Napirenden az Izraelnek történő nyugati fegyverszállítások
2024-05-12
Trump százezres tömeg előtt beszélt egy demokrata államban
2024-05-13
Show all

Hold-idő bevezetését tervezi a NASA

Fülek, 2023. november 1. A Nemzetközi Ûrállomás (International Space Station, ISS) elhalad a Hold elõtt a felvidéki Fülekrõl fényképezve 2023. november 1-jén hajnalban. MTI/Komka Péter

A Fehér Ház arra utasította az amerikai űrügynökséget, hogy új időszámítást vezessen be az űrben. A holdidő-szabványhoz atomórákat kell telepíteni az égitestre.

Az amerikai kormány egységes időszabvány létrehozására kérte a NASA-t a Holdra és más égitestekre vonatkozóan. Az USA célja, hogy nemzetközi normákat állítson fel az űrben – persze a saját szája íze szerint. A Reuters hírügynökség által látott kormányzati utasítás szerint 2026-ig kell létrehozni az úgynevezett koordinált holdidőt Coordinated Lunar Time (LTC).

A Holdon és más égitesteken tapasztalható eltérő gravitációs erő, más fizikai, csillagászati tényezők megváltoztatják az idő alakulását ahhoz képest, ahogyan azt a Földön érzékeljük. Az LTC többek között időmérési viszonyítási alapot biztosítana az űrhajók és műholdak számára, amelyeknek küldetéseikhez rendkívüli pontosságra van szükség.

Ugyanaz az óra, a Földön és a Holdon más sebességgel jár

mondta Kevin Coggins, a NASA űrkommunikációs és navigációs vezetője. A Holdon tartózkodó ember számára egy földi óra átlagosan 58,7 mikromásodperccel kevesebb egy földi naponként.

Gondoljunk csak az amerikai haditengerészeti obszervatórium (washingtoni) atomóráira. Ők a nemzet szívverése, ők szinkronizálnak mindent. A Holdon is ilyen szívverést akarunk

mondta Coggins.

A NASA célja, hogy Artemis program keretében a következő években űrhajósokat küldjön a Holdra, tudományos holdi bázist hozzon létre. Ez lenne egy későbbi, a Marsra induló expedíció kiindulópontja. A misszióban több tucat vállalat, űrhajós és ország vesz részt. Az űrügynökség szerint egy egységes holdi időszabvány nélkül kihívást jelentene az űrhajók közötti biztonságos adatátvitel, valamint a Föld, a holdi műholdak, a bázisok és az űrhajósok közötti kommunikáció szinkronizálása. Az időbeli eltérések hibákat okozhatnak a Hold feltérképezésében vagy a Hold körül keringő műholdak, űrhajók pozícióinak meghatározásában is.

Képzeljük el, ha a világ nem egyazon időhöz szinkronizálná óráit – milyen zavaró lenne ez, milyen felfordulást jelentene a hétköznapokban is

mondta a NASA képviselője.

A Földön a legtöbb óra és időzóna a koordinált világidőn (Coordinated Universal Time, UTC) alapul. Ez a nemzetközileg elismert szabvány a világ különböző pontjain elhelyezett atomórák hatalmas globális hálózatára támaszkodik. Ezek mérik az atomok állapotában bekövetkező változásokat, és átlagot képeznek – ennek alapján adják meg a pontos időt. Valószínű az is, hogy a Hold felszínére is atomórákat kell majd telepíteni.

A Holdon a jövőben, közeljövőben egyre nagyobb teret hódít majd a kereskedelmi tevékenység. Itt nem csak, sőt nem is elsősorban az űrturistákra kell gondolni. Holdon, illetve az űrben lévő meteoritokban lévő ásványi anyagok kibányászása ma már egyre kevésbé tartozik a tudományos fantasztikum világába. Az ilyen műveletek koordinálásához, a tranzakciók megbízhatóságának biztosításához és a holdi kereskedelem logisztikai irányításához elengedhetetlen az egységes holdidő.

A NASA az idén januárban közölte, hogy 2026 szeptemberére tervezi az első űrhajós holdraszállást az Apollo-program 1970-es évekbeli befejezése óta, 2025 szeptemberére pedig egy olyan küldetést terveznek, amelynek során négy űrhajós repül a Hold körül és vissza.

Bár jelenleg az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely űrhajósokat juttatott a Holdra, másoknak is vannak ilyen irányú ambícióik. Kína tavaly közölte, hogy 2030-ra szeretné az első űrhajósait a Holdra küldeni. Januárban Japán lett az ötödik ország, amely űrhajót indított a Holdra. India pedig tavaly elsőként szállt le űrhajóval a még felderítetlen holdi déli pólus közelében, és bejelentette, hogy 2040-re űrhajóst is kíván küldeni égi szomszédunkra.

A koordinált holdi idő bevezetéséhez ugyanakkor nemzetközi megállapodásokra is szükség lesz. Létezik jelenleg is egy megállapodás, az úgynevezett Artemis Accords, amelyet 36 nemzet ratifikált. Ugyanakkor az USA két fő riválisa, Kína és Oroszország nem írta alá az egyezményt. A jelenlegi geopolitikai feszültségek, az orosz-ukrán háború, a kínai-amerikai hidegháború, Peking globális hatalmi törekvései mellett csekély a valószínűsége annak, hogy a két keleti nagyhatalom csatlakozna az amerikai kezdeményezéshez. Sokkal valószínűbb, hogy saját holdidő-szabvány kialakítására tesznek majd javaslatot.

A káosz tehát garantált, annak ellenére, hogy jelenleg a Földön az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója nemzetközi szabványként határozza meg a koordinált világidőt, az UTC-t.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.