyan hosszú volt, mint az első, de Magyarország még nagyobb emberveszteséget szenvedett, ezúttal nem csak katonai, hanem polgári áldozatok is voltak bőven. Az országméret ugyancsak eltért, de jóval kevésbé, mint az első világháború idején, ráadásul az 1938 és 1940 között visszacsatolt területeken viszonylag nagy volt a magyarság aránya, ezért az áldozatok számát elég kismértékben korrigálni, hogy a mai országra, illetve a magyarságra vonatkozó adatokat kapjunk.

Sok polgári áldozat

A harcokban elesettek száma 350 ezer fő, a polgári áldozatokét 500 és 600 ezer közöttire becslik, az egyszerűség kedvéért ennek középértékével, 550 ezer emberrel számolunk. Az összes áldozat így 900 ezer fő, és ebben az esetben a halálos áldozatokról van szó. Ez óriási szám, az 1940-es ország lakosságának 6,5 százaléka, amely megegyezik a háborút kirobbantó Németország veszteségeivel, és csak két ország volt, amely esetében az arány magasabb: a Szovjetunió 8,5 és Lengyelország 15 százalékkal.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close