A karácsony a keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe, amely az évszázadok alatt a nyugati kultúra legmeghatározóbb eseményévé vált. De mi is történt pontosan Betlehemben, és hogyan vált egy szakrális vallási esemény globális, világi ünneppé?
Jézus születése
A bibliai történet szerint, amelyet Máté és Lukács evangéliuma ír le, Mária és József Názáretből Betlehembe utaztak az Augustus császár által elrendelt népszámlálás miatt, amely előírta, hogy mindenki ősei városában iratkozzon össze. Mivel a szállások megteltek,
Jézus egy istállóban jött világra, és egy jászolba fektették. Ez a végtelen egyszerűség a kereszténység egyik alapvető üzenete: az Isten nem palotában, hanem a szegények és alázatosak között jelent meg a világban.
A történethez hozzátartoznak a pásztorok, akiknek angyalok hirdették meg Jézus születését, valamint a napkeleti bölcsek (háromkirályok), akik egy csillagot követve érkeztek, és ajándékokat – aranyat, tömjént és mirhát – vittek a gyermeknek. Ezek a szereplők azt jelképezik, hogy
Jézus eljövetele minden embernek szól: a szegényeknek és a hatalmasoknak egyaránt.
Bár a világ nagy része december 25-én ünnepli a születést, a pontos időpontot homály fedi.
A történészek szerint Jézus valójában tavasszal születhetett, mert a népszámlálásokat nem tartották télen, amikor nehézkes volt az utazás.
A december 25-i dátumot a 4. században rögzítette az egyház, részben azért, hogy ellensúlyozza a pogány téli napfordulós ünnepeket (például a legyőzhetetlen nap, a Sol Invictus ünnepét). De a napforduló környéke azt is jelképezi, hogy Jézus elhozza a világosságot az emberek számára.
A keresztény ünnep: Isten emberré válása
A hívők számára a karácsony a megtestesülés ünnepe. Azt vallják, hogy Isten fia emberi alakot öltött, hogy hidat képezzen a teremtő és a teremtmény között. Ez az ünnep a reményről szól: a legsötétebb téli éjszakában megszületik a Fény, amely elűzi a sötétséget. A szeretet nem csupán érzelem, hanem cselekvő jelenlét.
Mit ünneplünk karácsony két napján?
A karácsony két napja sajátos jelentéssel bír:
Karácsony első napja, december 25.: Ez a születés (Nativitas) napja, Jézus születése, az Isten emberré válásának napja. A keresztények számára ez az öröm és a megváltás kezdetének ünnepe. Ilyenkor a családok a templomi szertatások után (mint az éjféli mise vagy a karácsonyi ünnepi mise) összegyűlnek az ünnepi asztal körül.
Karácsony második napja, december 26.: Az egyház ilyenkor Szent István vértanúra, az első keresztény vértanúra emlékezik. Ez emlékeztet arra, hogy a hitvállalás áldozatokkal is járhat. A népi hagyományban ez a nap a látogatások ideje: a tágabb család és a barátok ilyenkor keresik fel egymást, és ekkor kezdődik a hagyományos „istvánolás” vagy regölés időszaka is.
December 24-i ajándékozás
December 24-én van a Szenteste. A keresztény naptár szerint december 24-e még az Advent utolsó napja, a várakozás időszaka.
Ezen az estén a keresztény világ Jézus születésének előestéjét ünnepli. A liturgia szerint az ünnep már az előző nap estéjén elkezdődik. ez az úgynevezett vigília.
Régebben ez szigorú böjti nap volt (ezért eszünk ma is halat, ami böjtös ételnek számított), és a családok megvárták az első csillag feljövetelét, mielőtt hozzáláttak volna az ünnepi vacsorához.
Miért este van az ajándékozás?
Magyarország és Közép-Európa nagy része a kontinentális tradíciót követi, szemben az angolszász (amerikai, brit) szokásokkal.
Nálunk a néphagyomány szerint az ajándékot és a fát nem a Mikulás hozza (ő már december 6-án járt), hanem a Jézuska (vagy az Angyalka). Mivel a bibliai történet szerint Jézus éjjel született meg, a misztikum szerint az ajándékok is ekkor, a sötétség beállta után, titokban érkeznek meg a fa alá.
Az esti ajándékozás és a gyertyagyújtás sokkal bensőségesebb hangulatot teremt. A gyerekeknek azt tanítják, hogy amíg ők a másik szobában vannak (vagy éppen sétálnak a szülőkkel), a Jézuska becsenget, és elhelyezi az ajándékokat.
Amerikai karácsony
Míg nálunk december 24. este a csúcspont, az Egyesült Államokban december 25. reggele a nagy pillanat.
Amerikában december 24-e a készülődésről és a templomi szolgálatról szól. A gyerekek ilyenkor készítik ki a tejet és a süteményt a kandalló mellé a Mikulásnak (és néha répát a rénszarvasoknak).
December 25-én reggel a gyerekek pizsamában (gyakran az egész család egyenpizsamában) rohannak a fához, hogy megnézzék, mit hagyott ott a Mikulás az éjszaka folyamán. Az USA-ban ugyanis kizárólag a Mikulás hozza az ajándékokat. Nincs „Jézuska” vagy „Angyalka” figurájuk az ajándékozásban. A Mikulás a kéményen keresztül érkezik, és a fát is ő tölti meg.
A kandallópárkányra akasztott hatalmas, névre szóló zoknikba a Mikulás apróbb ajándékokat, édességeket és gyümölcsöt tesz.
Hogyan lett belőle világi ünnep?
A karácsony elvilágiasodása (szekularizációja) hosszú folyamat volt, amely a 19. században gyorsult fel igazán:
Angliában Viktória királynő és Albert herceg honosította meg a karácsonyfa-állítást, Dickens pedig a Karácsonyi ének című művével megteremtette a „szeretet ünnepe” modern, érzelmes eszményét.
A 20. században az ajándékozás vált a központi elemmé. A Mikulás (Santa Claus) figurája, akit a Coca-Cola reklámjai tettek globálisan ismertté, elszakadt a vallásos Szent Miklóstól, és a nagylelkűség világi szimbólumává vált.
Ma a karácsony sokak számára – vallástól függetlenül – a családi összetartozás, a béke és a jótékonykodás ideje. A fenyőfa, a díszek és a közös vacsora olyan rituálékká váltak, amelyek biztonságot és meghittséget nyújtanak a rohanó modern világban.
Bár a csillogás és az ajándékvásárlási láz néha elnyomja az eredeti üzenetet, a karácsony lényege – akár vallási, akár világi értelemben nézzük – ugyanaz marad: figyelni egymásra és értékelni a jelenlétünket a másik életében.
