A „Csendes éj” azaz ahogy évszázadokkal ezelőtt papírra vetette német anyanyelvű szerzője – „Stille Nacht, heilige Nacht” alighanem a legismertebb karácsonyi ének, amely a világ minden szegletében elterjedt, ahol december 24-én Krisztus születését ünneplik, és olyan szorosan kapcsolódik az karácsonyi hagyományokhoz, hogy vélhetően a következő száz évben sem megy majd ki a divatból.
Ha van olyan karácsonyi dallam, amit minden évben legalább egyszer biztosan meghallgatunk az ünnepre hangolódás jegyében, az a Csendes éj.
De legyen bármilyen népszerű, szerzőjének neve nem került be a köztudatba.
Pedig számtalan egyházi énekkel szemben, amely népi költeményekből, dallamokból származik, vagy éppen az évszázadok során feledésbe merült alkotója, a keresztény világ talán legismertebb énekéről pontosan tudjuk, ki vetette papírra a szövegét, sőt azt is, kinek köszönhetjük a karácsony hangulatát tökéletesen megragadó dallamot.
Az elfeledett osztrák pap
Az ének szövegét Joseph Mohr, egy osztrák katolikus pap írta 1816-ban, amikor segédlelkészként szolgált Mariapfarrban, Salzburg tartomány Lungau régiójában.
1792. december 11-én született Salzburgban. Édesanyja Anna Schoiber varrónőként dolgozott, apja, Franz Joseph Mohr, katona volt, aki azonban elhagyta családját, mielőtt Joseph megszületett volna. Mivel törvénytelen gyermek volt, keresztapja Salzburg utolsó hóhéra lett. A fiú így apátlanul nőtt fel, és szegényes körülmények között nevelkedett.
Tehetségére ugyanakkor korán felfigyeltek, különösen a zene iránti érzékére.
Salzburg városának plébánosa támogatta tanulmányait, és lehetővé tette számára, hogy a bencés gimnáziumban tanulhasson. Később a salzburgi papi szemináriumba került, ahol 1815-ben szentelték fel. A papi hivatás mellett Mohr, talán hányattatott sorsa miatt mindig is közel állt az emberekhez, különösen a szegényekhez, akiket rendszeresen támogatott.
Egy autodidakta zeneszerző
1817-ben Mohr Oberndorfba került, ahol megismerkedett Franz Xaver Gruberrel, aki az arnsdorfi iskolában tanítóként és orgonistaként dolgozott.
A szöveg szerzője itt kérte meg Grubert, hogy írjon zenét a verséhez, így született meg 1818-ban a „Csendes éj” dallama.
A tanító-kántor családja takácsmesterséggel foglalkozott, és apja kezdetben azt szerette volna, hogy fia is ezt a mesterséget folytassa.
Gruber azonban már fiatalon érdeklődött a zene iránt, ezért autodidakta módon tanult zenélni, majd 1805-ben került Michael Haydn, Joseph Haydn öccsének szárnyai alá Salzburgban.
Ezt követően tanítóként és orgonistaként dolgozott több településen, köztük Burghausenben és Arnsdorfban. Utóbbi városban 1816-ban kezdett tanítani, és itt kapott kántori megbízatást a helyi Szent Miklós-templomban.
Ősbemutató gitárkísérettel
Az ének első előadására 1818. december 24-én, szenteste került sor az oberndorfi Szent Miklós-templomban, ahol Mohr segédlelkészként, Gruber pedig orgonistaként szolgált. Az eredeti előadás során gitárkísérettel hangzott el az ének, mivel a templom orgonáját az egerek tönkretették.
A Csendes éj gyorsan elterjedt, először Tirolban, majd részben Karl Mauracher orgonaépítőnek köszönhetően, aki a dalt eljuttatta a Zillertalba.
Innen két utazó népdalénekes család, a Strasser és a Rainer család vette fel repertoárjába, és előadásaik révén a dal Európa-szerte ismertté vált. A Rainer família 1839-ben New Yorkban is bemutatta az éneket, hozzájárulva annak nemzetközi elterjedéséhez.
A karácsonyi ének töretlen népszerűsége több tényezőnek köszönhető.
Egyrészt egyszerű, mégis megható dallama és szövege univerzális üzenetet közvetít a békéről és a nyugalomról, amely könnyen érthető és átélhető különböző kultúrák számára is.
Másrészt megszületése után viszonylag gyorsan számos nyelvre lefordították, így világszerte elterjedt és beépült a karácsonyi hagyományokba. Az UNESCO 2011-ben az osztrák nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánította a dalt, elismerve annak kulturális jelentőségét. Mára 300 nyelvre és dialektusra fordították le, és emberek milliárdjai éneklik az ünnepek ünnepén.
