Éppen 100 éve, 1923 nyarán a Góbi-sivatagban ásatásokat végző tudósok olyasmit találtak, ami alapvetően változtatta meg a dinoszauruszokról addig alkotott képünket: egy fészekalja megkövesedett dinoszaurusztojást.
A különleges leletnek köszönhetően mind a mongóliai expedíció, mind annak vezetője, Roy Chapman Andrews kapásból a korabeli újságok címlapján találta magát. Pedig Andrews pályafutásának kezdete nem ezt sugallta: 1906-ban vállalt munkát a New York-i Természettudományi Múzeumban, méghozzá padlósöprögetést. Később az állatok kitömésével, preparálásával foglalkozott, majd 1921–30 között már a múzeum mongóliai expedícióit vezette.
Forrás: Wikipedia
Az expedíciók
Andrews a Nagy Közép-Ázsiai Expedícióknak nevezett felfedezőútjai során a sivatag addig ismeretlen részeire vitte tudósokból álló csapatát. Céljuk az emberiség fejlődéstörténetének tanulmányozása volt, korai emberleletek után kutattak. Tíz év alatt a csapat egy 3200 kilométer × 1600 kilométernyi zord sivatagot kutatott át, nyáron rekkenő hőségben, télen rettenetes hidegben.
Emberleleteket ugyan nem találtak, de a közel egy évtizedes kutatás alatt számos új, a tudomány számára jelentős dinoszauruszfajt és az azokkal együtt élő korai emlősöket fedeztek fel. A leghíresebb, legnagyobb médiavisszhangot kapott leletük azonban kétség kívül a dinoszauruszfészek volt. Valószínűleg ennek a felfedezésnek és a felfedezéshez kapcsolódó hírnévnek köszönhető az is, hogy Andrewst 1934-ben a múzeum igazgatójává nevezték ki.
A sivatagi tojások
A fészekben talált tojásokat először a Protoceratops tojásainak gondolták, mivel több Protoceratops csontvázat találtak a közelben. Ez a késő kréta korban élt, közel kétméteresre megnövő, növényevő dinoszauruszok egyik neme. A fészek további vizsgálata során azonban egy addig ismeretlen, madárszerű dinoszaurusz csontjait is megtalálták. A tudósok úgy döntöttek, hogy ez az újonnan felfedezett faj egyede lophatta el a tojásokat és ezért Oviraptornak, azaz tojástolvajnak nevezték el.
Forrás: American Museum of Natural History Library
70 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kutatók rájöjjenek, hogy az akkor megtalált Oviraptor nem ellopta a tojásokat, hanem a saját fészkén ült és védte tojásait, feltehetően egy ádáz homokvihartól, amely azonban végül az életét követelte, s ezzel együtt a még ki nem kelt utódaiét is.
A valódi elsőket nem ismerték fel
Vitathatatlan tény, hogy az első dinoszaurusztojások, amelyek média-megjelenésükkel világhírnevet szereztek, az Andrews-expedíció tojásai voltak. Ám valószínűleg nem azok voltak az elsők, amiket megtaláltak. Csak épp ezekről a korábbiakról a megtalálásuk pillanatában – mint ez oly sokszor előfordul a paleontológiában – még nem tudták, hogy valójában micsodák. Valamikor az 1800-as évek közepén, Dél-Franciaországban találták azokat a leleteket, amelyekről csak több mint 100 évvel később, 1994-ben állapították meg, hogy valójában dinoszaurusztojások.
A magyar szál – első felvonás
Az első magyar dinoszauruszleleteket még a történelmi Magyarország területéről, Erdélyből, a Hátszegi-medencéből írta le a kalandos életet élő, különc geológus, báró Nopcsa Ferenc. Az első csontok 1895-ben kerültek elő a család szentpéterfalvai birtokának közeléből. A báró húga, az akkor 12 éves Nopcsa Ilona néhány csontmaradványt fedezett fel. Évekkel később, amikor bátyja már képzett geológus volt, ezen első csontokat a Telmatosaurus transylvanicus nevű kacsacsőrű dinoszaurusz csontjaival azonosította – amely fajt is ő írta le és adott nevet neki.
A szerző felvétele
Innen, a Hátszegi-medencéből kerültek elő később dinoszauruszfészkek is, tojásokkal együtt. Mivel ezekben nem voltak embriómaradványok, ezért az alakjuk és szerkezetük miatt először a Magyarosaurushoz kötötték őket. Ezek a Hátszegi-medence legismertebb, hosszúnyakú, növényevő Sauropodái. Ám később, mivel a közelben számos, a Telmatosaurus csontjaihoz hasonló fiókacsont került elő, valószínűbb, hogy a tojásokat valójában ezek a kacsacsőrű dinoszaurok rakták.
A magyar szál – második felvonás
Alig pár éve, 2020-ban sikerült azonosítani az első, a jelenlegi Magyarország területéről előkerült dinoszaurusztojást is! De csakúgy, mint a korábban felfedezett tojásoknak, ennek az azonosítása sem volt zökkenőmentes. A 2000-es évek elejétől folyamatosan kutatott iharkúti gerinceslelőhelyről a kezdetektől fogva kerültek elő tojáshéjleletek. Ezek vizsgálata alapján 2017-ben Prondvai Edina és csapata felvetette, hogy ezek kistermetű, ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származnak. Ezt a kutatók többsége azonban nem fogadta el, mert az volt a vélekedés, hogy ezek a héjtöredékek – amelyek egyébként Európa számos lelőhelyén megtalálhatók – kihalt, gekkószerű gyíkokhoz tartoznak. Egy dél-koreai kutatócsoport érdeklődését azonban felkeltették a maradványok és tovább vizsgálták a héjak szerkezetét. Már az első eredmények igazolták a magyar kutatók felvetését!
Forrás: tudas.hu
Időközben a maradványok között egy alig pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális, különös felületű leletet találtak, amely a vizsgálatok alapján az első Magyarországról előkerült teljes fosszilis dinoszaurusztojás volt. Valószínűleg egy varjúnál nagyobb, de egy csirkénél kisebb, tollas, madárszerű, ragadozó dinoszaurusz rakhatta.
